1738/ Pestisjárvány. Július 6. napján vette kezdetét és októberig tartott a járvány, mely 65 ember életét vette el. Burián Sámuel evangélikus lelkész az anyakönyvbe a pestisre vonatkozóan írta: „Ez évben Csabának még csak 1800 lakosa volt. Egy időben a marhavész pusztított. A földeken a sáskák is nagy károkat okoztak a zöld vetésekben.”
1906/ Áchim János nyugdíjba ment. A kisipar apostola, a csabai ipartestület 21 éven át fáradhatatlan jegyzője, az iparosság 48 éven át megbecsült tagja, Áchim János nyugdíjba vonult. A csabai ipartestület anyagi körülményei szerények voltak, ezért felkérték Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert, hogy Áchim Jánosnak – tekintettel érdemeire – méltányos nyugdíjat engedélyezzen.
1912/ 25 éves lett a CSAK. Csabai Atlétikai Klub néven alakult meg a község elő sportegyesülete, melynek elnöke Wagner József lett. A sportklub keretében labdarúgócsapatot is létrehoztak. A negyedszázados évfordulót a Réthy utcai székházban ünnepelték. Itt plaketteket és érmeket adtak át az egykori labdarúgócsapat jeles tagjainak.
1929/ Berthóty István halála. Bertóthyt Békéscsaba várossá nyilvánításakor, 1918. november 28-án választották a város első polgármesterévé, és 11 évig maradt a hivatalában. Főispáni kinevezése előtt, 1929. július 29-én, 57 éves korában hunyt el a szegedi kórházban.
1935/ Próbastartján a Csaba vezér. Az első vitorlázó repülőt Nattán István (1902 – 1946) tervezte. Próbarepülésén Zsíros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Tervezője is többször repült a Csaba vezérrel, melynek országos hírnevet hozott Békéscsabának.
Szerkesztette: Gécs Béla
