Az egyes témákat időrendi sorrendben publikáljuk, vagyis a legrégebbi napirendeket a cikk legvégén, a legfrissebbeket pedig legelől találják. Az előterjesztéseket teljes terjedelmükben ide kattintva találják meg.
Galéria
14:34 – Új igazgatóhelyettese lesz a múzeumnak
Bácsmegi Gábor augusztus elsejei, igazgatói kinevezésével megüresedett a múzeumban az igazgatóhelyettesi munkakör. Azért, hogy a feladatokat folyamatosan el lehessen látni, szükséges a pozíció betöltése. A jelenlegi igazgató az intézmény Tudományos-muzeológiai osztályának jelenlegi vezetőjét kívánja megbízni a feladatok ellátásával. Az előterjesztés szerint Nagyné Martyin Emília megfelel a pozíció betöltéséhez szükséges feltételeknek.
13:43 – Mi a helyzet a menzán most?
A közgyűlés döntése értelmében másik szolgáltató vette át a közétkeztetési feladatok ellátását (a bölcsődei ellátást leszámítva) Békéscsabán július 1-jétől. A Pannon Menza Kft. nem sokkal később azt kérte az önkormányzattól, hogy emeljék 30 százalékkal a térítési díjakakat, ugyanis a szerződésben szereplő árakhoz képest a nyersanyagok ára jelentősen nőtt azóta, de ugyanekkora emelésre lenne szükség a rezsiárak emelkedése miatt.
Az előterjesztő azt is részletezi, hogy az árak emelkedése az inflációra és az orosz-ukrán háborúra vezethetők vissza, ugyanakkor az élelmiszerekhez kapcsolódó normatívát egyébként is emelni kellene, mert ahhoz 2020 óta nem nyúltak hozzá. A fentebb sorolt indokokat az előterjesztő üzleti kockázatként nevesíti, egyúttal ezzel indokolja azt is, hogy árat kell emelni, melyet október elsejétől foganatosítanak.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) kérdésére, miszerint a polgármester a közelmúltban tett látogatásain túl korábban hányszor étkezett menzán, Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt válaszolta, hogy tavaly nem volt, az azt megelőző években azonban többször előfordult, főként akkor, amikor kritika érte a korábban szolgáltató önkormányzati intézmény, mivel mint mondta, mende-mondákra alapozva nem jó döntést alapozni.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsbaa) is elment ebédelni a Lencsési Általános Iskolába, illetve a 2-es számú konyhán is megnézte, milyen az étel minősége. Mindkét helyen rendben találta az ételeket, azt látta problémának, hogy a gyerekek megkóstolás nélkül vitték vissza az ebédet. A szülők is panasszal éltek, pedig a képviselő szerint ha otthon sem esznek a gyerekek például főzeléket, akkor az iskolai menzán sem fognak.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) örül annak, hogy a közézkeztetési tanácsot összehívták, elindult az egyeztetés a céggel, a tanulók, tanárok észrevételei nyomán történt változás. A tanácsnak szerinte lesz feladata, kérte őket, hogy kísérjék figyelemmel a menza minőségét, az ételek mennyiségét. Tudomása szerint az étlapot is közösen állítják majd össze.
Dancsó Tibor (DK) arról kérdezett, hogy jogszabály-e, hogy a gyerekek csak egyszer kapnak egy héten gyümölcsöt, illetve idényjellegű gyümölcsöket - alma kivételével - egyáltalán nem. Hogy fordulhat elő, hogy avas a mák a mákos tésztán; mi biztosítja azt, hogy a vállalkozó nem tagadja le a panaszok felét az elektronikus felületen?
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) szintén tett meglepetésszerű iskolalátogatást ebédidőben, mivel sok panaszt kapott az ételekkel kapcsolatban. Ő is rendben találta a menüt, úgy véli, a gyerekek ízlésével van a gond. A tízóraival kapcsolatban is az a fő gond, hogy a halkrémet kevésbé eszik meg, mint a vajas kenyeret. Szerinte a véleményvezérek negatív jelzései is befolyásolják azt, melyik gyerek mit eszik meg.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért-frakció) szerint a probléma a mennyiséggel van, illetve a megszokotthoz képest más minőségűek az ételek. Mint mondta, bőven van hová fejlődni, horror-történeteket lehet hallani például arról, hogy egy 50 fős óvoda összesen 4 darab paradicsomot kapott. Szerinte nem minimumot kellene megcélozni, bármennyire is próbál gazdaságosan működni a cég.
Demeter László, a Pannon Menza Kft. ügyvezetője azzal kezdte, hogy több megyei jogú városban szolgáltatnak, régóta a piacon vannak, nagy tapasztalatuk van a közétkeztetésben. Július óta szolgáltatnak óvodákban, majd szeptember óta az iskolákban, méltánytalan támadásokat és jogos észrevételeket is kaptak. Mint mondta, kizárólag a vonatkozó kormányrendeleteknek megfelelően szolgáltatnak. Valóban kevesebbet kapnak a gyerekek, mint korábban, de ez nem a minimumnak, hanem a középmennyiségnek felel meg. Ugyanez a helyzet a gyümölcsök és zöldségek terén is, napi háromszor kerülnek az étlapra, ezek közül egy étkezésnél kell frissnek lennie a termékeknek. 20 kis étkezés közül 5-ször kaphatnak a gyerekek felvágottat, annak is maximum 23 százaléka lehet zsír. Azért adnak krémeket, mert ez van a rendeletben. 10 naponta egyszer kötelező májat, halat adni, halrudacskát nem tudnak minden alkalommal biztosítani - részletezte az ügyvezető. A mákkal kapcsolatban vizsgálatot rendeltek el, amely azt mutatta, hogy minőségi probléma nem merült fel. Nemcsak érzékszervi vizsgálat van a közétkeztetésben, és nemcsak a szülők, gyerekek megjegyzéseire hagyatkoznak, múlt héten például szakhatósági vizsgálat is volt, amelynek eredménye szerint az ételek átlagon felüliek, erről jegyzőkönyv is született. Volt olyan reklamáció, amely esetében szállítólevéllel alátámasztva tudják bizonyítani, hogy a mennyiséget kiküldték az óvodának, de a gyerekekhez nem jutott el az étel.
A cég vezetője arra is kitért, hogy az e-mailes visszajelzési megoldás benne volt a szerződésben, alkalmaznak egy háromszintű rendszert, mely révén az intézményvezetők 1-től 5-ig terjedő skálán minden hónapban értékelhetik az ételeket több dimenzió segítségével, ezt összesítve akciótervet készítenek a következő hónapra. Október közepétől két héten át minden iskolában meg tudják majd a szülők kóstolni az ételeket, ezzel kapcsolatban várják majd a visszajelzéseket. A harmadik egységként az ellátottak is elmondhatják a véleményüket egy ötletláda révén. A visszajelzéseket feldolgozva szintén akciótervet dolgoznak ki, ezt pedig beépítik a rendszerbe. Hozzátette azt is: nagyon alulfinanszírozott a közétkeztetés, emellett 2023 januárjától további árfelhajtó hatás várható, mivel ekkortól az alapanyagok 80 százalékának magyar terméknek kell lennie, ennyi alapanyag ugyanakkor szerinte nincs a piacon. Megemlítette az energiaárak növekedését is, amely jövőre szintén költségnövekedést okoz majd.
Dancsó Tibor (DK) arra kíváncsi, hogy miért térnek el az étlapon szereplő és a kitáltalt ételek egymástól.
Demeter László arról tájékoztatott, hogy két alkalommal fordult elői lyen eset. Egy konkrét példát felhozva elmondta, hogy legutóbb nem volt megfelelő minőségű a rizs, ezért kellett módosítani az étlapon. A lehetőség fennáll, de minden egyes módosítást a tálalás előtt jelzik az intézményeknek.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt kérdezte, hogy a főételt készítő szakácsok körében volt-e változás.
Demeter László szerint ugyanazokat a szakácsokat alkalmazzák, akik régebben készítették az ételt, lehet, hogy kevesebben vannak, de újak nincsenek. Elmondta azt is, hogy jövő héten hétfőn kezd Tímár Imre közétkeztetési chef a konyhájukon, erre nagyon büszkék, hiszen elismert szakemberről van szó; szeptember közepén pedig újra jelentkeztek azok a volt munkatársak, akik júliusban nem vállalták a munkát.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) arra volt kíváncsi, hogy ha a szakács személye változatlan, akkor az ételek minősége azért változott, mert más alapanyagokat kap, vagy csupán munkavállalói dacról van szó?
Demeter László nem hiszi, hogy dacból történt ilyesmi, egy szakács nem felejt el főzni. A receptek is változatlanok. Elvárás, hogy olyan ételt készítsen a szakács, amit ő is megenne.
Dancsó Tibor (DK) azt kérdezte, hogy a két békéscsabai konyhán ugyanazt az ételt, ugyanúgy készítik-e el.
Demeter László elmondta, hogy szeptember harmadika óta minden nap a városban van egy budapesti kollégája, aki a két konyhán megkóstolja az ételeket és arra törekszik, hogy az ételek színvonala szinkronban legyen.
Szarvas Péter végül felolvasta azt az ígéretet, amelyet Demeter László tett neki szóban, miszerint lesz lehetőség repetázásra, az étlapon lesz rántott hús, megjelenik a desszert és a túró rudi, déli gyümölcs is az étlapra kerül. Továbbá heti kétszer poharas ital terméket, háromszor kimért italt biztosítanak a gyerekeknek. Az ügyvezető a közgyűlés előtt is megerősítette ezt a vállalást.
13:41 – Módosítják az önkormányzati, szociális juttatások feltételeit és összegeit
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai jelentős hatással voltak a szociálpolitikai ellátórendszerre. Csak a minimálbér az elmúlt öt évben 56 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum 61,49 százalékkal emelkedett, az öregségi nyugdíj pedig 32,47 százalékkal nőtt. Emiatt növelik a szociális támogatásra jogosultak esetében a jövedelemhatárokat, ugyanis az infláció, valamint a háborús hatások miatt sok család került bajba. Ezen túlmenően emelik a lakhatási támogatás mértékét is (négyzetméterenként jelenleg ennek mértéke 450 forint, ez 600-ra emelkedik, a támogatás jelenlegi legkisebb összege 2500 forint, ez 5000 forintra nő, a maximuma pedig 12 ezer forint lesz). A lakhatási támogatás esetében például az új jövedelemhatár 114 ezer forint; a rendkívüli települési támogatás családonként 57 ezer forintra nő; a tüzelő támogatás például a 60 év feletti, egyedül élő személyek esetében 76 950 forint lesz. A tanévkezdési támogatás családban, beteg gyermeket nevelők esetében 59 850 forintra emelkedik. Az összes igénybevehető támogatási formát, illetve az új árakat az önkormányzat honlapján lehet megtekinteni.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) rávilágított, hogy a jövedelmek emelkedése miatt szűkebb körben voltak igénybevehetők a támogatások az elmúlt években. Elmondása alapján időszerű volt a rendelet módosítása. A képviselő úgy gondolja, hogy a következő időszakban nem 7 évenként, hanem 2-3 évenként lenne szükség revízióra, hogy aktualizálják az összegeket.
13:34 – Növekednek a térítési díjak számos esetben
A korábban már emlegetett infláció növekedése, valamint a háború következtében elszabaduló árak miatt az önkormányzat számos szolgáltatás esetében kíván árat emelni. Ez érinti az étkeztetést, parkolást, építményadót, a szociális ellátások intézményi díjait. Volt, ahol évek óta nem volt emelés, az előterjesztő ezért is tartja indokoltnak a módosítást.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy a korábban ismertetett okok miatt több területen kell díjat emelni. A közterület használattal kapcsolatban javasolta a rendelet korszerűsítését.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) felajánlotta a Csabagyöngye Kulturális Központ segítségét a rendeletalkotás során.
Bacsa Vendel arról beszélt, hogy felmerült a rendelet korszerűsítésének kérdése, amely a közeljövőben elkezdődhet, vélhetően új rendeletet kell alkotni.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) rávilágított, hogy a közterületi parkolás és a parkolóházi díjak szinkronban vannak, a díjemelések aránya hasonló, közel azonos mértékűek.
13:13 – Megalkották a fák védelméről szóló csabai rendeletet
Egy évnyi előkészítés után elkészült az a rendelettervezet, amely a Békéscsaba területén található fákat védi. A dokumentumban rögzítik például, hogy amennyiben egy beruházás miatt fákat kell kivágni, akkor a növényeket pótolni kell, de arra is kitér, hogy bizonyos időszakokban tilos lesz fát kivágni, gallyazni, illetve pótlás esetén szükséges a terület tulajdonosának engedélye az ültetéshez.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint látva az idei tavaszi, nyári aszályt, ebből a szempontból is fokozott védelmet tudnak biztosítani a város növényvilágának. Véleménye szerint egy fontos döntést hoz meg a közgyűlést, amely előretekintő, tematikus rendelkezés és azt üzenik vele, hogy mindenki számára áttekinthető és érthető jogszabályt hoznak létre.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy napra pontosan egy éve tárgyalt az közgyűlés a fás szárú növények védelméről. Úgy gondolja, hogy ugyan sok idő telt el, de elkészült a jogszabály tervezete. Hiánypótlónak nevezte a rendelkezést, mert egységes szerkezetbe foglalja a központi normákat a helyi szabályozással kapcsolatban, amely a fás szárú növények védelméről született. Továbbá új tartalmakat, formákat is megfogalmaz az előterjesztés.
Bacsa Vendel jegyző arról beszélt, hogy több körös egyeztetésre volt szükség több hatóság bevonásával, felmerültek olyan kérdések, amelyekről aztán kiderült, hogy nem kerülnek ebbe a körbe, ezért telt több időbe a rendelet megalkotása. Kitért arra is, hogy a számítások alapján nem nőnek az adminisztratív terhek.
Paláncz György (Fidesz-KNDP) szerint hiánypótló rendelet fogad el a közgyűlés, köszönetet mondott Opauszki Zoltánnak, aki kezdeményezte a helyi szabályozás megalkotását. Egy új szabályt emelt ki, amely szerint a beruházások miatt kivágott, majd újra ültetett fák után a vállalkozóknak 3 évig kell jótállást vállalni.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) szerint hiánypótló rendelet született, amely hozzájárul ahhoz, hogy Békéscsaba továbbra is zöld város maradjon.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint sokkal szebb, gondozottabb lesz a környezet a városban. Hozzátette: elindult a fakataszter összeírása, többen, többször locsolják a fákat, véleménye szerint a zöld gondolkodás fejlődik Békéscsabán. Rátért arra, hogy a rendelet megalkotása példa lehet arra, hogy a mindennapi együttélésnek milyen területei vannak még, amelyeket hasonlóan lehet csoportosítani, példaként említette a csapadékvíz elvezetését és az árkok kialakítását.
Dancsó Tibor (DK) a nyírfák kérdésére mutatott rá: a növények tucatszámra pusztulnak az aszály miatt. A jegyzőtől azt kérdezte, mi a helyzet a fakataszterrel.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) erre úgy reagált: már zajlik a kataszter készítése, 5000 fát tudnak összeszámolni, amely egy pályázat részeként zajlik. A szakemberek már elkezdték a felmérést. A munka felénél tartanak, amely még pár hónapig eltart. A végeredmény nyilvános lesz mindenki számára.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért-frakció) szerint akkor tudják majd sikeresen alkalmazni a rendeletet, ha lesz hozzá forrás, hiszen a fákat gallyazni kell, betegség esetén ki kell vágni. A választókerületében 27 leszakadt, nagyméretű faág-leszakadásnál kért segítséget, véleménye szerint ebből is látszik, hogy szükség van beavatkozásra.
Bacsa Vendel jegyző úgy véli, megfelelően széles körben került társadalmasításra a rendelet, a lakosságnak is lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére, ahogyan az önkormányzat saját cégei is megtehették jelzéseiket.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint jelentős elmozdulás történt az ügy érdekében, a beavatkozások kezelésére is keresik a megoldásokat, hogy technikai és humán háttér is rendelkezésre álljon.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy a BVG Kft. készített egy további gépesítésre irányuló tervet, köztük van egy emelőkosaras eszköz. A földes utak gréderezésére és a nagy csapadékvízelvezető árkok nyírására alkalmas járművek értéke azonban rendkívül magas, ezért ennek beszerzését elhalasztják.
10:45 – Drága az áram és a gáz, a polgármester szerint drámai a helyzet
Békéscsabán is téma a rezsiárak növekedése: olyan mértékben emelkedtek meg az utóbbi időszakban a rezsiárak, hogy azok a város számára is gondot okoznak. Az önkormányzat áramfogyasztása – a közintézményeket, a közvilágítást, az önkormányzati cégeket, valamint a kistérség által finanszírozott felhasználási helyeket is ideértve – évi 7,1 millió kilowatt évente, ebből pedig az önkormányzat kénytelen lesz lefaragni.
Ebben az éves fogyasztásban benne vannak azok a háztartási méretű naperőművek is, amelyeket az önkormányzati intézményekre szereltek az elmúlt évek energetikai korszerűsítés során, valamint a smart grid rendszer részeként kialakított napelempark is, amely a sportcsarnok energiaszükségletét elégíti ki. A hosszú távú tervek közt szerepel energiaközösségek kialakítása, mely révén a megtermelt áramot más önkormányzati intézmények is felhasználhatják majd.
Az energiaárak már a tavalyi közbeszerzés során is több mint duplájára emelkedtek 2020-hoz képest (bár az önkormányzat nem a teljes árat fizette ki végül, hanem egy kedvezőbb tarifát), idénre azonban már közel ötszörös árat kell fizetni a két és fél évvel ezelőttihez képest - és ebben még benne sincs a rendszerhasználati díj. Jelenleg is zajlik a jövő évre vonatkozó közbeszerzési eljárás az áramra vonatkozólag, az önkormányzat által felkért szakértő a legoptimálisabb becslés szerint is közel kilencszeres áremelkedést vetített előre a 2020-as tarifákhoz képest.
Az előterjesztő szerint a földgáz esetében jobb a helyzet: a 20 köbméter/óra alatti kapacitású fogyasztási helyek Békéscsabán közel 382 ezer köbmétert fogyasztanak, az e felettiek pedig majdnem 710 ezer köbmétert. A világpiaci árak már tavaly májusban is meglehetősen magasak voltak, ezért az akkori, csoportos gázbeszerzést későbbre halasztották, hátha lemennek az árak. Ősszel aztán sikerült szerződést kötni, de hosszú távú megállapodás itt sem született, ahogy az áram esetében sem, a bizonytalan tényezők miatt. A veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló kormányrendelet értelmében - 2022. július 31-ei hatállyal - az egyetemes szolgáltatási szerződések megszűntek és átkerültek a földgáz „végső menedékes szolgáltatás" jogintézménye alá, amely az év végéig tart, 13,17 Ft/MJ (kb. 465 Ft/m3) végső menedékes gázdíjon. Ez a helyzet nem csak a csabai, hanem az ország összes önkormányzatára kihatással van. Balassagyarmaton nemrég például 1600 forint/köbméter földgáz árról kapott árajánlatot az önkormányzat, Székesfehérvárra pedig ajánlat sem érkezett. Egy energia beszerzési szakértőtől kapott, 2022. szeptember 13. napi információk nyomán, a közelmúltban lefolytatott közbeszerzés alapján 1045 Ft/m3 körül alakul a földgáz aktuális piaci ára, villamosenergia vonatkozásában pedig nagyságrendileg 200-250 Ft/kWh értékkel számolhatunk jelenleg.
Mi a teendő? Az önkormányzat korábban számos helyen alakított ki napelemes rendszert, a közelmúltban pedig felmérette az intézményeknél, milyen beruházási lehetőségek vannak a megújuló energia felhasználásának ösztönzésére. Mindez azonban kevés lesz, mert ha ilyen ütemben nőnek az energiaárak, akkor az önkormányzatnak jövőre 2,5 milliárd forintot kell majd kiadnia az áramra és a gázra. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha az árak nem mennek le, a nem kötelező feladatkörbe tartozó közösségi, kulturális és jóléti szolgáltatások körében átmeneti vagy hosszabb időszakra korlátozásokat vagy bezárásokat rendelhetnek el, ugyanakkor a gyermekneveléssel és az idősellátással összefüggő, kötelező oktatási és szociális feladatok továbbra is előnyt élveznek majd.
Ezen felül elrendelik a köztéri szökőkutak üzemen kívül helyezését; ha lejár a kötelező üzemeltetési időszak, az elektromos autótöltők működését felfüggesztik (2023. január). Üzemen kívül helyezik a harangátékot, az info paneleket és a digitális totemoszlopokat, a nyilvános WiFi pontokat, a parkolási és környezeti szenzorokat, kijelzőket. Kikapcsolják a díszkivilágítást is, valamint azoknál a ledes lámpáknál, ahol lehet, csökkentik a fényerőt.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a helyzet drámainak mondható, mivel olyan áremelkedés indult el, amelynek a végét nem látni. Mint mondta, mindez drámai következménnyel jár az egész, önkormányzat által fenntartott rendszer számára. Az áram és a gáz árának növekedése döbbenetes mértékű, amelytől más önkormányzatok és kormányzati szervek is szenvednek. Az önkormányzat működési költsége 14 milliárd forint, 3 milliárd forintos költségnövekedés fenyeget, külső forrás nélkül ez megoldhatatlan feladat. A polgármester szerint az ovik, bölcsik, az idősgondozás nagyon kicsi korlátozást visel el, de alapvetően bármilyen korlátozást rendelnek el, azt a lakosok nehezen tolerálják, hiszen a szervezeti egységek komfortosan, jó színvonalon szolgáltatnak. A városvezető szerint gazdasági és erkölcsi kötelesség, hogy csökkentsék a költségeket, a város általános működőképessége megőrizhető, de korlátozások biztos, hogy lesznek, mert a fizetőképességet fenn kell tartani. “Bármit is teszünk, 3 milliárdot megtakarítani nem tudunk” – vetítette előre. Mint mondta, a kulturális és sport élet terén lehetnek megszorítások, a konkrét intézkedések kapcsán munkacsoport áll majd fel, amelyben energetikusok, mérnökök is részt vesznek.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézség után újabb szűk esztendők várnak ránk. Megismételve a polgármester szavait, arra mutatott rá: a következő években mindenhol el kellene zárni a gázt és mindenhol le kellene kapcsolnia a villanyt, hogy spórolni tudjon a város, ezt nem lehet megtenni, emiatt muszáj lesz a nem kötelező feladatok körén szűkíteni. Kiemelte az elmúlt években befejezett energetikai korszerűsítéseket, helyesnek tartja a szakértőkből álló munkacsoport létrehozását.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) az intézményvezetőket arra kérte, hogy még drasztikusabban csökkentsék az energiafogyasztást. Nem tud mindent az önkormányzat megoldani – fűzte hozzá a képviselő – az energiaárak elszabadulásáért a világot tette felelőssé, azzal kiegészítve mindezt, hogy a város is megpróbál mindent megtenni a helyzet javításáért.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a helyzet drámai, nehéz döntések meghozatala előtt állnak. A dokumentum a helyzetet értékeli és a javaslatból jól látható, hogy a város vezetése tesz rá javaslatot, hogy a következő napokban, hetekben miként jussanak oda, hogy konkrét intézkedéseket megfogalmazzanak a helyzet javítása érdekében. Az is kiderült, hogy a csabai önkormányzat Európai Uniós és és hazai forrásokból energetikailag több korszerűsítést végzett: napelemeket telepítettek, az intézmények fejlődtek és a smart grid programmal jelentős lépéseket tettek. Békéscsaba a megyei jogú városok sorában példaértékű fejlesztési csomagot valósít meg, a közvilágítás ledesítése, az intézmények hőellátása érdekében geotermikus hőhasznosítás, de előkészítés alatt áll az elektromos buszok beszerzése is. Amennyiben a működési költségekhez kormányzati támogatás nem érkezne, csak radikális lépések mellett biztosítható a kötelező feladatok ellátása. A megújuló energia felhasználásának bővítése lehet megoldás, a geotermikus program létesítményeit minél előbb üzembe kell helyezni. Létfontosságú, hogy a rendszer minél hamarabb termelni tudjon. Javasolta az intézmények energiaközösségbe való összevonását: a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár összevonása egy ilyen lépés lehet. Arra is kitért, hogy a frakció Herczeg Tamás országgyűlési képviselő segítségét is kérte, aki elmondta, hogy a geotermikus rendszer kibővítése praktikus döntés lenne, ez az intézkedés találkozik a kormány geotermikus rendszer fejlesztésével, így akár forrás is nyílhat rá. Véleménye szerint fontos lenne a kormánnyal való egyeztetés a projekt támogatása révén. A helyi komplex energetikai program megvalósítása révén rövid időn belül csökkenthetnék a fosszilis energiahordozóktól való függését.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint ez a válság nem fog hamar megoldódni, rosszabb lesz mint a koronavírus-járvány okozta válság. Figyelembe kell venni, lesznek olyan szolgáltatások, amelyeket nem lehet majd igénybe venni. Példaként említette, hogy a műtrágya előállítás megszűnt, több wellness-szálloda bezárt az országban. Rávilágított arra is, hogy az aszály is problémát okozott, az is benne van az élelmiszerárak emelkedésében. Látszati intézkedésekre nincs szükség, drasztikus lépések kellenek a működőképesség fenntartására. Hozzátette: fontos a lakosság időbeli tájékoztatása.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint fontos, hogy a gyerekek, unokák ne érezzék meg a nehézségeket, a covid időszak így is megbélyegezte a gondolkodásukat. Jó úton járnak, a haladó gondolkodás, amely a várost jellemzi a megújuló energiák és az új energiahordozók kapcsán fontos, mint ahogy az is, hogy ne legyen pánik. Az intézkedéseknek a jövőt kell, hogy szolgálják, ezért hosszútávú intézkedésekre van szükség. Energiaközösségek létrehozását támogatja, sok ilyenre van lehetőség kisebbekre és nagyobbaknak, amelynek jogszabályi gátjai vannak, de vélhetően azokat fel fogják oldani, a terveket elő kell készíteni.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint spórolni kell, túl kell élni a telet. Kitért arra, hogy a kormány nagy volumenű Wellness-szállodák fejlesztései, stadionok építései mit sem érnek ha ezek bezárnak a válság miatt. Ilyenkor látható, hogy ezek a fejlesztések helyett, a lakosságot segíthették volna az elmúlt években. Az ország több dologban “elaludt”, a város próbálta az intézmény rendszert úgy átalakítani, hogy kevesebb energiafelhasználással tudják működtetni azt. Minden lépést meg kell ragadni azért, hogy a jövő évben is “túl lehessen élni” ezt a válságot. Rávilágított, hogy állami beavatkozás nélkül nem lehet kezelni a helyzetet. A haza sportszövetségeknek erre a helyzetre reagálniuk kell, azért, hogy az utolsó pillanatig működni tudjanak az egyesületek.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) emlékeztetett, hogy az önkormányzat a 7-800 millió forintos hiányt a covid idején jól lereagálta, az akkori döntések hatása a mai napig érezhetők az átalakítás terén. Ez a folyamat természetes költségcsökkenéssel járt, miután “megállt az élet”. Az önkormányzat jó gazdálkodása mellett a kormányzat részéről is érkezett támogatás. Rávilágított arra, hogy a 3 milliárd forintos hiány a 14 milliárdos működési összeghez képest aggasztó. Az önként vállalt feladatok elhagyása esetén is csupán az összeg felét tudná megspórolni az önkormányzat, amely mutatja a helyzet súlyosságát. A képviselő szerint nem lesznek elegendőek az intézkedések, de mindenre szükség van, a legkisebb lehetőséget meg kell ragadni, viszont nagyobb és fájdalmasabb lépésekre is szükség lehet. A sportegyesületek működésével kapcsolatban javasolta, hogy célszerű lenne bekérni tőlük egy intézkedési tervet, hogy az országos szakszervezetek milyen résztervekkel állnak elő, hogy a versenyeket, mérkőzéseket, eseményeket megrendezzék. Ezek az információk segíthetik majd a munkacsoport munkáját. Arra kíváncsi, hogy a prognosztizált 3 milliárd forintos összeget az intézkedések mennyire tudnák csökkenteni.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) szerint a probléma sokkal nagyobb lesz, mint amekkorára számítanak, mivel a csomagolóanyag-gyártás terén decemberre már drasztikus termeléscsökkentést vetítenek előre. Több munkacsoport létrehozását szorgalmazta, külön az intézményekre, óvodákra, stb.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) a munkacsoport leendő vezetőjeként arra hívta fel a figyelmet, hogy egyenként meg kell majd vizsgálni a javaslatokat, hogy azok mennyire életképesek. Minimum 15 százalékos energiacsökkentést már bevállaltak, ezt tarthatónak gondolja. Az intézményektől is azt várják, hogy megváltoztassák felhasználási szokásaikat, elő kell készíteni a beruházási javaslatokat, amelyre egyelőre 50 millió forint van előirányozva, illetve 80 millió forint energia céltartalékból tudják még finanszírozni a plusz kiadások egy részét. Mint mondta, ebben az évben rendben vannak, de jövőre már lesznek gondok.
Dancsó Tibor (DK) szerint a szavak szintjén jól áll a város, de ez nem lesz elég. Arra kérdezett rá, hogy biztos most van-e itt az ideje az energetikai korszerűsítéseknek, példaként hozta, hogy a Lencsési Közösségi Házon hiába van napelem, az előtte lévő nyárfasor meggátolja az energiatermelést. A cégeknél létszámstoppot kell bevezetni szerinte.
Paláncz György fontosnak tartja, hogy megvalósítsák az az energetikai beruházásokat, ha van rá forrás, ugyanis ezek jelentős megtakarításokat eredményezhetnek hosszú távon.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt: Lázár János építésügyi miniszter a békéscsabai látogatásakor arra utalt, hogy az energetikai célú beruházásra lesz támogatási rendszer. A polgármester egyúttal arra is figyelmeztetett: a Volánbusz Zrt. esetén a pályaudvarok, karbantartó üzemeknél felmerülő plusz költségeket is az önkormányzatra terhelik várhatóan (mintegy 300 millió forint értékben), folyamatosan emelik a benzinárat, a szolgáltató ebben az esetben is kompenzációra tarthat igényt. A vállalkozások bezárhatnak, visszaadják az önkormányzati bérleményeket, nem fizetnek iparűzési adót sem (több száz millió forint), nő majd a munkanélküliség, az elszegényedés, emiatt kevesebben parkolhatnak a közterületeken, ugyanakkor a szociális kiadások nőhetnek. Hozzátette: a megújuló beruházásoknak is meg kell épülnie, ez évekbe telne, így hangsúlyozta: drasztikus, fájdalmas lépésekre van szükség. Arra is utalt, hogy a lakosságot fel kell készíteni az elkövetkező időszakban várható történésekre.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy Opauszki Zoltán kerüljön be a munkacsoportba, amelyhez Szente Béla Varga Tamás csatlakozását is javasolta.
10:18 – Megalapították a Csabapark Étterem Kft.-t
A CsabaPark étterem kft-be való kiszervezését javasolja a CsabaParkot január elsejétől üzemeltető Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az előterjesztésben olvasható, hogy a Csabapark Étterem Kft. alapítását az indokolja, hogy az önkormányzat akkor köthet közbeszerzési eljárás nélküli szerződést a 100 százalékos közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló társasággal, ha a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 80 százaléka az önkormányzat, vagy az általa kontrollált szerződések teljesítéséből származik. Az utóbbi időben a 80 százalékos szabály nehezen tartható, ezért jelenthet megoldást az étterem Kft-be történő kiszervezése.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint átláthatóbb lenne a működés a kiszervezés esetén, elmondása alapján az ügyvezető jól végzi munkáját. A képviselő óvatosságra int, véleménye szerint kevés az előterjesztésben lévő információ, nem látja a számításokat, hogyan érinti a jövőben az éttermet az energiaárak és az élelmiszerárak folyamatos növekedése. Kíváncsi arra, hogy mennyibe fog kerülni az átszervezés, továbbá hiányolja a számításokat. Kitért arra, hogy augusztusig 31 százalékkal emelkedtek az élelmiszeripari árak, ez a jövőben tovább növekedhet.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy az önkormányzat és a városfejlesztés közötti rugalmas, gyors együttműködés van. Elmondta, hogy most érdemes ezt a döntést meghozni, azonban szükséges, hogy a képviselők jobban rálássanak a kft. alapításának körülményeire. Módosító javaslatként kiegészítette az előterjesztést, amely szerint a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője 2022. szeptember 30-ig a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága számára készítsen egy összefoglaló beszámolót arról, hogy az új társaság megalakulásának körülményei hogyan alakulnak, milyen vagyonnal rendelkezik a Kft, hogyan oldja meg a munkaerőt és annak szerződését, továbbá szerzik be a tevékenységhez szükséges engedélyeket. Arra is kíváncsi, hogy az átvett vagyontárgyak, mint az ingatlan, a fogyóeszközök, a nyersanyag leltár szerinti átvétele hogyan történik. Támogatja a javaslatot, de az alapítás körülményeit szeretné látni. Továbbá még egy kiegészítést tett. Legközelebb november 10-én lesz közgyűlés, amelyre tájékoztatást kér, hogyan indult el a Kft., milyen becslést ad a cég vezetése a bevételre és költségekre.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) a módosításokkal kiegészítve el tudja fogadni az előterjesztést és támogatja azt.
Dancsó Tibor (DK) arra világított rá, hogy ugyan nem tudják mi lesz az alapítandó Kft-vel, de szavazzák meg előre a javaslatot, véleménye szerint a “szekér megelőzte a lovat”.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában elmondta, hogy engednék, hogy megalapuljon a Kft., de kontroll alatt tartanák a folyamatot. Fontos, hogy az önkormányzat és a Kft. együttműködése az eddigi szervezett keretek között folytatódjon.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) támogatja, hogy megalakuljon a társaság. Részletes tájékoztatást kapott a pénzügyi osztály ülésén Sódar Anitától. A CsabaPark fejlődési pályára állt, folyamatosan növeli a bevételét. Elmondása alapján ez az egyetlen lehetőség a városfejlesztés és az önkormányzat együttműködésének egyensúlyban tartásában és folytatásában, hogy ne kerüljön veszélybe az in-house együttműködés.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy a CsabaPark az első nyolc hónap pénzügyi beszámolója szerint 218 milliós bevételt és 221 milliós kiadást könyvelt el, korábban a veszteség több 10 milliós forint volt. Hozzátette: a külső parkgondozást a városgazdálkodási társaság látja el, a korábbiaknál jobb színvonalon.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint Dancsó Tibor felvetése akkor lenne érdekes, ha zöldmezős beruházásban hoznának létre egy új céget. Korábban már érték kritikák a CsabaParkot és a városfejlesztési céget a hiányos üzleti terv miatt, de a tanácsnok szerint azóta ezt pótolták, megfelelő számokkal, gondolatokkal egészítették ki a dokumentumot. Az előterjesztésben foglaltaknál ugyanakkor úgy vélte, bővebben kellene kifejteni a cégalapítást, hogy megnyugtató döntés születne. Kérdésként fogalmazta meg, hogy mi lenne, ha ezt a céget nem alapítanák meg.
Sódar Anita cégvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben nem alapítják meg a céget, akkor a Városfejlesztési Kft. és a CsabaPark bevételei felborulnának, előbbi cég pedig az inhouse szabályoknak nem felelne meg, amely aggályossá tenné a Modern Városok Program és más uniós források elszámolását, emiatt mindenképpen szükségesnek nevezte a társaság létrehozását.
10:17 – A Vagyonkezelő Zrt. I. félévi gazdálkodása
A képviselők az ülésen áttekinthették a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű, 2022. első félévi gazdálkodásáról szóló beszámolóját. A törzsház adózás előtti eredménye 111 304 000 forint nyereség lett.
A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. 74,7 millió forint, a Békéscsaba Energia ESCO Kft. 61 millió forint, míg Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 29,4 millió forint nyereséggel zárta az első félévet. A Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. 45,5 millió forint, míg az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. 5,4 millió forint veszteséggel zárta az év első hat hónapját.
A képviselők 16 igennel elfogadták a beszámolót.
9:49 – Ivóvíz-vezetéket építenének a Patkó utcában
A békéscsabai Pató utca lakóközössége tavaly pályázatot nyújtott be ivóvízvezeték és szennyvízvezeték kiépítésével kapcsolatban, ahol az önkormányzat lett volna a beruházó. A közgyűlés a kezdeményezésre mintegy 17,8 millió forintot különített el, a lakosság összegyűjtött 5,5 millió forintot, amelyet átutalt az önkormányzat számára. A beszerzési eljárásban kiderült, hogy az ivóvíz-gerincvezeték kiépítése 7,7 millió forint, míg a szennyvíz-gerincvezeték létrehozása 31,3 millió forint árajánlat érkezett. A becsült értékhez képest az ajánlatok sokkal magasabbak, így eredménytelen lett az eljárás. Szakmai szempontból lehetséges a műszaki tartalom megbontása, így a lakóközösséggel egyeztetve első körben az ivóvízvezetéket építhetik ki 8 millió forint értékben. Az önkormányzat a beruházást 6 millió forinttal támogatja, míg a lakóközösség 2 millió forint önerőt biztosít.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy korábban 22 millió forint bekerülési költséggel kalkuláltak, de az áremelkedés miatt ez az összeg 39 millió forintra nőtt. Tovább részletezve a számokat arról beszélt: örül, hogy újabb utca csatlakozik az ivóvíz-hálózathoz. A körzet képviselőjeként megköszönte Szarvas Péter és Herczeg Tamás közbenjárását a Kenderföldeken zajló beruházás kapcsán.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) megrendítő ütésnek nevezte, hogy rövid időn belől ennyire megnőtt a projekt bekerülési költsége. Mint mondta, a város évről-évre jelentős összeget fordít az ivóvíz-hálózat fejlesztésére és még mindig vannak olyan lakott területek, ahol nemhogy szennyvíz-, de ivóvíz-hálózat sincs. 4,5 kilométer szakasz tervezésére mintegy 9 millió forint árajánlatot kapott nemrég az önkormányzat, csak a tervezésre. Éppen ezért a képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ebből még komoly gondok lehetnek, előtervezésre lenne szükség.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat külön megállapodást kötött az Alföldvíz államosításakor arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. 2024 nyaráig 10 kilométernyi hálózatot épít ki a Kenderföldeken, majd az azt követő években folytatja a a teljes rendszer bővítését a város területén. Ezt a folyamatot tervezéssel lehet gyorsítani, de plusz forrást a városnak nem kell hozzátennie.
Az előterjesztést elfogadták a képviselők.
9:46 – Emelkedik a Volánbusz Zrt. szolgáltatásinak ára
Január elsejétől az önkormányzat szükséghelyzeti intézkedést hozott a közösségi közlekedés biztosításában, miután egy korábbi pályázati kiírást érvénytelennek ítéltek meg a város vezetői. A közszolgáltatásról szóló szerződés megkötése jelenleg folyamatban van. A Volánbusz Zrt. által készített 2022. első féléves tájékoztató alapján folyamatos költség növekmény tapasztalható. A korábbi években a szolgáltató által igényelt 200-240 millió forint önkormányzati támogatás a 2022-es évben 340-350 millió forint körül várható. A megnövekedett költségeket áremeléssel kompenzálná az önkormányzat, amelyre 2013 óta nem volt példa.
November elsejétől az elővételben eladott menetjegy 350 forint, az autóbuszon megváltott jegy 430 forint, az egyvonalas havi bérlet 5600 forint, az egyvonalas félhavi bérlet 3600 forint, az összvonalas havi bérlet 8000 forint, az összvonalas félhavi bérlet 5000, a vonalcsoportos bérlet 6800 forint, a felmutató részére érvényes bérlet 20000 forint, az éves bérlet 86640 forint, míg a tanuló- és nyugdíjas bérlet ára 2200 forint lesz.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
9:43 - Szent Lázár Alapítvány támogatása
A Szent Lázár Alapítvány a Békés Megyei Központi Kórházzal közös együttműködésben jótékonysági gyűjtést szervez, amellyel a kórház Megyei Onkológiai Központjának eszközfejlesztését kívánják támogatni. A gyűjtés célja egy 12 millió forint értékű „Belly Board" betegrögzítő berendezés beszerzése, amely célzottabb kezelést tesz lehetővé, kevésbé roncsolva az egészséges szöveteket, szerveket. Az alapítvány megkereste a békéscsabai önkormányzatot is, amely 150 ezer forint támogatást nyújt, amennyiben a szervezet igazolja, hogy az eszköz beszerzéséhez szükséges összeg legalább 60 százalékával rendelkezik.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) azt vetette fel, hogy a kerületi képviselői alapból finanszírozzák a támogatást, illetve a Fidesz-KDNP-frakció is beszállna.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt javasolta, az ezzel kapcsolatos döntést ebéd után hozzák meg, addig fogalmazzák meg a konkrét javaslatokat, illetve azt, kik támogatnák ezt.
9:39 – Már lehet pályázni a Bursa Hungaricára
A magyar kormány a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára dolgozta ki a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer programot, amelyben központi és önkormányzati támogatásra lehet pályázni. Békéscsaba önkormányzata 2023-ban 5 millió 350 ezer forint összegben támogatja a felsőoktatásba bejutni kívánó tanulókat. A pályázatokat a városvezetés október harmadikán írja ki és egy hónapig lehet rá jelentkezni. Amennyiben a pályázó család egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 százalékát, úgy 15 ezer forint/hónap, 300 százalékát úgy 12 ezer forint/hónap, 350 százalékát, úgy 10 ezer forint/hónap támogatásban részesülhet.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) támogatja a határozati javaslatot, kitért arra, hogy korábban igényként fogalmazódott meg a támogatás összegének megemelése, valamint a kritérium csökkentése, hogy minél többen vehessék igénybe a segítséget.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Békéscsaba Hazavár Program pályázati határideje szeptember 30, így az, aki még nem tette meg a következő 8 napban van még rá lehetőség.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) örömmel olvasta az előterjesztést, fontosnak tartja, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is a fiatalokat, a jövőt támogassa az önkormányzat. Pozitívnak tartja, hogy növekedett a pályázatban elnyerhető egy főre eső jövedelem, bízik abban, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódik.
A képviselők 17 igennel elfogadták az előterjesztést.
9:09 – Napirend előtt: elismerések, eskütétel, energiaárak
Átadták a Közgyűlés elismerése kitüntetéseket. A díjban idén az Ábrahám család és Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának kollektívája részesült. Erről bővebben itt írunk.
A díjátadó után Varga Tamás – aki júliusban megnyerte a választást a 4-es számú egyéni választókerületben – letette képviselői esküjét a közgyűlés előtt. A városatya a Hajrá Békéscsaba-frakcióhoz csatlakozva politizál majd.
A napirendek tárgyalása előtt bemutatták az önkormányzat új munkatársait.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború és az infláció miatti pénzügyi nehézségekre, valamint az ebből fakadó magas energiaárak miatt a geotermikus hőhasznosítási rendszer még inkább felértékelődött. Mint mondta, a kutak kapacitása többet is bírna, ezért felkérik Herczeg Tamás országgyűlési képviselőt, hogy az TIM-nél járjon el a bővítéshez szükséges forráskérelem érdekében. Megjegyezte: magasak a gázárak, de ezen enyhíteni lehetne, ha további egységek lennének bevonva a rendszerbe.
Írta: Papp Ádám Sándor, Varga Diána
