A békéscsabai központi ünnepséget számos program kísérte március 15-én. A szervezők igyekeztek a legkülönbözőbb hagyományőrző foglalkozásokkal, irodalmi matinéval és korabeli hadi táborral feleleveníteni a 170 évvel ezelőtti forradalmi hangulatot.
Bíró Bertold több mint 300 példányban készítette el a 12 pontot csütörtök délelőtt Békéscsaba főterén. Az általa használt a kézi nyomdagép ugyan azzal az eljárással nyomja a 12 pontot, mint amilyennel 1848-ban sokszorosították. A látványnyomda nagyon népszerű volt a fiatalok körében, de emellett is számos program várta főként a gyerekeket a városi ünnepség kísérőrendezvényeként.
A békéscsabai központi ünnepségre sok család látogatott ki. A gyerekeknek tetszettek a kézműves játszóházi programok, amelyeket a Békés Megyei Népművészeti Egyesület közreműködésével szerveztek.
A márciusi ifjakról a Fiume Hotelben is megemlékeztek, ami március 15-re Pilvax Kávéházzá változott. Az irodalmi matinén Katkó Ferenc és Gulyás Attila segített betekinteni Arany János és Petőfi Sándor levelezésébe.
A kávéház előtt a hagyományőrző honvédek a korabeli hadi táborok hétköznapjait és a korban használt fegyvereket is bemutatták az érdeklődőknek. A központi ünnepség után a huszárok és betyárok díszsortűzzel tisztelegtek a szabadságharc hősei előtt.
Az érdeklődők szemügyre vehették azokat az elöltöltős augusztin rendszerű puskákat, amelyeket már a szabadságharcban is használtak a honvédek. Csak úgy, mint a hárompontos tábori ágyút, amelyet a magyarok előszeretettel közelharc közben vetettek be.
– Pillanatok alatt szétszedhető, arrébb telepíthető volt. Ezzel az ágyúval általában kartácsot lőttek, ami azt jelenti, hogy a lőpor elé fojtásra már nem golyót, hanem különböző vasdarabokat, illetve olyan apró dolgokat raktak, ami nagy kárt tudott okozni az ellenségnél - mondta el Bolgár József, a Szegedi Harmadik Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület hagyományőrző tüzér alezredese.
A hagyományőrző egyesület idén is bemutatta a legnagyobb fegyverét, a hárompontos ágyút.
