Ebből kifolyólag a közös kommunikációban a sufni oroszom nem működött. Helyette kézzel-lábbal valami hibrid angol-német zsét próbáltam kipréselni magamból. A lényeg, hogy a Meseházba toppant újdonsült barátainknak nagyon tetszett a podsztyenás házikó. Pláne, hogy hétágra sütött.
Meseláz – Fotó: Veres Kriszta / Meseház
Veres Kriszta, a Meseház vezetője megemlítette, az Apáról fiúra hagyományőrző program 2000 januárjában indult világhódító útjára. Érdekességként hozzáfűzte, azok a fiúk, akik akkoriban 5-6 évesek voltak, ma már a saját fiaikkal, lányaikkal érkeznek.
Az esemény fő napsugárnyalábja Soós Emőke, a csabai bábszínház művésze volt, aki mesélt, énekelt, játszott, táncolt. Valójában ő képviselte a régi kor fehérnépét, aki ezúttal a Huszár, akinek nem volt lova című fabulát adta elő sósemőkésen.
Galéria
A kézműves szekció kokárdát varrt filcből, a barkácsolók mozgatható huszárbábokat gyártottak, míg a nagymama kamrájában szilvás tészta készült. A közben a zöldben felhőtlen dzsembori zajlott: rohangálás, fűben fetrengés – akár a kölyök vizslák a szerető gazdik mellett.
