A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a májusi közgyűlésen számolt be 2018-as tevékenységéről. A téma kapcsán a 7.TV műsorvezetője, Zámbori Eszter beszélgetett Kozma János vezérigazgatóval az Aktuális című háttérmagazinban.
– A vagyonkezelőről szóló vita mindig hosszúra nyúlik a közgyűlésen és talán nehezebben érthető azok számára, akik nem látják át a cég napi szintű működését. Arra kérem, hogy néhány gondolatban foglalja össze, hogy mit kell pontosan tudni ezzel, illetve a 2018-as munkájukkal, eredményeikkel kapcsolatosan?
– Nehéz kérdés, hiszen óriási számtömegről van szó. Önmagában már a vagyonkezelő is nagy, ahogyan a tagvállalatai is. Hosszan kell elemezni a számokat. A képviselők természetesen elolvassák a beszámolónkat, mindenki megnézi azt a számot, amelyre kíváncsi, majd értékelnek. Kapunk nagyon sok dicséretet, ahogyan kritikákat is: előbbit megköszönjük, utóbbit igyekszünk megszívlelni. A törzsház a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-ből áll és van öt tagvállalata: a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., a Békéscsabai Médiacentrum Kft., a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft., illetve két kisebb cég: az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. és Békés Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft., utóbbi már nem működik. A teljes cégcsoport árbevétele évente közel nettó 2 milliárd forint. Ebből a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 1,3 milliárd fölötti bevételt hoz. Az eredmények mind a vagyonkezelő, mind a törzsház szempontjából pozitívak voltak. A másik aspektus, hogy vannak befizetéseink a város felé, ilyenek a különböző bevételek az ingatlanokból, a piacból, a lakások üzemeltetése kapcsán a bérleti díjakból, a parkolási bevételekből; tavalyi összértéke 535-536 millió forint volt. Vannak olyan tételek is, amelyeket ezeknek a működtetéséhez vagy azokhoz a tevékenységekhez kapunk, amelyek nem eredményesek. Ilyen például a sportlétesítmények üzemeltetése. Ezen felül megtérítjük a költségeinket a parkolással és a lakások üzemeltetésével kapcsolatban, ez az egyenleg a város szempontjából plusz 100 millió forint, vagyis amit befizetünk és visszakapunk, abból 100 millió forint a városnál marad. Ez a tervezetthez képest 50 millió forinttal több volt tavaly. A törzsház eredménye magasabb volt a tervezettnél, bár a törzsház szintű cégeknél már árnyaltabb a kép. A városfejlesztési kft. nagyon jól működött, a tervezetthez képest is pozitívabb eredményt ért el. A médiacentrum és a városgazdálkodási kft. veszteségesek voltak, pedig pozitív eredményt terveztek. Ennek megvan az oka, hiszen a médiavállalatnál egy jelentősebb bevételelmaradás hozta a veszteséget, a másik esetben pedig jelentősen változtak a körülmények a tervezetthez képest. Készítettünk egy üzleti tervet, de ezeket a körülményeket korábban nem tudtuk prognosztizálni: ilyen a szolgáltatások és az üzemanyag árának, illetve a bérköltségek emelkedése, emiatt lett veszteséges a cég. A városgazdálkodási kft. mínuszát úgy kompenzáltuk, hogy ez egy számviteli veszteség lett és egy egyéb támogatás tőkeemelési konvertálásával a cég tőkeszerkezetét a közgyűlés javította, helyrehozta.
A Vagyonkezelő Zrt. nem feltétlenül csak piaci alapú szolgáltatásokat nyújt a városban, hanem olyanokat is, amelyeket nem tud olyan magas áron értékesíteni, mint a piaci szereplők. Egy ilyen összetett cég életében hogyan lehet úgy gazdálkodni, hogy az mégis nyereséges legyen?
A legnagyobb tétel a sportlétesítmények üzemeltetése, ide tartozik a CsabaPark is. Ezek esetében sem jelen pillanatban, sem hosszabb távon nem is számolhatunk azzal, hogy eredményesek lesznek, hiszen a sportegyesületek nagyon minimális díjat fizetnek azért, hogy ott működnek. Ugyanez vonatkozik az Árpád Fürdőre is, amelynél évi 90 millió forint támogatás szükséges ahhoz, hogy ne legyen veszteséges a Vagyonkezelő Zrt. számára az Árpád Fürdő üzemeltetése. A CsabaPark is kis önkormányzati támogatással működik, de annak mérlege a tervhez képest pozitívabb volt. A legfontosabb feltétel, hogy minél kisebb legyen a működési költség. Az üzleti célú bevételeknél a lényeg, hogy minél nagyobb összeg folyjék be.
A CsabaPark eredményével kapcsolatosan mi a véleménye? Hogyan alakult eddig a gazdálkodása és mennyiben változtathat rajta az, hogy lassan elkezdődnek a Modern Városok Program attrakciófejlesztései?
A CsabaPark 2014-ben indult és mára az egyik legnagyobb üzletágunkká vált: több százmillió forintos árbevétele van egy évben. Még valóban veszteséges, de ez az árbevétel úgy realizálódik, hogy csak a húsüzem, az étterem és a rendezvények kapcsán van bevételünk. A CsabaPark jelentős részének üzemeltetése: az erdő, a rendezvénycsarnok és a Körte sori létesítmény működtetése egyelőre csak pénzt visz, hiszen ezeknek a beruházásai folyamatban vannak. A Körte sori résznél különböző csúszdapályák, műanyag lesiklópálya, hófánk, a kilátó tetejéről a tavon átívelő kötélpálya, mászófal készül. Több mint 4 kilométeres futópálya épül, az erdőben pedig fákon átívelő mászópályák. Ez már egy olyan komplex terület lesz, amelyért használati díjat lehet kérni, ahogyan az ország más pontjain is szokás. De addig, míg elsősorban üzemeltetési feladataink vannak – a húsüzemet kivéve – addig ez még viszi a pénzt. Reméljük, hogy jövő év végére elkészül a teljes komplexum. Még az sem biztos, hogy hol lesz a Csabai Kolbászfesztivál: a közgyűlésen elhangzott, hogy bizonytalan a helyszín, bár mi készen állunk rá, hogy itt bonyolítsák le. A sportcsarnok felújításával a környéken elindul a napelemes, illetve a termál energia beruházás, így a rendezvény számára ott nem marad hely.
Sok esetben a városgazdálkodási kft. a másik vitás téma a közgyűlésen. Már említette, hogy a cég nem feltétlenül produkálta az üzleti tervben szereplő eredményeket. Arra kérem, hogy foglalja össze, hogyan születtek azok a negatív számok, amelyek elhangoztak az ülésen és ezeknek mi az oka? Az üzleti terv miért nem volt feltétlenül megfelelő?
Ez egy teljesen új kft., hiszen egy éve kezdte működését. Mindig türelmet kértem a képviselő-testülettől: van, akitől kaptunk, van, akitől nem. Egy új cég esetében az első háromnegyed évi eredmény után a nyereség elvárása szerintem kicsit türelmetlenségre utal. Ezt megértem, mert a cég megalakulását sem kísérte százszázalékos támogatás, ezzel igazolni látják azokat az indokokat, hogy esetleg miért nem szerették volna a kft. megalakulását. Amikor a cég elkezdett működni, akkor egy 2016-os, 2017-es adatokra épülő bázisra készítettük el az üzleti tervet. A bázis ahhoz képest óriásit változott. Csak meg kell nézni, hogy a szolgáltatások mennyivel drágultak. Nézzen bele mindenki a pénztárcájába, hogy 2016-hoz képest most mennyivel többet keres. Remélem, hogy 20-30 százalékkal több van a borítékokban. A szolgáltatások ára is ugyanennyivel nőt. Ha megnézzük, a közgyűlés döntött például arról, hogy a sportcsarnok beruházása 240 millió forinttal többe kerül a tervezettnél. Pedig azok a keretek, költségvetések is 2018-ban készültek el. Ugyanez vonatkozik a sportpályára, a piacra is. Országos szinten a projektek 20, 30, 40 százalékkal drágulnak meg, a szolgáltatások színvonalával együtt. A bérszínvonal ilyen mértékű emelkedését szinte senki nem látta előre, ahogyan az üzemanyag áremelkedését sem. Azok az árak, amelyeket megkaptunk bázisként, minimálisak voltak, 4 forint 60 fillért kaptunk a fűnyírás négyzetméterére, erre építettük az üzleti tervet. Ezt az árat azóta megnéztük: nagy táblákat 7 forint 50 fillér alatt nem vág senki, de ilyen tagoltak 14-16 forintra, átlagban 11-12 forint jönnének ki. Békéscsabán egymillió négyzetméter füvet hatszor kell vágni, tehát a 7 forint 50 fillérhez képest is 3 forint a különbség, szorozva egymillióval, szorozva hat alkalommal, ami óriási összeget eredményez. Ezt kaptuk, ezt építettük be az üzleti tervbe. Holott látva a végeredményt, öngyilkosság volt, mert ilyen nincsen máshol. Az üzleti terv készítésekor figyelembe vett költségek jobban elszálltak, mint gondoltuk. A 2019-es terv már a 2018-as számok alapján készült, amelyet a cég maga készített. Nagyon remélem, hogy idén sokkal jobb lesz az eredményük, mint volt.
A testületi ülésen több képviselő – pártállástól függetlenül – mondta azt, hogy szakmailag indokolt volt a cég létrehozása. Ön hogyan látja ezt?
Akár a magánszférában dolgozik valaki, akár máshol, megtanulta, hogy a tulajdonosnak mindig igaza van, a menedzsmentnek hosszabb távon pedig nem. Ezzel egyetértek, hiszen úgy készült el az üzleti terv, hogy amennyiben ez a cég átveszi a tevékenységeket, néhány év alatt több százmilliós, akár 5-600 milliós céggé növi ki magát. De ha nem kap türelmet, akkor könnyen abba a csapdába eshet, hogy a megfelelési kényszer olyan többletköltségeket okoz – tavaly sajnos volt ilyen –, amely az eredmény rovására mehet. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy legyünk türelmesek ezzel a céggel. A Linamar építi a Mercedes számára az elektromos motorokat gyártó üzemét. Most jelentették be, hogy az Airbus helikoptergyártó üzemet épít Gyulán. Ezek a cégek 2022-23-tól kezdenek el termelni, és majd később hoznak eredményt. Ép ésszel azt mondjuk, hogy ha a tulajdonosok befektetnek valamibe és fölépítik a céget, akkor adjanak türelmet annak, én is ezt kérem.
Ismét egy olyan cég következik, amely vitát szokott generálni, ez pedig a Békéscsabai Médiacentrum Kft. Jelen esetben 2018-ban nem tudta teljesíteni az üzleti tervben szerepeltetett vagy elvárt eredményt, tervezett eredményt. Erről mit tudhatunk?
A tulajdonosi jogokat egy politikai testület gyakorolja önkormányzati cégek esetében, amelyben nem mindig pusztán gazdasági megfontolások vannak. Ezt tudomásul kell vennünk, ebben a közegben kell élnünk. A médiacentrum kft.-nek mintegy 160 millió forintos árbevétele van, 16 millió forint támogatást kap, vagyis az önkormányzati támogatás kevesebb, mint 10 százalék. Szintén megnéztük – még a kisebb települések önkormányzatai is ennek a két-háromszorosát adják támogatásként abszolút értékben. Tehát az önkormányzatnak sok közfeladatot végeznek el. Önkormányzati cégről van szó, amelynek illik teljesíteni az üzleti tervet. Nagyon kicsi a támogatás, amely a közszolgálati feladataikra szinte alig elég. Minden egyes közgyűlést közvetítenek, utána pedig vitaműsorok vannak, de akár ez a műsor (az Aktuális – a szerk.) is közszolgálati. Az üzleti terv betartásakor meg kell nézni, hogy az miért nem valósult meg. Egy európai uniós projekthez kapcsolódó nyilvánossági feladatból tervezett bevétel elmaradt, ez nem a cég hibája, a projekt nem állt úgy. Nem tudták elszámolni, ez okozta a veszteséget, de ez a bevétel idén bejön. Az igazgatóság meg is kérte az ügyvezetőt, hogy olyan tervet készítsen és olyan legyen a 2019 évi gazdálkodás, hogy egy hasonló probléma esetén lehetőleg maradjon pozitív a mérleg.
Ön szerint minek köszönhető az, hogy a piac gyakorlatilag annak ellenére tudott egy kis nyereséget termelni, hogy hatalmas beruházás zajlik annak területén?
Ez nagy kérdés volt akkor, amikor készült az üzleti terv. Nagyon féltünk tőle. A polgármesterrel többször jártam a piacon 2017-ben, majd 2018-ban is. Nagyon féltek az árusok, az ott lévő üzleti partnereink, de igyekeztünk megnyugtatni őket, hogy minden rendben lesz. Fölvázoltunk egy olyan tervet, amely azt mutatta, hogyan végezhetik majd ideiglenes infrastruktúra bevezetése mellett a tevékenységüket. Habár ezt elmondtuk, mi is féltünk attól, hogy mennyibe kerül majd mindez. Próbáltuk előzetesen fölmérni a szükségleteket, de azért félve vágtunk neki a munkának és most már elmondhatom, hogy mégiscsak sikerült. Az augusztusban a csarnokból kiköltöző árusok végigcsinálták az évet úgy, hogy december közepén vissza tudtak költözni. Miközben épült a csarnok, szinte csak negatív véleményeket lehetett hallani az építkezés üteméről. A munkások augusztustól december közepéig mégis végeztek. Mi sem gondoltuk, hogy még hűtőkonténereket is kell majd bérelnünk. Ezt megtettük, mert nem tudtuk ráhárítani a partnereinkre, de azt el tudtam velük fogadtatni, hogy kint, a sátorban vagy faházakban ugyanannyi bérleti díjat fizessenek, mint belül akár kétszer, háromszor akkora helyen. Azt ők is belátták, hogy az a költség, amellyel ezt az infrastruktúrát biztosítottuk, lényegesen magasabb – tízszerese – volt annak az összegnek, mint amit bent költöttünk ezeknek a helyeknek a fenntartására. Így sikerült a bevételeinket szinte terv szerint hozni. A kiöltségeink sajnos magasabbak voltak, mert mi sem gondoltuk, hogy olyan költségek jelentkeznek – fűtés, egyéb költségek –, amelyek pluszban merültek föl a tervezetthez képest. De még így is úgy gondolom, hogy az egész piac sikertörténet.
