1824/ A nagytemplom szentelése. Péter-Pál napján, fényes ünnepséggel, Machula Gábor esperes szentelte fel a hazai klasszicizmus templomépítésének legnagyobb templomát, amelynek városképi szerepe kiemelkedő.
1880/ A tűzművész szerencséje. Bartsek, az ismert „tűzművész” egy szép nyári este a Széchenyi ligetben lövögette fel rakétáit népes számú közönség előtt. Előtte való éjjel veszélyben volt a művész úr. 40 lépésnyire fekhelyétől tárolta a tűzijátékokat, az éjszakai viharban villám csapott a raktárhoz közeli fába, amely kigyulladt.
1909/ Haza Amerikából. Szomorú hír érkezett Csaba községhez a New York osztrák – magyar konzulátusától. Azt írták, hogy 10 csabai kivándorló iszonyú nyomorban szenved a hatalmas városban. A kivándorlóknak lelketlen csalók munkát ígértek, de nem kaptak semmit. Kevés pénzüket elköltötték, semmijük sem maradt. A konzulátus 300-300 koronát adott útiköltségre. Egyben értesítették az elöljáróságot, hogy a költséget hajtsa be a póruljárt embereken, mert ellenkező esetben a községnek kell azt megfizetnie.
1910/ Felépült a katolikus templom. Az égbetörő, kéttornyos, vöröstéglás templomot Lipták – Bányai csabai építész vállalkozók munkásai közel három éven át építették. A belvárosi katolikus plébániatemplom jellegzetes stílusával városképet alakító építészeti műemlék.
1978/ Földrengés. Csabán június 22-ére virradóra, reggel fél 4 körül a Richter – skála szerint 4,3 erősségű földrengés volt. Ezután 2,7 és 3,2 közötti erősségű utórengések követték egymást. A rengés központja Békéscsaba belvárosa volt. Károk keletkeztek a református templom, a művelődési központ és a 3. számú általános iskola épületében, valamint mintegy 1500 kémény is ledőlt.
Szerkesztette: Gécs Béla
