Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, azokat itt találja. A tudósítást időrendi sorrenben találja, a legelső bejegyzés a cikk legvégén, míg a legutolsó a legelején olvasható.
Galéria
13:50 - Nincs megegyezés a posták kinyitásáról
Mint arról korábban írtunk, a Magyar Posta Zrt. rendkívüli takarékossági intézkedéseinek részeként országosan mintegy 366 postahivatal működésének ideiglenes szüneteltetése felől döntött, november 12-én a Békéscsabán lévő 9 postafiókból 6-ot bezártak. Szarvas Péter polgármester és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő felkereste a Zrt. vezetését és Fónagy János államtitkárt az esetleges újranyitásról, csökkentett munkarendű működésről. December 6-án kapott az önkormányzat levelet Balczó Barnabás elnök-vezérigazgatótól. A tájékoztatás értelmében a postai szolgáltatóhely szünetelésének megszüntetésére csak abban az esetben látnak lehetőséget, ha a város ezt a Magyar Posta Zrt-től szolgáltatásként igénybe veszi és a levélben rögzített szolgáltatási díjat megfizeti.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) bízik abban, hogy a Kazinczy utcai kisposta hamarosan üzemelhet újra a következő időszakban.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a Magyar Posta ajánlata nem elfogadható, a hat fiók újranyitásához 120 millió forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak éves szinten. Rátért arra, hogy a Zrt. a megnövekedett energiaköltségre hivatkozik, azonban azt nem tüntetik fel szám szerint. Véleménye szerint a Magyar Posta a teljes üzemeltetési költséget akarja áthárítani az önkormányzatra. További tárgyalások folytatását javasolja.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, hogy a postai szolgáltatás közszolgáltatást jelent, amelynek minden ember számára elérhetőnek kell lennie. Kiemelte, hogy a helyzetre mindenféleképpen megoldást kell találni. Véleménye szerint az idős korosztályt sújtják főként a bezárások, rengeteg ember marad ellátatlanul. Támogatja a tárgyalások folytatását és azt is hozzátette, hogy nem az önkormányzatnak, hanem a postának kell megoldást találnia.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint ezért az ajánlatért “kár volt elpöfögnie Budapestre drága benzinnel” a polgármesternek, a többi város is ezt az ajánlatot kapta, mint mondta: “ez nem ajánlat, ez ultimátum”. Példaként említette, hogy olyan feltételekkel kell elmenni tárgyalni, mint például az, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban működő fiókokban elengedik a bérleti díjat. Támogatja a további tárgyalásokat, de sokkal keményebb feltételek mellett.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondása alapján képviselte a békéscsabaiak akaratát a tárgyalások során, de a Zrt. nem fogadta el a feltételeket. Kérték, hogy legyen rugalmas nyitvatartás a postákon, ahol a költségeket csökkenteni tudják. A Magyar Posta összköltségének 70 százaléka személyköltség, a postafiókok átszervezése esetén szűkebb nyitvatartással költséghatékonyabban tudnák biztosítani a működést. Javasolta a postabusz szolgáltatást például Mezőmegyeren, Gerlán. Továbbá azt, hogy kifejezetten a külső városrészeken önkormányzati ingatlanban helyezzék el a szolgáltatást. Meghallgatták a Zrt. vezetői a kéréseket, de nem fogadták el azokat. A polgármester kiemelte: nem adják fel, tovább folytatják a tárgyalásokat.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) arról érdeklődött, hogy a Posta milyen szempontok alapján választotta ki a nyitva maradó fiókokat, de a polgármester erre nem tudott választ adni, azt feltételezte, hogy valószínűleg a rentábilitás játszhatott közre. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a szolgáltatások sokszínűsége is szempont volt.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsaba) szerint az lenne a fontos, ha konkrét javaslata lenne az önkormányzatnak a tárgyalásokon, a cél, hogy háromnál több posta legyen nyitva Békéscsabán.
Horváth László (Fidesz-KDNP) úgy emlékszik, egy hónapja úgy indult az egész, hogy a vállalat csak időlegesen zárja be a fiókokat, de most úgy tűnik, hogy az önkormányzat kénytelen lesz végleg feladni ezeket, szerinte nem erről volt szó. A posta ajánlatában az szerepelt, hogy másfél évre hajlandó megállapodni - fűzte hozzá mindehhez Szarvas Péter.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte, hogy a Lencsésin is hasonlóak a problémák. Azt javasolta, hogy keressenek vállalkozót a fiókok üzemeltetésére.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint mindenki egyetért abban, hogy megoldásra kell törekedni. A képviselő szerint a tranzakciós díjakból nem lehet fenntartani egy-egy fiókot, ez a postának sem sikerült, tehát a vállalkozásnak sem feltétlenül menne.
A közgyűlés arról döntött, hogy nem fogadja el a Posta ajánlatát és további tárgyalások kezdeményezését hagyták jóvá.
13:32 - Közvilágítási rendelet a takarékosság jegyében
A november 10-én hatályba lépett veszélyhelyzet miatt helyi szinten az önkormányzatok nagyobb mozgásteret kaptak a közvilágítás szabályozásával kapcsolatban. Az előterjesztő részletezi, hogy Békéscsaba közigazgatási területén a közvilágítás mértéke csökkenthető legfeljebb a szabványos megvilágítási minimumértékig. Egyes területekre egyedi szabályozás vonatkozhat: a 444 főút külterületi részén a körforgalmi csomópontok kivételével, a 0962 hrsz külterületi úton, a Csanádapácai út menti ipari területen, a Kétegyházi út menti ipari területen, a Körte sori hídtól a Veszeiig vezető kerékpárút külterületi szakaszán, és Pósteleken a kastélyromhoz vezető sétány mentén a közvilágítás teljes mértékben szüneteltethető lenne. A rendelettervezet a folyamatosan változó környezeti körülményekre tekintettel megfelelő rugalmasságot biztosít a döntéshozatalban úgy, hogy a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyedileg határozza meg a közvilágítás időtartamával és mértékével kapcsolatos intézkedéseket. A képviselők a rendelet megalkotásától a közvilágítási költségek csökkentését várják.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) rávilágított, hogy a város közvilágítása a ledes lámpatestek kicserélése előtt évente 200-220 millió forintba került. A korszerűsítést követően ez 25 százalékkal kevesebb lett volna, de az áremelkedés miatt muszáj cselekedni. Az előterjesztésben szerepel, hogy a jövő évben ez az összeg akár a 600 millió forintot is elérheti.
13:29 - Új megoldás a Judo Akadémia létrehozására
A Kazinczy utca 6/1 szám alatt lévő ingatlan alatt lévő állami ingatlan területén létesítették volna a Békéscsabai Judo Akadémiát. A gazdasági körülmények miatt Magyarország Kormánya zárolt minden lekötetlen forrást az idei évre. A Békés Megyei Kano Judo Sportegyesület azonban továbbra is szeretné birtokba venni az épületet, ugyanis a mostani edzési körülményei nem túl modern. A hazai szövetség elnöke jelezte, hogy átvállalják a bérleti díj összegét, valamint 10 millió forint értékű támogatást biztosít a sportegyesület részére eszközbeszerzésre. A békéscsabai önkormányzat ebben az esetben 3 millió forint támogatást nyújt a felújításra. A modernizálást és az épület sportcélű használatának kialakítását a sportegyesületet támogató szervezetek, magánszemélyek végzik el.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint széleskörű összefogás eredményeként megfelelő környezetet hoznak létre a fiatal cselgáncsozók számára Békéscsabán.
13:27 - Békéscsaba is csatlakozik a megyei éghajlatváltozási platformhoz
A Békés Megyei Önkormányzat egy Kehopos pályázatában létrehozta a Békés Megyei Éghajlatváltozási Platformot. Ennek alapvető feladata a klímaváltozással kapcsolatos hírek, fejlesztési lehetőségek eljuttatása helyi szereplők részére, az igények felmérésére és összehangolására. A platform célja, hogy a megyei döntéshozók és a közvélemény klímaváltozással kapcsolatos ismereteit bővítse, a tevékenységek koordinálása és a szakmai kommunikáció hosszú távú biztosítása. A közgyűlés kifejezte csatlakozási szándékát és Opauszki Zoltán környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokot delegálja a platformba.
A képviselők 14 igennel elfogadták az előterjesztést.
13:20 - Mikor lesz nyitva az Árpád-fürdő 2023-ban?
A békéscsabai Árpád-fürdő december 31-ei nyitvatartása a Honvédelmi Minisztérium sportcélú, 25 millió forintos támogatása által biztosított. A grémium ezúttal arról döntött, hogy mi legyen a komplexum jövő évi nyitvatartásának a menete. A képviselők több opciót olvashattak az előterjesztésben, a kalkulációkban feltüntették az állami, sporttámogatások lehetőségét is. Az első üzemeltetési mód, hogy a strand egész évben, takarékos üzemmódban tart nyitva, amelynek költsége 342,5 millió forintra becsülhető. A második lehetőség szerint az uszoda június 1. és szeptember 30. között lesz látogatható, ez 185,9 millió forintra tehető. A harmadik opcióban június 1. és szeptember 30. közötti időszakon túl januártól májusig, valamint októbertől decemberig csak sportolók számára üzemeltetik az uszodát, ennek becsült összege 256,8 millió forint. A negyedik lehetőség az egész éves nyitvatartást jelenti, várható állami támogatással, ennek az üzemeltetőre eső költsége 286,6 millió forint. Az utolsó lehetőség az, hogy a nyári időtartás mellett januártól májusig, valamint októbertől decemberig csak a Jázmin Center gyógyfürdő rész üzemel termál medencékkel, szaunákkal, gőzfürdővel a fürdővendégek számára.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) javasolta, hogy a jövőben lehetőség szerint ne legyen olyan határozati javaslat halmaz, mint jelen esetben, ahol több változat is született és nehezen áttekinthető.
A képviselők 13 igen és 1 tartózkodás mellett azt szavazták meg, hogy a Honvédelmi Minisztérium döntését követően a pénzügyi bizottság határoz majd a fürdő nyitva tartásáról.
13:07 - Támogatást kap az önkormányzat az Árpád fürdő nyitva tartásához
Az önkormányzat támogatást kap a Honvédelmi Minisztériumtól az Árpád fürdő üzemeltetéséhez, ehhez közgyűlési jóváhagyásra is szükség van.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte, hogy a város legnagyobb energiafogyasztója a fürdő, a VAK Zrt. a gazdaságos üzemeltetésre többféle javaslatot is kidolgozott. Bízik abban, hogy az önkormányzat megkapja a Honvédelmi Minisztérium támogatását. Egyelőre a sportállamtitkárságtól nincs információ a jövő évi támogatást illetően - fűzte hozzá Szarvas Péter polgármester.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy a város takarékos gazdálkodásának és a támogatásnak is köszönhető, hogy a fürdő továbbra is nyitva tarthat.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) rámutatott: az országban 77 fürdő nyitva tartását finanszírozza az állam, úgy véli, hogy megyénként a békéscsabai fürdőnek jó esélye van erre a többlet forrásra. A tankerületi központ arról döntött, hogy a lencsési iskolában és a Belvárban a tanmedencét bezárják, így az itt tanulók is itt úsznak - közölte erre a polgármester. Emiatt a rezsi is megnövekszik, így mindenképp szükség van támogatásra - fűzte hozzá. Szarvas Péter továbbra is hangsúlyozta: nincs új információ a továbbiakról, a kormánynál is igazgatási szünet lesz a két ünnep közt, ezért szerencsésnek tartaná, ha mielőbb megszületne a döntés. Miklós Attila szerint ugyanakkor azzal, hogy a Szabó Pál téri és a belvárosi iskolában szünetel a tanmedence, a sportállamtitkárság kritériumainak sem tud megfelelni a város. Ezért arról kérdezett, hogy milyen költségei lennének a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéjének fenntartása, amely decembertől nem működik.
14 igennel fogadták el az előterjesztést.
11:56 - Beszámolnak az értéktár bizottság munkájáról
Beszámolót készített a közgyűlésre a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság. Az előterjesztő részletezi, hogy a szervezet három alkalommal ülésezett, ahol négy emléktábla elhelyezési kérelmet vitatott meg, amelyet minden esetben jóváhagyta a javasolt helyszíneket. Két új értékkel bővült a lista, miután a Bartók Béla Vegyeskar, valamint „Schéner Mihály művészeti és szellemi öröksége” is fel lett terjesztve. A bizottság fontosnak tartja az értéktárban szereplő értékek megjelenését, így egy kiadvány készítését tűzték ki célul, amely érdekében pályázatot nyújtottak be, azonban a jelentős érdeklődés miatt a békéscsabai beadvány nem nyert el idén támogatást.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a webes felülettel kapcsolatban tett megjegyzést. Problémaként vetette fel, hogy a bekescsaba.hu oldalon csupán a 2017-es és 2018-as határozatok, valamint jegyzőkönyvek találhatóak meg, illetve a bizottság tagjai nem aktuálisak. Javasolta a felület javítását.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) egyetértett a javaslatokkal, fontosnak tartják az átláthatóságot.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) részletezte: fontosnak tartják, hogy egy könyvben is felületet biztosítsanak az értékek bemutatására. Emlékeztetett, hogy 2018-ban készült egy kiadvány, limitált számban, amely pillanatok alatt elfogyott. Fontosnak tartja, hogy intézményi-, és civil összefogással be tudják mutatni a 60 értéket egy összefoglaló könyvben, ebben próbálnak meg előrelépéseket tenni.
A képviselők 14 igennel elfogadták az előterjesztést.
11:35 - Változtatás a sportlétesítmények üzemeltetésében
A 2022 tavaszán megalapított sportlétesítmény munkacsoport vizsgálta meg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat. A felmérést követően az adatok és személyes tapasztalatok ismeretében az a megállapítás született, hogy a sportlétesítmények üzemeltetésében szükséges változtatást kezdeményezni. Az előterjesztő javasolja az önálló, kizárólag az önkormányzati sportlétesítményeket működtető gazdasági társaság létrehozását. Továbbá a két legnagyobb létesítmény, a Kórház utcai stadion, valamint annak pályái, székházai működtetését átadni a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. részére, illetve a Sportok Háza működtetését az azt használó sportszervezetek egyikének. Az előterjesztésben továbbá szerepel a sportlétesítmények működtetésének átadása a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. részére, amely rendelkezik a szükséges humánerőforrással és eszközparkkal.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) az előterjesztést részletezte, Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) ezt követően arra tért ki, hogy fontos a priorizálás.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy az önkormányzat számára mindig is fontos volt a sport, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is. A tanácsnok nem látja indokoltnak új gazdasági társaság létrehozását, bár szerinte vizsgálni lehet a kérdést, ugyanakkor rávilágított, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek ez a terület az egyik feladata.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) kiemelte az anyag részletességét, valamint azt, hogy jó megállapításokat tartalmaz. Fontosnak tartja az egységes üzemeltetés megteremtését, mert jelenleg ez nem biztosított, valamint az infrastruktúra fenntartását, az üzemeltetéshez tartozó feladatok áttekintését. Szóba hozta a TAO-s forrásból finanszírozott fejlesztéseket, mint mondta, sok helyen évtizedes hátrányokat faragtak le ezzel. Felhívta arra a figyelmet rá, hogy sok helyen kevés vagy nincs főállású alkalmazott, a műszaki személyzet hiányzik, és nincs meg a jó gazda szemlélete. Úgy vélte, hogy a legkézenfekvőbb a vagyonkezelő ezirányú üzletágának erősítése lenne.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint a Vagyonkezelő szervezetén belül kellene fejlesztési lehetőségeket keresni. Paláncz György képviselőt javasolta a közgyűlésből a bizottságba.
A képviselők 14 igennel elfogadták az előterjesztést.
10:53 - Elfogadták a helyi esélyegyenlőségi programot
Mintegy kétszáz oldalas előterjesztést olvashattak a grémium tagjai az önkormányzat 2023 és 2028 közötti helyi esélyegyenlőségi programjáról. Az előterjesztő hangsúlyozta, hogy a program elkészítésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Továbbá az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint a terv nem csupán egy kötelezően létrehozandó dolog, amelyet egy városnak illik megcsinálnia. Békéscsabán korábban is látható volt, hogy milyen tervei vannak az önkormányzatnak ezen a téren. Úgy ítéli meg, hogy nincs túl sok új a tervben, miután egy folyamatos, kiváló munkáról van szó.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint a célokat helyesen határozták meg a programban. Örül annak, hogy a bizottságok támogatták és társadalmi vita is volt az előterjesztés kapcsán, ő maga is részt vett az idősügyi tanácsban. Kitért arra, hogy Békéscsaba lakosságának mintegy 20 százaléka idős korúnak tekinthető, az öregedési index folyamatosan változik, az idősek száma nő, a fiataloké csökken. Hangsúlyozta, hogy kiemelt kérdés az időskorúak helyzetével és annak javításával való foglalkozás.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) is szót kért, hiszen másfél cikluson át a város szociális tanácsnoka volt. Alaposnak és jól kidolgozottnak nevezte a dokumentumot, emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Békéscsabán létrejött idén egy áldozatsegítő pont, jövő év elején pedig egy központ is létesül.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) a 12 intézkezés közül az autizmus spektrum zavarban szenvedők, valamint a vakok és gyengénlátók segítését emelte ki, azzal kiegészítve, hogy hamarosan újabb uniós, beruházásra irányuló pályázatok nyílnak meg, melyek kapcsán az érintett szervezetekkel érdemes felvenni a kapcsolatot, például az akadálymentesítés miatt.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) az elöregedésre és elvándorlásra hívta fel a figyelmet. A képviselő szerint a költségvetés szűk mozgásteret enged, nem biztos, hogy minden problémát meg tudnak majd oldani.
Az előterjesztést a grémium 15 igennel fogadta el.
Költségemelést igényelt a közétkeztetést ellátó cég
Két előterjesztés is foglalkozott a menzával. A békéscsabai oktatási intézményekben közétkeztetési feladatot ellátó Pannon Menza Kft. vezetése újabb kérésekkel fordult a békéscsabai önkormányzathoz, az októberi áremelést követően. A vállalkozó a szolgáltatás fenntartásához a nyersanyag költségek további emelését (20-40 százalék között, majd a közgyűlés dönt róla), valamint az energiaárak növekedése végett a rezsiköltség emelést javasolja 36 százalékra növelni. Továbbá a cég által átvett négy főzőkonyhából kettőt üzemeltetnének Békéscsabán a jövőben.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) azt vetette fel, hogy úgy tudja, a téli szünetben, egy jaminai helyszínen nem lesz biztosított a közétkeztetés. Arról érdeklődött, hogy megalapozott-e az információ, illetve ez a szerződésben szerepel-e.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ismét az uzsonnára adott krémek minőségére tett megjegyzést.
Demeter László, a Pannon Menza Kft. ügyvezetője ennek kapcsán a közétkeztetésről szóló rendeletre hivatkozott, ugyanakkor kiemelte, hogy azokat a krémeket, amelyek nem ízlenek a gyerekeknek, kivették a menüből. Opauszki Zoltán felvetésére azt válaszolta, hogy a szolgáltatás továbbra is elérhető lesz az Orosházi úton.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció komolyan befolyásolja az élelmiszerek árát. Ugyanakkor a szolgáltatás színvonalának megtartását is fontosnak nevezte, reméli, hogy a térítési díj emelése ennek a színvonalnak a javulását eredményezi.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) az árváltozás miatti emelést indokoltnak találja, a kóstolások alkalmával is rendben találta az ételeket.
Az első napirendi pontot a grémium 13 igen, 2 tartózkodás mellett, a második esetén a pénzügyi bizottság módosító indítványát 13 igen, 2 tartózkodás ellenében, míg a második esetén a teljes javaslatot 13 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta.
9:21 – Nehéz pénzügyi év vár az önkormányzatra 2023-ban
Elkészült a 2023-as, békéscsabai költségvetési koncepció, amely kvázi vázlata a jövő évi büdzsének. Ebben tételesen számba vették, hogy hogyan alakulnak majd a következő esztendőben a város bevételei és kiadásai, ugyanakkor a pénzügyi konckázatokat is rögzítették, ahogyan az egyes becsléseket és a jövőt befolyásoló információkat is. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint jövőre sem számíthatnak bővülő költségvetésre, az inflációs hatások és az energiaköltségek növekedése miatt rendkívül feszített évre kell számítani, még akkor is, ha érkezik kormányzati segítség utóbbi kapcsán. Hozzátette: számos olyan napirendi pont van, amely érinti majd az egyes önkormányzati intézmények, cégek működését, ez az előterjesztés is azt mutatja, hogy rendkívüli időszakra kell számítani, amely rendkívüli döntéseket von maga után. Soron kívül az energiamegtakarítások miatt már tartottak közgyűlést, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy további intézkedésekre is szükség lesz. A város költségvetésének egyensúlyban kell lennie, ebből a koncepcióból is az látszik, hogy nagyon nehéz a helyzet a rendelettervezet megalkotásakor – sommázott a városvezető.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) arra hívta fel a figyelmet, hogy 1 milliárd 700 ezer forint hiányzik jelenleg a jövő évi költségvetésből. Amíg a koncepció eredményként mutatja be, hogy a tavalyi szinten lehet tervezni a működési költségvetést, addig valójában szolgáltatási színvonal csökkenésről van szó az infláció miatt. Még nem tudni, hogy a kormány hogyan segít az önkormányzatoknak, ekkora hiányt nem lehet szerinte kigazdálkodni. A költségvetés tervezete előtt, ha látják a kormányzati számokat, azt kérte, tartsanak soron kívüli ülést, ahol a konkrétabb számokról beszélnek majd.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint jövőre is komoly hatást gyakorol majd minden gazdasági folyamatra az orosz-ukrán háború. Az élelmiszerárak növekedése miatt tovább emelkedik majd az infláció, a képviselő utóbbival kapcsolatban nem túl optimista. Az ország GDP-je még viszonylag jól áll, ugyanakkor ez csökkenni fog, helyi szinten a vállalatok teljesítménye emiatt gyengébb lehet, ez pedig érinti majd az iparűzési adót, ezen keresztül az önkormányzatot. Eddig a munkanélküliség nem okozott komoly problémát, de ez is emelkedhet majd rövid és közép távon – sorolta a politikus. Az energiaárak magasak lesznek a továbbiakban is. Kérdéses, mekkora támogatást kapnak majd a kormánytól, ebből a szempontból fontosnak nevezte a folyamatos kapcsolattartást. Ezen túl továbbra is úgy véli, takarékoskodni kell.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint eddig sem és ezután sem tétlenkednek majd. A polgármester megjegyezte: a Covid-időszakban költségvetési tartalék segítségével biztosították a város folyamatos működését.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a dokumentum nem tükröz konkrét számokat, inkább a jövő évi gazdálkodás koncepcionális gondolatait vázolja, amely megmutatja azt az irányt, amely felé elindulhat az önkormányzat. Elmondta, hogy fel kell készülni a válság-, a háborús helyzet és az infláció folytatására, amelyek mind befolyásolják a gazdálkodási környezetet és nehézséget okoznak. Különlegesnek tekinthető kockázati elemeket is lát, amelyek nehezítik a tervezést. Kitért arra is, hogy a kormány szerepet vállalhat az önkormányzatok működőképességének segítésében, de ez még egyelőre bizonytalan. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2023-ban várható a közösségi közlekedés költségeinek jelentős emelkedése, de a közétkeztetés is hasonló cipőben jár, hozzátéve, hogy nem látni a helyi gazdaság prosperitását, az iparűzési adó bevételeiben is vannak bizonytalanságok. Véleménye szerint megállapítható, hogy a központi támogatások összege növekedni fog, az önkormányzat szolidaritási hozzájárulása meg fog jelenni, amely 400 millió forint többletet jelent. Kiemelte, hogy jövőre is a kötelező feladatok ellátása és annak színvonalának megtartása, valamint a folyamatos működőképesség biztosítása lesz a legfőbb feladat. Az önként vállalt feladatokat csak úgy lehet elvégezni, hogy ne veszélyeztessék a folyamatos működés biztosítását. A többszörösére nőtt energiaköltségek csökkentésének érdekében már korábban több döntést hozott az önkormányzat, fontos lehet jövőre is az energia megtakarítási fejlesztések végrehajtása. További prioritásként tekint a munkahelyek megtartására. Végül kitért arra, hogy a zöld infrastruktúra fejlesztését nem teszi oly mértékben lehetővé a tervezet, mint az elmúlt években, sőt, még esetleges visszaesés is elképzelhető. Hozzátette: folyószámla hitel igénybevételére is szükség lehet 2023-ban.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) végiggondolt, jól előkészített dokumentumnak tartja az előterjesztést. A koncepció a fenntarthatóságot szolgálja, ez a jelenlegi helyzetben még inkább hangsúlyos. A meglévő erőforrásokkal való tudatos, hatékony gazdálkodást, az optimalizálást javasolja. Felvetette, hogy a következő időszakban jobban figyeljenek arra, hogy népszerűsítsék a megújuló energiaforrásokat a vállalkozók, helyi lakosok körében. Fontos célnak nevezte az önfenntartást a lehető legmagasabb szinten, főleg az energia területén, ahol egyre több lehetőség van. Hozzátette: néhány területen visszalépések lehetnek, amit eddig el tudtak végezni, azt nem biztos, hogy ugyanolyan intenzitással tudják majd jövőre, példaként említette az utak felújítását. Fontosnak tartja a lakosság tájékoztatását és a velük folytatott párbeszédet.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) jó szakmai színvonalú dokumentumról beszélt a koncepció kapcsán, amely lefekteti az alapokat, de kíméletlenül vázolja a jövőt is. A kockázati tényezők minden területet érintenek, hiszen áremelésre mindenhol számítani kell - fogalmazott a képviselő, aki az alapelvekkel egyetért, köztük a futó fejlesztések és a munkahelyek megtartásával, ezek jelentősége felértékelődik véleménye szerint. Jövőre már nem részesülnek iparűzési adó kedvezményben a kkv-k, emiatt akár növekedésre lehetne számítani, de ebben az esetben óvatos számításra intett, hiszen a valós gazdasági teljesítés akár 1-1,5 évet is várathat magára. Az anyagban szerepel, hogy bizonyos idei döntések hatása jövőre érvényesül. Felmerült a fejlesztési hitel felvétele, melyből például pályázatok önerejét finanszírozták, ugyanakkor kérdés, hogy az önkormányzat él-e ennek a felvételének lehetőségével. A képviselő is kiemelte a környezet rendezettségét, a mikrokörnyezet fejlesztését, ennek a blokknak a fenntartása, a lakossági igények kielégítése ezen keresztül történhet meg, ha pedig visszalépésre kell számítani, akkor arról véleménye szerint a békéscsabaiakat tájékoztatni kell. A posták újranyitásához is kell majd pénz. A továbbiakban a kultúra, sport támogatását sorolta, az önként vállalt feladatok volumene korábban meghaladta az 1 milliárd forintot, amelyből vissza kell majd venni, de egyes elemek megtartását továbbra is fontosnak tartja.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint minden korábbi költségvetési koncepció tartalmazott kockázatokat, a most következő azonban különösen kockázatos lesz, ugyanakkor az alpolgármester szerint erre a helyzetre is lehet reagálni, ezt már el is kezdték. Egyetért azzal, hogy az infláció gondot okoz, erre úgy tudnak reagálni, hogy maximális takarékosságra irányuló költségvetési tervet állítanak fel. Emellett egy olyan beruházási programot kellene indítani, amely ezt a helyzetet kezeli. Azt is megjegyezte, hogy konkrét ígéretek még nem érkeztek a kormányzati támogatás kapcsán, ugyanakkor pozitívumként értékeli az új, médiában megjelent híreket. Az alpolgármester arra is utalt, hogy Békéscsaba tekintetében már szinte megszűnt az elválasztás az önként vállalt és kötelező feladatok közt, hiszen a megyeszékhely összenőtt ezzel a szolgáltatási színvonallal, “ez teszi várossá a várost”.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) arra bátorít mindenkit, hogy azt, amit a koronavírus-járvány idején megtett a hivatal, azt tegye meg a folytatásban is.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint nehéz év előtt áll a város. Jelenleg nem kiszámítható az energiaár emelés, az infláció mértéke, azonban hamarosan kiderülhet az állami segítségnyújtás mértéke, amellyel már lehet majd kalkulálni. Kitért arra, hogy a 100 éve nem tapasztalt aszály is rányomta a bélyegét az évre, bízik abban, hogy jobb éve lesz jövőre a mezőgazdaságnak, ahol jelentős szerkezeti váltás történt. Amennyiben több takarmány lesz, úgy a sertés és a baromfi iparba is több jut, amely árcsökkenést hozhat. Az adóbevételekkel kapcsolatban reméli, hogy a jövő év is növekedést hoz, de amennyiben a cégeknél problémák merülnek fel az energiaár növekedés miatt, akkor az adóbevétel is csökkenhet. Legnehezebb témaként az energiaárra tekint, amelyben egy nagy előnye van békéscsabának: a geotermia. A helyi rendszer működése jövő év közepére tehető, a második félév téli időszakában már jelentős szerepvállalás mellett csökkenteni lehet az energiaköltségeket. A meglévő rendszerre további több, mint 10 intézmény ráköthető, ehhez azonban forrás szükséges. Fontosnak tartja az egyéb energiafejlesztések felgyorsítását, mint például a napkollektorok felhelyezését. A Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. részére további 100 millió forintot különítenek el a költségvetésben, ez azért fontos, mert a cég olyan munkákat végeznek saját eszközzel, amely külső vállalkozó bevonásával jóval magasabb költségekkel járna.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kitért arra, hogy tartalékkal kezdi az évet az önkormányzat, amelynek mennyiségét 2023 elején látnak majd. Nem kevés a tartalék, de nem elég ahhoz, hogy az energia többletköltséget fedezze. Hangsúlyozta, hogy július elsejétől a háziorvosi ügyelet átkerül állami fenntartás alá, a védőnői szolgáltatás szintén, ezzel tovább szűkül az önkormányzat működési köre, de kiadásai is. Bízik abban, hogy ezek az intézkedések nem csökkentik a szolgáltatások mennyiségét. Az iparűzési adó csupán becslés, nincs rendelkezés arról, hogy a kis-, és közepes vállalkozások adója le lenne felezve, de hangsúlyozta, hogy még nincs év vége. A vagyoni bevételek tekintetében tavaly és idén is volt nagy értékű ingatlan értékesítés, jövőre ilyet nem látnak előre, de a folyamatban lévő tranzakciókkal kapcsolatban felkérte Witmann Lászlót a tájékoztatásra.
Witmann László elmondta, hogy kis tételekről, néhány millió forintos bevételről van szó és bizottsági szinten esett szó ingatlanok értékesítéséről. Két hónappal előtt társasházi ingatlan értékesítéséről volt árverés, amely sikerterenül zárult. Bizonyos időközönként, ezeket az ingatlanokat ismételten árverésre bocsátják, ezt fogják tenni 2023 elején is. Elmondta, hogy Fényesen egy közterületből kialakított részt értékesít az önkormányzat, de ez 1 millió forint alatti tétel.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint van több olyan önkormányzati ingatlan, amelyet értékesíteni lehetne, erről javasolt egy lista elkészítését. Arra is kitért, hogy a városnak két iparterülete van, de ezekből nem tudtak eladni egy négyzetmétert sem, nemrég kezdődött el a hasznosítás és vannak rá érdeklődők. Nem tudják, hogy a TOP-os forrásból felújított ipari területek eladását követően vissza kell-e fizetni az uniós támogatást. Fejlesztések hitelfelvétel átgondolandó, ugyanis az infláció miatt magas a kamat. Nagyon sok kockázati tényező szerepel a koncepcióban, de szerinte az lesz a legfontosabb kérdés, hogy milyen mértékben kell az önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat és mennyi időre korlátozni.
14 igen 1 tartózkodás mellett fogadta el a grémium az előterjesztést.
9:20 – Módosították az idei költségvetést
Az elmúlt időszakban több olyan módosítás történt, amely módosításra ad lehetőséget a költségvetésben – ismertette az ülésen Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba). Mint mondta, az önkormányzat megkapta a második részletét az idei évben kieső iparűzési adó kompenzálására (319 millió ft), ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az év elején, a költségvetés elfogadásakor a képviselők döntöttek, hogy milyen előirányzatok növelése javasolt többletbevétel esetén. Örvendetes ez a fejlemény – jegyezte meg a polgármester.
A Volánbusz Zrt-nek nyújtandó 82 millió forint támogatásról 14 igen, 1 tartózkodás ellenében döntöttek, ahogyan a teljes napirendi pontról is.
9:13 - Napirend előtt
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) az energiaárak emelkedése miatt bajbajutott önkormányzatok kérdését firtatta, főleg annak tükrében, mire számíthat Békéscsaba. Emellett a postabezárásokról is kérdezett.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) kezdésként az Alföldvíz Zrt. kapcsán tért ki az elmúlt hónapokban lezajlott bérkompenzációra, miután a szocialista képviselő a legutóbbi közgyűlésen erről kérdezett. Mint mondta, a menedzsment kifejezetten optimista a jövőt illetően, mert az ellátás biztonságosan zajlik, a lakosság egészséges ivóvízhez juthat 134 telepüésen. A Magyar Postával a polgármester folytatott személyes egyeztetést, az országgyűlési képviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy további egyeztetések is zajlanak, azok ugyanakkor még csak nemrég kezdődtek. Az energiaárak nyújtásával kapcsolatos segítségnyújtásról pedig azt mondta, hogy a kormány hozzájárul majd a megnövekedett költségekhez, ám a tételes kalkulációkról még nem tud beszélni.
