Magyarországon összesen 28 különböző denevérfaj él. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén a közönséges és a korai denevérek a leggyakoribbak, illetve kiemelt jelentőségű a Körös-ártéren élő tavi denevérek állománya is. Ezek a rovarevő, védett kisemlősök ilyenkor ősszel nagy mennyiségű élelmet vesznek magukhoz. Hormonális változáson mennek keresztül, melynek hatására testükben jelentős zsírkészlet, úgynevezett „barnazsír” raktározódik el, télen ez biztosítja számukra az energiát.
Téli álmuk során testhőmérsékletük 5-8 fok közé csökken, szívük pedig percenként csupán egyet-kettőt dobban, anyagcseréjük drasztikusan lecsökken. Fontos, hogy a teleléshez megfelelően védett helyet találjanak. A természetben általában faodvakban, sziklarepedésekben bújnak meg, az emberi környezetben pedig templomtornyok, panellakások repedéseibe préselik be magukat, ahol csapatosan telelnek.
A téli szendergésnek azonban megvannak a maga veszélyei. Ha ugyanis búvóhelyükön a kelleténél magasabb a hőmérséklet, akkor nem hűlnek le megfelelően, nem csökken le testük aktivitása, s így tartalékaik hamar elfogynak, tavaszig akár el is pusztulhatnak.
Fontos, hogy ne háborgassuk az alvó denevéreket, mert ha felébrednek, akkor a hideg környezetben gyorsan elpusztulhatnak. Aki szívén viseli ezeknek az apró kisemlősöknek a sorsát, az a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján talál információkat arról, hogyan segítheti telelésüket, túlélésüket.
Március közepe táján az emelkedő hőmérséklet és a hosszabbodó nappalok hatására a denevérek szervezetében elkezd termelődni egy különleges hormon, amely felébreszti őket téli álmukból.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
