Lászik Mihály: A modern korban is meg kell őrizni szlovák örökségünket

Békében Békésben – ez volt a címe annak a nemzetiségi fesztiválnak, amelyet a közelmúltban rendeztek meg Békéscsabán, az Evangélikus Nagytemplom mögötti területen. A rendezvényről Lászik Mihállyal, a Csabai Szlovákok Szervezetének elnökével beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában Zsíros András műsorvezető.

 

– Évekkel ezelőtt döntöttük azt el, hogy Békéscsabán – azon a településen, abban a városban, amely évszázadok óta ennek a régiónak, az itt élő nemzetiségeknek, főleg a szlovákságnak természetes központja volt – évenkénti váltással Csabai vásárt rendezünk, ahová meghívjuk nemcsak a magyarországi, dél-alföldi szlovákokat, hanem a környező országokban élő szlovákokat is. Építve ezzel az évszázados hagyományra. A másik ilyen rendezvényünk a Békében Békésben. Itt a Békés megyében élő nemzetiségeket hívjuk meg. Nagyon jó lehetőségnek tartjuk arra, hogy együttműködjünk, beszélgessünk. Arra is nagyon jó fórum, hogy bemutassuk kultúránkat, illetve a városban élő, illetve a környéken élő nem szlovák nemzetiségiek is megismerhessenek bennünket. Alapelvünk az, hogy ha ismerjük egymást, akkor jobban meg tudjuk érteni egymást.

 

– A Megyenapon is hasonló rendezvényen mutatták be az értékeiket a megyében élő nemzetiségek, és ott is jól megfért egymás mellett a sváb nemzetiség konyhája a szlovákkal, az emberek szívesen kóstolgatták mindegyiket. Ez alapvetően jellemző, hogy ennyire jól ki lehet cserélni a kultúra elemeit egymás között?

 

Ez természetes igényünk, és gyakorlatunk is, tehát erre építünk. Örülünk, hogy részesei lehettünk a Megyenapnak, és ott is bemutatkozhattunk, illetve magunk is igyekszünk ehhez hozzájárulni. Ebben az évben a Nemzetiségi Vezetők Országos Találkozóját is megrendeztük, ahol a magyarországi szlovákok lakta települések értéktárát, örökségét vettük számba, illetve annak a módszereiről hallottunk előadást, hogyan lehet ezeket az értékeket óvni, megőrizni. De ennek a mozgalomnak nemcsak az a célja, hogy megőrizzük, hanem hogy életben tartsuk az értékeket. Tehát fontos, hogyan tudjuk ezeket a mindennapi életben felhasználni, illetve éltetni.

 

– Jövőre lesz Békéscsaba újratelepítésének háromszázadik évfordulója. Évszázadokon keresztül megőrizni a szlovák kultúra gyökereit, a hagyományokat, a nyelvet, nem kis teljesítmény, hiszen ennyi idő alatt akár be is olvadhatott volna minden nemzetiség a magyar kultúrába. Hogyan sikerül ezt mégis megőrizni?

 

Nem könnyű feladat, meg kell, hogy jegyezzem. Igyekszünk, és azon dolgozunk, hogy a szlovák nyelv oktatása tovább folyjon. Meggyőződésünk, hogy a nyelvőrzés mellett a kultúrának is nagyon nagy szerepe van. Azt mindenki tudja, és látja, hogy elsősorban a hagyományos kultúra jelenik meg a Békében Békésben programon is. Talán a jövő feladata kitalálni – ami egyetlen más nemzetiségnél, illetve a magyarságnál sem könnyű –, hogy a mai modern világban miként lehet nemzetiségként nemcsak hagyományos, tradicionális kultúrán keresztül, hanem más eszközökkel is őrizni ezt az örökséget, illetve a nyelvet, az öntudatot. Tehát fő feladatunk az, hogy a modern formákat is felkutassuk, és ez elsősorban abban áll, ha élő kapcsolatokat ápolunk. Itt van szerepe a határon túli szlovákokkal való kapcsolatnak, de az egymás közötti tapasztalatcserének is.

 

 

– Ennek különleges apropót ad, hogy szeptemberben ünnepelte a szlovák alkotmány huszonötödik évfordulóját, Igor Furdík szlovák főkonzul fogadást is adott ekkor. Megjelenik ez a nemzetiségi fesztiválon ez a szál?

 

Természetesen Igor Furdík is a nemzetiségi fesztivál vendége. A főkonzul úr jelenléte számunkra mindig nagyon fontos, mert a meggyőződésünk az, hogy Szlovákia példája, tehát az hogy egy sikeres anyaországunk van, ez szintén egy olyan tényező, ami büszkévé tehet bennünket is itt Magyarországon, illetve Békéscsabán.

 

– Gondolom, erősíti a szlovák kultúra megőrzését az is, hogy éppen Békéscsabán van a szlovák konzulátus. Nem nehezebb ilyenkor a többi nemzetiség szerepe? Nyilván hangsúlyosabb a szlovák kultúra itt Békéscsabán.

 

A románság is rendelkezik főkonzulátussal Gyulán. Tehát az ő életükben is nagyon fontos szerepet játszik ez. Lényegében ez a két nemzetiség élvezheti ennek előnyeit. Tehát itt fontos az, hogy az anyaország ismer bennünket, az anyaország ismeri az igényeinket, és megpróbál segíteni nekünk nagyon sok mindenben.

 

– A kultúra áthagyományozása a felnövekvő generációnak lehet a legnehezebb, hiszen a mai gyerekek a magyar környezetben, a modern technológiát ismerve nőnek fel. Velük hogyan sikerül megszerettetni a hagyományos kultúra elemeit? Mennyire fogékonyak a gyerekek ezekre?

 

Fogékonyak, rácsodálkoznak arra, hogyan, és milyen játékokon játszottak az ő elődeik. Felüdülés számukra az, ha megtapasztalják, mennyi kreativitás van ezekben a játékokban, és mennyire szükség van arra, hogy ők maguk is tevékenyek legyenek. Tehát ne csak gombnyomogatók, meg gépvillogtatók legyenek, hanem a maguk erejéből próbálják élvezni azt, amit csinálnak. Nagyon lényeges hogy az anyaországba nagyon sokszor látogatnak el a gyerekeink táborokba. Frenetikus élmény, hogy nagyon örülnek annak a mi szlovák gyermekeink, ha a romániai vagy vajdasági szlovák gyerekekkel találkoznak. Számukra az egy olyan élmény, ahol megtapasztalják azt, hogy a szlovák nyelvet Szlovákián kívül is lehet használni, és vannak kortársaik, akik talán jobban beszélik a szlovák anyanyelvet, mint a mieink. Nagyon megható látni azt, amikor egy ilyen tíznapos együttlét után búcsúznak egymástól könnyek között, és levelezéssel folytatják ezt a kapcsolatot.

 

– Fordítva is működik ez? Békéscsabára is szívesen ellátogatnak az anyaországból? Van esetleg turisztikai vonzereje annak, hogy Békéscsabán ennyire erős a szlovákság?

 

Természetesen, ezen dolgozunk is. Nagyon sokszor felkeres bennünket a szlovák televízió, ahol bemutathatjuk Békéscsabát. Kalendáriumot, naptárt adunk ki. Ennek most különleges száma fog megjelenni a háromszázas évforduló kapcsán. Gondolom, a csabaiak is tapasztalják azt, hogy amikor Békéscsaba legnagyobb turisztikai rendezvénye tart, a Csabai Kolbászfesztivál, akkor az én becsléseim szerint több ezer szlovák tartózkodik Békéscsabán. Vannak olyanok, akik előre egy évre megrendelik már a szállásukat. Tehát jó híre van ennek a kolbászfesztiválnak, és mi is segítünk abban, hogy a mi Csabai kolbászunkat, amihez közünk van nekünk, szlovákoknak is, megismerjék.

 

– Csabai kolbásszal a nemzetiségi fesztiválon is lehetett találkozni. Sokan jöttek?

 

A Békében Békésben programon a fellépők száma meghaladja a 380-at. A szerb nemzetiségen kívül minden megyei nemzetiség képviselteti magát több korosztállyal. Egy nagyon szép népviseleti kiállítással társul a rendezvény. Ez is egy megható történet, amelyet Kraszkó Pál (aki 14 hónapos korában települt át Szlovákiába) illetve kedves felesége hatalmas gyűjteményt hozott össze Nyitrán a szlovákiai népviseletekből. Kraszkó úr ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarországon belül Békéscsaba legyen az első kiállítója ezeknek. Ez azért is fontos számunkra, hogy például a működő csoportjaink tanulmányozhassák azokat a népviseleteket, ahonnan az őseink jöttek, hogy autentikus ruházatban tudjanak fellépni.

 

Megosztás:

Címke: , , ,