– Volt korábban zenész a családodban?
– Konkrétan nem, de Belicza nagymamám nagyon szép egyházi és szlovák énekeket ismert. Illetve, ha valahol disznótor volt, a munka után a felnőttek leültek kártyázni, az egyik nagybátyám előkapta a harmonikát, és együtt énekeltünk. Majd amikor általános iskolában másodikos voltam, az egyik haverommal kiszúrtunk két lányt a suliból, akikről tudtuk, hogy zongorázni tanulnak a zeneiskolában. A csajok miatt mi is zongorázni szerettünk volna, csakhogy nálunk otthon nem fért el a hangszer, így hegedűs lettem.
– Azt mondják, ha menekülni kell: egy hegedűt könnyebb elvinni, mint a zongorát.
– Hát igen… Így végig hegedültem az általánost, és a tanáraim azt szerették volna, ha a szegedi konziba jelentkezek – akkor még Csabán még nem létezett a Bartók szakközép –, de a szüleim inkább arra kértek, hogy tanuljak egy normális szakmát. Így a Keménybe jöttem autószerelőnek. Közben egy pósteleki táborban láttam egy gitáros srácot, s nagyon megtetszett a hangszer.
– Akkoriban minden sarkon volt egy bisztró, ahol élő muzsika szólt. Nyilván neked is hamarosan lett egy bandád.
– Rövid ideig itt, a Keményben lett egy zenekarom, de hamarosan néhány 611-es sráccal, Allegro néven csináltunk egy csapatot, és a sulijukban próbálhattunk. Az együttesünknek akkoriban nagyon sokat segített Köles István tanár úr (Békéscsaba ex-alpolgármestere), aki nem mellesleg a Hat Szív szaxofonosa volt, illetve az ifiházban egy fantasztikus jazz-klubot is vezetett. Később a mezőmegyeri művházban elég sok koncertünk volt; egyszer meghívtuk sztárvendégnek a Rolls Frakciót, ahol még a későbbi bikinis D. Nagy Lajos volt az énekes.
– Sosem akartál profi lenni?
– Nem, a zenélést valahogy mindig is a munka mellett képzeltem el... Az érettségi után a téglagyárban helyezkedtem el, ahol nem autókat, hanem sárgépek motorjait újítottuk fel. De közben mindig is volt amatőrzenekarom, de a katonaság miatt ezt megszakítottam, és a leszerelést követően már csak a Resetár Zenekarba kerültem, ahol 25 évig muzsikáltam. Közben szimultán, 1981-től 2006-ig a Bartók Kórus tagja is voltam.
– A téglagyárból hogy kerültél a Kemény Gábor szakközépbe?
– A rendszerváltáskor megszűnt az állásom. Néhány évig két munka között voltam, majd 1995-ben a suliba portást keresett; azóta itt vagyok.
– De még mindig van vagy 10 esztendő a gitárklub megalakulásáig.
– Na ja… Az iskolai rendezvényeken általában én is felléptem. S miközben olykor-olykor a portán gyakoroltam, odajött hozzám három srác megkért, hogy mutassak már nekik néhány fogást a gitáron. Majd ráuntam, hogy állandóan a szünetekben nyaggatnak, így kitaláltam, hogy heti egyszer jöjjünk össze a tanórák után, és nézzük meg, ki mit tud.
– Engem mindig boldogsággal tölt el, ha egy kissrácot egy hatalmas gitártokkal a hátán látok sétálni az utcán. Van még varázsa az élő zenének?
– Sok gyerek kap karácsonyra gitárt…
– Majd újévkor visszaviszik őket a hangszerboltba, mint a húsvét után a kisnyuszikat az állatkereskedésbe?
– Á… inkább sokan elkezdenek az interneten tanulni, de egyszer csak leragadnak. Majd jön az apuka, hogy a gyerek karácsonyra kapott egy gitárt, és szeretné, ha foglalkoznék vele. Miközben nálunk csak szeptemberben indul kezdőcsapat; ekkor beindítok egy felzárkóztató csoportot.
– Hány százalékuk marad?
– A fele minimum; és megesik, hogy néhányuknak javaslom, hogy folytassák a zeneiskolába klasszikusgitáron.
– Van létszámlimit?
– Nincs.
– A 15 év folyamán hányan fordultak meg a Kemény égisze alatt?
– Bő félezren.
– Hány formációtok létezik?
– Kezdő, középhaladó, haladó-felnőtt csoport. Mi több, az aktívabbak pedig saját kis bandákat alkotnak: Gábor és Zsanna, Zorán és Fanni, Misi bandája – amely korábban Misi és Bandája néven futott, csak Misi Győrbe ment tanulni –, illetve a szeniorharcosok: Nagy Imre és barátai.
– Most egy furcsa, de nem fals párhuzamot állítanék a Gregor Laci bácsi által vezetett Lencsési Lakótelepi Tömegsport SE és a gitárklub között, ugyanis mindkét tömeges merítésből számtalan nagyágyú kerül ki. Kérhetek néhány nevet a teljesség igénye nélkül?
– Kölcsey Szabolcs (Acoutic Planet), Skultéti Zozó (Silver együttes), Hajdú Erik (Chain Brigde Pop), Lustyik Rokonvagynemrokon Szabolcs (Antovszki Band), Csizmadia Szonja (neki önálló projektekje van) és sokan mások.
– És Sustyik Lustyik Pesta.
– Ő ki?
