Kiss István eredetileg rajz–matematika szakos tanár, miközben már gyermekként ceruzát ragadott, és azóta sem tette le. A szegedi főiskolán viszont fordulat következett: egy tehetséges csoporttárs, Hegyi Csaba hatására az alkalmazott grafika felől a festészet irányába indult.
Ez az út végül mindent meghatározott.
Bár egy ideig Budapesten valóban grafikusként dolgozott, a festészet hívása azonban erősebbnek bizonyult. Ma már teljes mértékben ennek él – még ha nem is mindig könnyű. Mint mondja, ebben a pályában a kitartás legalább olyan fontos, mint az ihlet.
A tárlatot Kukár István nyitotta meg – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Jelenleg a németországi Bingenben él, Sigmaringen közelében – egy történelmi hangulatú kisváros szomszédságában, ahol egykor a Hohenzollern család is jelen volt. A festő itt alkot, miközben felesége nyomdai előkészítőként dolgozik, biztos hátteret nyújtva a művészi élethez.
A mostani kiállítás ötlete egy hazalátogatás során született. Egy sarkadi kamarakiállítás után ismerősök segítségével jutott el Békéscsabára, ahol végül méltó térben mutathatja be munkáit.
De mit is láthat a közönség?
Kiss István képei egységes világot alkotnak, amelynek gyökerei a 20. századi avantgárdig, a Bauhaus szellemiségéig nyúlnak vissza. Paul Klee és Kandinszkij hatása egyértelmű, mégis sajátos, egyéni hangon szólalnak meg a vásznakon.
Galéria
A művekben egyszerre van jelen a gyermeki őszinteség és a tudatos szerkesztés. Nincs illúziókeltés, nincs valósághű másolat – itt maga a kép teremti meg a valóságot.
A képeken álomszerű figurák, absztrakt formák és konkrét elemek keverednek, mégsem érdemes megfejteni őket. Inkább érezni kell. Ahogy ő mondja: az absztrakt és a konkrét ugyanannyira valóságos.
A tudatosság azonban minden ecsetvonás mögött ott van. Akár egy matematikai rendszerben, itt is szabályok építik egymásra a képi világot – következetesen, mégis szabadon.
A kiállítás megnyitóján nemcsak a festészet kapott szerepet: Kukár István képzőművész nyitotta meg a tárlatot, a hangulatról pedig a GARP zenekar – nem más, mint Kiss Pisti és Judit, a felesége – gondoskodott. Ahogy elhangzott, a művészet lényege ugyanaz: megőrizni a varázslatot.
Kiss Pisti és Magyar Zoli, a lőkösházi WAMSZ együttes kétötöde – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A tárlat augusztus 30-ig látogatható, és minden bizonnyal nemcsak a szemnek, hanem a gondolatoknak is bőven ad majd muníciót.
