A gyönyörű tavaszi időt kihasználva sokan látogattak el Békéscsaba belvárosába, hogy részt vegyenek az ünnepi programokon. A központi megemlékezést a városháza előtt tartották, de a tér több pontján is különféle rendezvények várták az érdeklődőket.
– Azért tartom fontosnak, hogy részt vegyünk ezen a napon, mert emlékeznünk kell a hősökre. A szabadság mindennél fontosabb érték – mondta egy résztvevő.
Egy másik arra járó kérdésünkre elmondta, különösen fontosnak érzi, hogy megemlékezzünk azokról a hősökről, akiknek áldozatvállalása a mai világunk alapját teremtette meg, és akik példát mutattak a következő generációk számára.
– Ezt az értékrendet igyekszünk továbbadni a gyermekeinknek is. Ebben sokat segít az óvoda, az iskola, valamint az ilyen nagyszabású rendezvények, ahol a fiatalok is megtapasztalhatják, hogyan emlékezik meg az ország a hősökről – tette hozzá az édesapa, aki Tatáról érkezett Békéscsabára.
Az érdeklődők a korabeli honvédtisztek és katonák öltözékével, valamint fegyvereivel is megismerkedhettek. Az 1848/49-es Szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesülete közel harminc éve működik azzal a céllal, hogy életben tartsa az 1848-as forradalom és szabadságharc szellemiségét, valamint bemutassa azt a hősies korszakot és nemzeti összefogást, amely akkoriban jellemezte az országot.
– Az 1280 emberből, akik 1848 nyarán Szegedről indultak útnak, több mint négyezer kilométer gyaloglás és mintegy negyven csata után mindössze 197-en voltak életben a világosi fegyverletétel idején. Ez jól mutatja, hogy a zászlóalj a legsűrűbb hadműveletekben vett részt. Az egyenruháink hűen tükrözik a korabeli viseletet, a rangjelzések pedig a csákón, a nyakon, a karon és a ruházat díszítésében jelentek meg. A főtisztek aranyzsinórt viseltek, míg a többiek vörös szövetzsinórral díszített ruhát. Jellemző fegyver volt a klasszikus, kengyeles Kossuth-szablya, amely egy könnyű gyalogostiszti kard. A nálunk látható puska a kor egyik modernebb fegyverének számított: kémiai gyújtású, egylövetű elöltöltős fegyver, hetvenes kaliberrel. Hasonló típusokat napjainkban már leginkább elefánt- vagy oroszlánvadászaton használnak – osztotta meg dr. Vass László hagyományőrző ezredes, az egyesület elnöke.
A látogatók olyan fegyverekkel is megismerkedhettek, amelyeket a betyárok használtak a szabadságharc idején.
– Ilyenek például a korabeli elöltöltős fegyverek, a karikás ostor, vagy akár a kiegyenesített kasza, amelyet szintén használtak harci eszközként – mondta el Szász Zoltán, a Körösök Völgye Vitézi Bandérium Hagyományőrző és Kulturális Egyesület elnöke.
Március 15-én már hagyománnyá vált a városban, hogy megnyitja kapuit a Pilvax Kávéház. Idén a kulturális programoknak a Békéscsabai Jókai Színház ad otthont.
– Megtisztelő volt számunkra a városvezetés felkérése, hogy részesei lehetünk az ünnepi rendezvénynek. A színművészeink fellépnek, továbbá idén a Pilvax Kávéház hangulatát is a színház falai között idézzük meg. A teátrum és a nemzeti önrendelkezés kialakulása szorosan összefonódik, hiszen egykor a színházak voltak azok a közösségi terek, ahol a magyar nyelv és kultúra ápolása kiemelt szerepet kapott a németajkú többséggel szemben. A betérőket hangulatos, az ünnephez kapcsolódó programok várják. Szerettük volna, ha ez a nap nemcsak az emlékezésről, hanem egyfajta emelkedett, közösségi élményről is szól – fogalmazott Herczeg T. Tamás, a kulturális intézmény igazgatója.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület közreműködésével kézműves foglalkozások is várták az érdeklődőket. A résztvevők természetes anyagokkal dolgozhattak, de lehetőség nyílt csákókészítésre és gyöngyfűzésre is.
Bíró Bertold nyomdája szintén megnyitotta kapuit a látogatók előtt, ahol az érdeklődők a korabeli nyomtatás világába nyerhettek betekintést. A résztvevők kézbe vehették a szabad sajtó első példányait is, a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
Galéria
