Március 15-én reggel ökumenikus istentiszteletet tartottak Békéscsabán, a Deák utcai református templomban, ahonnan a Kossuth térre mentek át az érdeklődők. A Kossuth-szobornál a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar hangolt az ünnepre, majd az önkormányzat és a pártok, szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit a szobor lábánál.
A program a néptáncosok és hagyományőrző csoportok, huszárok látványos díszmenetével folytatódott a Szent István téren. ezután katonai tiszteletadás mellett következett a zászlófelvonás a városháza előtt.
Dr. Rákóczi Attila: örök tisztelet és hála az 1848-as forradalom hőseinek, mártírjainak
A színpadon dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója mondott beszédet. Megemlékezésében elmondta a márciusi ifjak azért küzdöttek, azért áldozták fel az életüket, hogy a magyarok szabadok legyenek.
– 178 esztendővel 1848 forrongó márciusa után most itt állunk, szabadon tisztelgünk és hajtunk fejtenek őseink emléke előtt. Magunk mögött hagyva megannyi nemzeti és egyéni tragédiát, eltiport és megtorolt szabadságharcot, vérzivataros éveket, ma is szívünk fölé tűzzük a kokárdát, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar forradalom kiállta az idő próbáját – fogalmazott.
Dr. Rákóczi Attila emlékeztetett azokra az időkre is, amikor a hatalom nem engedte, hogy együtt emlékezzünk a szabadságharc hőseire, elnyomták a nemzeti önrendelkezés és polgári szabadságjogo utáni vágyat – de mi, magyarok nem engedtünk a 48-ból. Mint mondta, a világ természetesen rengeteget változott 1848 óta, más környezetben és egy egészen más történelmi helyzetben éljük mindennapjainkat.
– Mégis, amikor március 15-én együtt emlékezünk, nekünk, magyaroknak örök időkre szóló igazságként hangzanak Széchenyi István szavai: múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő. Ha ma egy asztaltársaságban ülhetnénk Jókai Mórral, Vasvári Pállal, Irinyi Józseffel, vagy kezet nyújthatnánk Kossuthnak, vagy szűkkebb pártiánkban Irinyi János tanítónak, Haán Lajos evangélikus tábori lelkésznek, vagy Boczkó Dánielnek, akkor mi mind ugyanazt a nyelvet beszélnénk. Szertefoszlana a jelentéktelen, elillanna az érdemtelen. Megköszönnénk nekik, hogy lobogót adtak az utókornak, erőt, hűséget és reményt a magyar nemzetnek. Megköszönnénk, hogy megmutatták, miként áll talpra a magyar. Megköszönnénk, hogy szabadon gondolkodhatunk – tette hozzá dr. Rákóczi Attila, kiemelve napjainkban is az összefogás, tenni akarás fontosságát, végül hangsúlyozta: örök tisztelet és hála az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek, mártírjainak.
Galéria
Békéscsabai életműdíj kitüntetést kapott Zsibrita Pál
Zsibrita Pál olyan vállalkozói életpályát épített fel, amely évtizedek óta a következetesség, az alkotó szellemiség és a felelősségteljes vezetés példája. Munkássága nyomán olyan üzleti közösségek és szolgáltatási terek jöttek létre, amelyek nemcsak a gazdasági fejlődést szolgálják, hanem városi értékké és közösségi élménnyé is váltak.
Zsibrita Pál Gerendáson született, nehéz körülmények között nőtt fel. 1970. január 12-én egyéni vállalkozó lett rádió- és televíziószerelőként. Kezdetben vidéken javította a készülékeket, majd szabadalmai születtek, melyek gyártásával is foglalkozott. Később a Berényi úton tévészerelő-műhelyt nyitott. A javítás mellett egyre több szerelő vásárolt tőle alkatrészeket, így született meg a műszaki kiskereskedelem gondolata. Az ezt követő években kilenc helyszínen nyílt Elektroház áruház, többek között Békéscsabán, Miskolcon, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Mezőberényben és Gyulán. A kilencvenes években a vállalkozás mintegy 100 alkalmazottal működött, éves árbevétele elérte a 3 milliárd forintot.
Az Elektroház története a kitartás és a folyamatos innováció példája. A kezdeti szerény tevékenységből a térség meghatározó technikai és elektronikai szolgáltatójává vált, amely szakértelmével és megbízhatóságával szerzett hírnevet.
Kiemelendők az Elektroház Napok, amelyeket kilenc alkalommal, alkalmanként kilenc napon át rendeztek meg. Ez volt Békéscsaba első ingyenes fesztivál jellegű rendezvénysorozata. Zsibrita Pál támogatásával az Elektroház udvarán indult el a Csabai Kolbászfesztivál is.
A Csaba Center szintén Zsibrita Pál vízióját dicséri. A bevásárlóközpont nemcsak kereskedelmi egységek összessége, hanem a városi közösségi élet egyik fontos találkozóhelye. A négyszintes épület 2001. november 23-án nyitott meg, Békés megye első bevásárló- és szórakoztatóközpontjaként. Az elmúlt 24 évben a megye egyik kereskedelmi központjává vált: naponta ezrek látogatják, közel 1700 munkavállalónak ad munkát, és több mint 120 üzlet, szolgáltatás, valamint 3D mozi működik benne.
2002-ben a magyar kultúra napján adománydíjat kapott, 2003-ban üzlettársaival az Év Vállalkozója díjat nyerte el, 2010-ben pedig „Az év civil barát vállalkozója” elismerést.
A közösségi ügyekben mindig aktív volt: a TÉTA Alapítvány létrehozásával kezdeményezte a Petőfi Utcai Általános Iskola tornacsarnokának megépítését, és a Csaba Center szervezéssel és finanszírozással támogatja az évente megrendezett Nemzetközi futó és gyalogló gálát.
Zsibrita Pál Békéscsabán a gazdaságfejlesztés területén kiemelkedő munkát végzett, és ezzel jelentős mértékben hozzájárult városunk jó hírnevének öregbítéséhez és kivívta a békéscsabai lakosság, illetve szakmai körök tiszteletét, ezért méltóvá válta a Békéscsabai Életműdíj kitüntetésre.
Zsibrita Pál köszönetet mondott a kitüntetésért. Mint mondta, a múltról nem szeretne beszélni, de a jövőről igen. Felhívta a figyelmet arra, hogy kezdeményezte a Petőfi utcai iskola tornacsarnokának megépítését, és köszönetet mondott mindazoknak, akik segítenek ennek megvalósításában.
Békéscsabai életműdíj kitüntetést vett át dr. Kerekes Attila
Dr. Kerekes Attila 1970-ben, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán szerzett cum laude minősítésű diplomát, majd visszatért szülővárosába, Békéscsabára, ahol azóta is él és dolgozik. 1972-ben fog- és szájbetegségekből szakvizsgázott, és az elmúlt több mint öt évtizedben elkötelezetten gondoskodott a város lakosságának fogászati ellátásáról. Napjainkban is Békéscsaba legidősebb, aktív közfeladatot ellátó orvosa.
1991-ben a fogászati rendelő csoportvezető főorvosává nevezték ki, 2006 és 2012 között pedig a Békéscsaba járás szakfelügyelő főorvosi feladatait is ellátta. Az egészségügyi szakmai közéletben is aktív szerepet vállalt: 1991-ben kezdeményezte a Békés Megyei Praktizáló Orvosok Szövetségének létrehozását. Alelnöki tisztséget töltött be a békéscsabai (1994–1998), majd a Békés Megyei Orvosi Kamarában (1998–2006), jelentősen hozzájárulva a helyi egészségügyi szakmai érdekképviselethez és az etikai normák fenntartásához.
A rendszerváltást követően a város közéletében is meghatározó szerepet vállalt. Önkormányzati képviselőként – négy évet leszámítva – 1990 és 2019 között tagja volt Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének, a rendszerváltó testület egyik utolsó tagjaként. Huszonöt éven át dolgozott az egészségügyi, szociális és lakásügyi bizottságokban, ebből tizenöt évig elnökként. Jelentős szerepet játszott a háziorvosi és fogorvosi ellátás privatizációjának előkészítésében és megvalósításában, a kórház fejlesztésében, valamint a háziorvosi ügyeleti rendszer megszervezésében. Aktív közreműködésével valósult meg többek között a Franklin utcai szociális lakások megépítése, az „Életfa” program, az Erzsébet lakópark és az ifjúsági garzonházak kialakítása, valamint a hajléktalanszállás létrehozása.
Nevéhez több, a város identitását erősítő kezdeményezés is kötődik. A Szent István téren álló Szent István-szobor megvalósításának kezdeményezője és egyik fő mozgatórugója volt, amely mára a város egyik fontos jelképévé vált. A békéscsabai sakkéletnek középiskolás éveitől kezdve aktív szervezője: 1991-ben megalapította a Békéscsabai Sakk Klubot, amely a város legerősebb szakosztályává vált, és 2001-ben világbajnokot adott (Erdős Viktor). A Lencsési Sakk Klub 2024-es újraindítása és a városi sakkbajnokság ismételt megrendezése is az ő nevéhez fűződik.
Dr. Kerekes Attila közel hat évtizedes munkásságával meghatározó szerepet játszott Békéscsaba egészségügyi, szociális és közösségi életének fejlődésében. Munkáját a „Békéscsaba egészségügyéért” (2007) és a „Hűségdíj” (2012) kitüntetésekkel ismerték el. Mindezek alapján méltóvá vált a Békéscsabai életműdíj kitüntetésre.
Békéscsabáért kitüntetést kapott Kmetykó János
Kmetykó János 1945. október 10-én született Mezőberényben, és már fiatal korától kezdve az építészet világának elhivatott kutatója és formálója. Tanulmányai – a mezőberényi általános iskola, a szegedi Építőipari Technikum, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki és szakmérnöki képzései – olyan szakmai alapot adtak számára, amelyre egy gazdag, sokrétű és példamutató életpálya épült.
Pályafutása során dolgozott kivitelező és tervező vállalatoknál, majd vezető szakmai pozíciókban bizonyította rátermettségét. Békéscsabán műszaki osztályvezetőként, később városi főépítészként szolgálta a település fejlődését és épített környezetének alakítását. 1995 óta a Csabaterv cégvezetőjeként neve összeforrt a békési térség építészetének és fejlesztésének meghatározó folyamataival.
Öt évtizede kutatója, védelmezője és formálója Békés vármegye és Békéscsaba épített örökségének. Munkásságát átszövi a városvédő, értékőrző gondolkodás, amely megmutatkozik a műemlékek iránti kivételes érzékenységében és a helyi értékek iránti mély tiszteletében. A műemléki helyreállítások terén végzett tevékenysége országos viszonylatban is kiemelkedő: legismertebb munkája a lökösházi Vásárhelyi–Bréda-kastély példás rekonstrukciója, amely a történeti örökség iránti elkötelezettségét és szakmai igényességét egyaránt tükrözi. Szélesebb közönség számára is ismert alkotása a békéscsabai Tudásház és Könyvtár emeleti ráépítése, amely a modern és a hagyományos építészeti elemek harmonikus találkozását példázza.
Életművét számos rangos elismerés kíséri. A Békés Vármegyei Építész Kamara alapító tagjaként, első elnökeként és későbbi alelnökeként sokat tett a szakmai közösség erősítéséért. A Megyei Építészeti Alkotói Díjat kétszer is elnyerte – 2011-ben a békéscsabai Közgazdasági Szakközépiskola, 2014-ben pedig a Bréda-kastély helyreállítása kapcsán. Otthonos kézzel nyúlt középületekhez és műemlékekhez egyaránt, munkája pedig nem csupán az épített környezetet gazdagította, de példát adott a következő generációk építészei számára is. 2017-ben műemlékvédelmi tevékenysége elismeréseként Podmaniczky-díjat vehetett át, 2018-ban pedig életműdíjjal tisztelték meg.
Nevéhez Békés vármegyében számos jelentős épület fűződik: a békési buszpályaudvar mögötti 120 lakásos lakóépület, a vésztői fogyatékos idősek otthona, a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola épülete – és még sok más alkotás, amelyek településeink arculatát és mindennapjainkat gazdagítják.
Kmetykó János ma is aktív alkotóként dolgozik, és továbbra is hiszi, hogy a tervezés az egyik legszebb, legnemesebb alkotói tevékenység. Munkássága Békéscsabán nemcsak az épületekben, hanem az építészethez való hozzáállásában, értékőrző szemléletében és a szakma iránti mély elkötelezettségében is maradandó nyomot hagyott, ezért méltó a Békéscsabáért kitüntetésre.
Kmetykó János elmondta, büszkeséggel tölti el, hogy az egykori nagy építész elődök nyomába léphetett és köszönetet mondott a kitüntetésért.
Az ünnepségen végezetül köszöntötték azokat is, akik állami elismerésben részesültek, ők a következők: Nagyné Martyin Emília, Vánsza Pál, dr. Hegyi Tibor, Petrovszki Zoltán, Kiss András Zoltán, Gombai Tamás, Gera Attila és Sánta Gergő. Ezt követően a Békéscsabai Jókai Színház 12 pont, 12 üzenet című műsorát láthatta a közönség.
