A nyári szünet után újra ülésezik a békéscsabai képviselő-testület. A közgyűlésen többek közt a város pénzügyeiről lesz szó, de a városatyák arról is tanácskoznak, hogy mi legyen a kétegyházi úton kialakított iparterülettel és a Jaminában található Matróz vendégházzal. A képviselők szót ejtenek arról, hogy 100 millió forintból épül ki az ivóvízhálózat Fényesen és az is kiderült, hogy a járdafelújítási program harmadik ütemében mely utcák érintettek. Döntés született arról, hogy a Munkácsy-negyed részeként hová és milyen szobrok kerülnek, valamint arról, hogy hol épülhetnek a városban új buszvárók. Az ülésről részletesebben péntek esti híradónkban számolunk be.
Az ülést a 7.TV élőben közvetíti, melyet nem csak a televízióban, hanem a behir.hu hírportálon is nyomon követhetnek. Ezt a cikket frissítve pedig írásos tudosításunkat olvashatja. Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, ide kattintva olvashatják.
17:16 - A nyilvános ülésnek vége
16:58 – Kézilabdapálya létesítésére van lehetőség Békéscsabán, a Kézilabda Szövetség fejlesztési programja révén
Az MKSZ a közgyűlés előtti napon, szerdán küldte meg értesítését, hogy a békéscsabai önkormányzat a magyar kormány támogatásával egy új, kültéri kézilabdázásra alkalmas rekortán pálya kialakítására támogatásban részesülhet. A testület ezért egyhangúan megszavazta az előterjesztés napirendre tűzését. Szeptember 16-án a szövetség által delegált műszaki ellenőrök felmérték a létesítmények területén meglévő aszfalt pályák műszaki állapotát. A szemle ideje alatt négy helyszínt jelöltek meg a pálya potenciális létrehozására: a Vásárhelyi Pál Szakgimnázium udvarát, a Lencsési Általános Iskolát, az Arany János Általános Iskolát, valamint a Kemény Gábor technikumot. Az előterjesztő részletezi, hogy a legmegfelelőbb helyszín a Lencsési Általános Iskola épület melletti aszfalt pálya lenne, amely minden szakmai szempontnak megfelel. A burkolt felület javítható, rendezett a csapadékvízelvezetés, a közelben van térvilágítás, viszonylag távoli a meglévő fák gyökérzónája a pályától. A beruházásban az MKSZ vállalja, hogy a meglévő pályára új aszfaltréteget terít, rekortán burkolattal látja el, palánkot és 2 darab, szabvány méretű kézilabda kaput telepít. A tereprendezési munkákat nem vállalja a szövetség, a terület rendbetétele az önkormányzat feladata, amelyre az előterjesztő 1 millió forintot tervez a 2022-es költségvetésből. A beruházás várhatóan jövő februárban kezdődhet el.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) szerint Békéscsaba rendkívül sportorientált város, ez abban látszódik, hogy az önkormányzat sokszor erőn felül fejleszt. Elmondta, hogy az MKSZ segítségével sikerülhetne egy új, kültéri kézilabda pályát felállítani. Azt gondolja, hogyha lehetőség van arra, hogy az infrastruktúra fejlődjön, akkor mindenképp meg kell ezt tenni, főleg úgy, hogy a szövetség vállalja a költségeket. Emlékeztetett, hogy a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium udvarán korábban már épült egy kültéri pálya, amelyet jól kihasznál az intézmény. Korábban a Magyar Kézilabda Szövetség munkacsarnokot is akart Békéscsabán építeni, érdeklődik a legfrissebb információk kapcsán.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester válaszában elmondta, hogy nincs előrehaladás a munkacsarnok ügyében.
A grémium 16 igennel elfogadta a javaslatot.
15:37 – Önkormányzati rendeletet alkothatnak a fás szárú növények védelmére
Opauszki Zoltán környezetvédelmi tanácsnok előterjesztésben részletezi, hogy a klímaváltozás Békéscsabát az átlagnál jobban érinti, a város határain kívül található fás szárú vegetáció mennyisége és aránya az országos átlag alatt van. Véleménye szerint a kedvezőtlen hatások felerősödését a közösségi területeken, külterületi dűlőutak mentén található fa, cserje és a zöldfelületek fokozott védelme akadályozhatja meg, amelyet helyi rendeletben kell szabályozni. Részletezi, hogy a város közigazgatási területén lévő növények gondozása, ápolása a mindenkori ingatlanhasználó kötelessége legyen, a kivágásról és eltávolításról is a tulajdonos gondoskodjon. A közterületen lévő fákat építési-, mezőgazdasági tevékenységgel, közműfejlesztés-,karbantartással összefüggésben kizárólag kérelem benyújtásával lehessen engedélyezni. A fákat kivágni március 1. és augusztus 31. között (költési időszakban) csak különös esetben szabad megengedni. Az előterjesztő az engedély nélküli fakivágás esetén az illetékest a fás szárú növény pótlására, valamint bírság megfizetésére kötelezi. A cserje ültetését követően a telepítéstől számított 3 évig gondoznia kell.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint az, amit ma teszünk vagy nem teszünk, hosszú évekre meghatározza az életünket, éppen ezért lépést sürget a klímavédelem érdekében. Úgy tapasztalja, eziránt a városvezetés is elkötelezett, majd hozzáfűzte: az önkormányzati cégek eleget tettek az önkormányzat felszólítására a növényvédelem érdekében.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megerősítette, hogy a faállomány gondozását fontosnak tartják, amelyre a lakosság, különböző szakemberek, civil szervezetek is érzékenyek. Úgy érzi, hogy a témában érintettek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy az önkormányzat mit tesz a fás szárú növények érdekében, rossz következtetések születnek, ezért fontosnak tartaná, ha ezt a tevékenységet mindenki megismerné. Bár a klímastratégiát ma levették napirendről, továbbra is elkötelezettek a környezetvédelem mellett. Úgy véli, az önkormányzat összeszedett, jó munkát végez a városban található 63-64 ezer fás szárú növényért, sok ezek közül túlérett, veszélyes.
Urbán-Zsilák Klára közigazgatási osztályvezető arról tájékoztatott, hogy a fás szárú növények gondozása kapcsán központi és önkormányzati jogszabályok is érvényben vannak. A fás szárú növények alatt nem csak fákat, hanem cserjéket is értünk, melyekre sokféle szabály vonatkozik és melyekkel kapcsolatban olyan módosításokon érdemes gondolkodni, amelyek még nincsenek benne a jelenlegi rendeletekben. Kiemelte: helyszíni megtekintés történik minden egyes kivágás előtt, ennek alapján polgármesteri hatáskörben adnak ki egy tulajdonosi hozzájárulást, ebben rögzítik, milyen fákkal kell pótolni a kivágott növényeket. Egyes esetekben, ahol ez nem lehetséges, akkor fabankba kell pótdíjat befizetni. A második körben jegyzői hatáskörben határozható meg a fakivágás, ez kiterjed az utógondozásra is. A kétlépcsős eljárás garanciát jelent arra, hogy a kivágás valóban indokolt és a pótlás megtörténik-e. Az osztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a pótlásként elültetett fák faját a faborítottság és az őshonosság alapján határozzák meg. Sok esetben a környezet szabja meg a típust (villanyoszlop alá például csak alacsony növésű fát ültetnek). Az önkormányzat rendelkezik arról, hogy ha valaki engedély nélkül fát vág ki, akkor pénzbüntetést kell fizetni. Megjegyezte: a csabaiak nagyon szabálykövetők, tavaly és tavalyelőtt is csak egy ilyen ügy volt. Hozzáfűzte azt is, hogy a magánterületek esetében korlátozás nem hozható
Csiaki Tamás városüzemeltetési osztályvezető rámutatott: magánterületen két darab védett fát tartanak nyilván. A közterületi nyilvántartásban az önkormányzatnak nagy az elmaradása. 2007-ben készült utoljára fakataszter és nyilvántartás, amely 2024-ig határozza meg a cselekvési terveket. Véleménye szerint a fásítási ütemtervet célszerű lenne felülvizsgálni, ám ezt nagy feladatnak nevezte. Időközben számos út-, közműépítés is volt egyes közterületeken, az invazív fajok kérdése is közbejött, ezekkel nem foglalkozott a tervezet. Voltak javaslatok, hogy ne egyszerre mérjék fel a város egészét, hanem ütemezetten, városrészenként, de ez sem indult el, csak egy alap készült el hozzá a Modern Városok Programban, a közvilágítási program részeként. Itt egy olyan szoftvert vásároltak, amely nem csak az említett közvilágítási, hanem másféle katasztereket is kezelhet, ennek segítségével jövő év végére készülhet el egy adatbázis. A fagallyazásokkal és -kivágásokkal kapcsolatban a lakosság jogkövető, kétszintű a szabályozás, ugyanakkor a társasházak lakói is kezdeményeznek fakivágásokat, amelyeket vissza szoktak utasítani annak érdekében, hogy a lakóközösség tárgyalja meg a kérelmet. Békéscsabán tavaly 66 ilyen kérelem érkezett 550 fára, ebből 256 önkormányzati beruházáshoz kapcsolódik, ezeket több mint 600 fával pótolnak. Megjegyezte: sok esetben maguk a beruházások gerjesztenek indulatokat. A fakivágásra szerinte nem fordítanak kellő figyelmet, már a tervezésnél sem. Útépítésnél az első ütemben a kivitelező a nyár elején 450 fa kivágását kérelmezte, ezt 430-ra módosította, végül pedig 311 fára. A korábbi előterjesztések során elhangzott, hogy mekkora beruházások zajlanak a városban, ez körülbelül 2-300 helyszínt jelent, ezzel párhuzamosan kevés volt az olyan tervdokumentáció, amely a fák megóvására vonatkozott. Az osztályvezető szerint az önkormányzatnak itt is van elmaradása, nem kellően vizsgálja a kérdéskört, ám a lakosság nagyon érzékeny ezekre. Egy beruházás megtervezésekor rá kellene bírni a tervezőt, hogy foglalkozzon a fakivágások kérdésével. A pótlások kapcsán is merülnek fel problémák, a csemetéket például locsolni kellene, ám van, aki ezt elhagyja és inkább frissen pótolja az elszáradt növényt. Kritika érkezik sokszor a fűvágás kapcsán is, véleménye szerint fokozatosságot kellene alkalmazni: a rendeleteknek nem csak a lakosságra, hanem az önkormányzatra is vonatkoznia kellene.
Turák Helga tájépítész, városfejlesztési és városüzemeltetési menedzser kiemelte: a városi környezetben élő fák az elégtelen környezeti feltételek miatt többször szorulnak beavatkozásra, mint a természetes környezetben élő társaik. Az egyik ilyen a gallyazás, sebkezelés, a lakosság körében sokszor nemtetszést kiváltó korona könnyítés, de mint mondta, ezek a beavatkozások a fák érdekében történnek. A másik típus a balesetvédelem és a vagyonvédelem körébe tartozik, ez lakossági jelzésre szokott történni. Hangsúlyozta: minden ilyen beavatkozás előtt alapos szakmai mérlegelés történik. Rámutatott arra is, hogy a klímavédelem fontos eszköze a fásítás, az önkormányzat figyel arra, hogy ne csak közterületeken, hanem intézmények területén is ültessenek csemetéket, idén ősszel például 120-at. Sikeres lépésnek nevezte azt is, amikor a nagyobb bevásárlóközpontokat felszólították, hogy parkolóikat fásítsák, egy részük eleget tett a kérésnek, más részük készül rá, harmadrészüknél pedig további felszólításra lesz szükség. A védelem alatt álló fák esetén is van szükség beavatkozásr a természetvédelmi kezelési terv szerint – tette hozzá. Emlékeztetett: a Körös Klub Természetvédelmi Egyesület szakmai segítséget nyújt a városnak, az általuk működtetett génbankban facsemetéket nevelnek külterületi fásításra; 180 őshonos faj szaporítóanyagát őrzik, a génbank pedig egyúttal tanösvényként is működik. Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a városi fák igen hamar öregszenek, a városi klíma nem alkalmas a fák hosszútávú megtartására.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint fontos beszélni a kérdésről, a Fidesz-frakció támogatja az előterjesztést és továbbgondolásra ajánlja. Mint mondta, a pósteleki génbankot nagy értéknek tartja, ahol sok a tölgy, a bükk, nagy zöld felületet alkotva. Jó példaként említette, hogy 2 éve egy szombathelyi turistacsoport a sok zöld felület miatt érkezett Békéscsabára, ez pedig értéket képvisel. “Hogy tovább kell fejlődni, az biztos” – mondta, ezért úgy gondolja, hogy fontos ezzel a témával foglalkozni és összecsiszolni a szabályozást.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) kiemelte: ez a nyár bebizonyította, hogy nagy társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy a fás szárú növényeket megvédhessék. A multicégek parkolóinak fásítása kapcsán jelezte: többször kért határozott fellépést, mert évek óta nem történt semmi a fásítás érdekében, így a rendeletalkotás mellett tette le voksát. A polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta: van jó gyakorlat is, az egyik gyorsétteremlánc szerződést kötött a városgazdálkodási céggel, ez végzi majd el a locsolást és egyéb tevékenységet.
Bacsa Vendel jegyző örömét fejezte ki amiatt, hogy tárgyalnak erről a kérdésről, megjegyezve, hogy az elmúlt időszakban sokan foglalkoztak az üggyel, különböző hangvétellel. Mint mondta, az önkormányzatnál, városgazdálkodási cégnél komoly és felelősségteljes munka zajlik, ezért azt kérte, hogy a lakosság ezt fogadja el, javasolja, hogy a város honlapjára kikerülő zöld híreket kövessék, ezzel elkerülhető lenne, hogy erős indulatokat váltson ki egy-egy fa kivágása, kezelése. Hozzátette: Békéscsabán sok a fa, fasor, közöttük sok elöregedett, balesetveszélyes, ez pedig a felelősség kérdését is felveti. A lakosságnak is tudomásul kell venni, hogy ezeknek a fáknak a cseréjét el kell kezdeni. Etekintetben mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb menjen és olyan fákat ültetnek majd, amelyek alkalmasak a városi létre.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy az elektromos hálózat miatt a szolgáltató a gáton tavasszal megnyeste a fákat, a gallyak az út szélén maradtak, ez pedig komoly közfelháborodást váltott ki. Úgy véli, jobban kell figyelni az ügyfelekre, partnerekre, ez az ügy pedig arra irányította a figyelmet, hogy a már meglévő szabályok mellé újakat kell alkotni. Ezzel egy missziót vállalnak fel; határozottnak, keménynek kell lenniük – vélte a képviselő, megjegyezve, hogy a klímastratégia egyik fontos pillére lesz, hogyan kezelik a zöld felületeket. A jövőnek dolgoznak, ezért ha nem is ma, mindenképpen hozzanak rendeletet – javasolta.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a két évvel ezelőtti viharra emlékeztetett, amely komoly károkat okozott a Lencsési lakótelepen és a város más részein. Már akkor felmerült a kérdés, hogy az épnek tűnő fákat ellenőrzi-e valaki, mert olyan fák okoztak kárt, amelyek kívülről egészségesnek tűntek. Megjegyezte: nem csak előre kellene tekinteni, hanem a már meglévő állományt is vizsgálni kellene.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos kor után, bizonyos fák kivágása előírt. Erre a balesetveszély elkerülése miatt van szükség.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy egy darab 50-60 éves nyárfa kivágása, a tuskók kiszedése, eltávolítása 300 ezer forint körüli összegbe kerül, újratelepítés nélkül. Hangsúlyozta, hogy ez az összeg 20 fa esetén közel 6 millió forint.
Dancsó Tibor (DK) szerint senki nem vitatja a Hatvanezer Fa Egyesület munkásságát. Másfél hónapon át a közösségi oldalak azzal voltak teli, hogy mindenki locsolt, mert meg kellett menteni a fákat. Sajnos így is sok kipusztult, köztük nagy fák is. Az egyesület vásárolt egy használt tüzoltóautót, amelyet sokan támogattak. Mindenki próbál segíteni, látva az ügy fontosságát. Szeretné, ha a választókerületi célelőirányzatból elkülönítenének egy összeget, amelyet az egyesület működésére fordítanának. Ez körül-belül 1 millió forint, Továbbá a magánterületi szabályozással kapcsolatban megemlítette, hogyha tavasszal, fészkelési időszakban kivágják a fákat, akkor az élővilágot is károsítják. Véleménye szerint ősszel probléma, hogy sok zöldhulladék keletkezik, ennek egy részét a DAREH elszállítja, a többi része ott marad az utak szélén.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a közterületen lévő fák gondozása önkormányzati feladat, azonban minden segítség jól jön. Észlelték, hogy az idei nyárhoz hasonló kánikula várható a következő években, a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. megduplázta a locsolási kapacitását, ezt lehet, hogy a jövőben tovább kell bővíteni. A városgazdálkodási cég az őszi lombhullásra is felkészült, két olyan berendezést vásároltak, amelyek a gyűjtést hatékonyan fogja segíteni. A saját céget kell előnyben részesíteni, de minden egyéb kiegészítő segítség jól jön. Azt javasolta, hogy a képviselők egyénileg döntsenek a választókerületi célelőirányzat elköltésére.
Bacsa Vendel a fák egészségügyi állapotának vizsgálatáról elmondta, hogy az önkormányzat szakembere dokumentáltan végzi azt. Ekkora mértékű koros faállománynál szükséges lehet egy speciális vizsgáló műszer beszerzése. Azt vizsgálják, hogy kizöldül, kihajt-e a fa, de annak belső részébe nem látnak.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ráerősített arra, hogy nézzenek utána a vizsgáló műszer árának és támogatja annak beszerzését. A zöldterületek öntözési hatékonyságát úgy szeretné javítani az önkormányzat, hogy öntözési rendszer kiépítésére pályáznak, amelyet például a CsabaParkban hasznosíthatnának. Kiegészítő javaslata az volt, hogy a decemberi közgyűlésre Bacsa Vendel jegyző készítsen előterjesztést a szabályozás kapcsán, amely rendelet formájában is helytálló lehet.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: az a fontos, hogy a közgyűlés mindenképpen kezdeményezzen a kérdéskörben bármilyen lépést, fontosnak tartja, hogy a lakosság érezze az önkormányzat elkötelezettségét. Kész elkezdeni azt a munkát, amely hosszútávon célravezető lehet. Előterjesztőként elfogadta a módosító javaslatot.
15:00 - Civil szervezeteket támogat az önkormányzat
Az önkormányzat idén 4 millió forintot fordít közművelődési és művészeti tevékenységek támogatására. A felhívásra 66 pályázat érkezett, ebből 3 esetben alapítvány igényelt támogatást. A civil, egyházi és nemzetiségi szervezetek támogatására szintén 4 millió forint áll rendelkezésre. Ebben a körben 34 pályázat érkezett, 10 esetben igényelt forrást alapítvány. Az ifjúság és sporttevékenység támogatására 2 millió forintot irányoztak elő, amelyre 17-en pályáztak. Ezen felül a Viharsarok Tenisz Alapítvány kérte, hogy 12 sportolójuk korosztályos vidéki bajnokságon való részvételéhez nyújtson segítséget az önkormányzat, melyre 200 ezer forint támogatást kap.
A közgyűlés döntésének értelmében a Zenebarát Felebarátok Közhasznú Alapítvány 40 ezer, a Meseház Alapítvány 50 ezer, a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány 100 ezer forint támogatásban részesül közművelődési és művészeti tevékenységük megvalósításához. A civil szervezetek közt egyházi és nemzetiségi projektek kivitelezéséhez a Meseházi Alapítvány 50 ezer, a Szivárvány Alapítvány a Tompa utcai Óvoda Gyermekeiért 50 ezer, a Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Alapítvány 20 ezer, az Erzsike Aranygyűszűs Segítőkéz Alapítvány 30 ezer, az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány 50 ezer, a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány 50 ezer, Zenebarát Felebarátok Közhasznú Alapítvány és a Békéscsabai Kolping Család 50-50 ezer forintban részesül. Ezen felül az AUT-PONT és a Zenebarát Felebarátok további 60, illetve 70 ezer forint támogatásban részesülnek tematikus programjaik megszervezésére.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) civil ügyekért felelős tanácsnoknént ismertette a rendelkezésre álló forráskeretet és a pályázók létszámát, összetételét. Úgy véli, hogy a civil szervezetek megfelelően működtek az elmúlt időszakban.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) ismertette: az AUT-PONT alapítvánnyal kapcsolatban pozitívak a tapasztalatai, kiemelte, hogy a lakosok kérelméhez az alapítvány pozitívan állt és helyesnek tartja a hozzájárulást. Ugyanígy vélekedett a Zenebarát Felebarátok támogatásáról is, majd kiemelte a Viharsarok Tenisz Alapítvány segítését.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
14:57 – Az önkormányzat csatlakozik a Bursa Hungarica felhíváshoz
A békéscsabai önkormányzat többféle ösztöndíjjal is támogatja a felsőoktatásban tanulókat. 2012 óta szociális ösztöndíjban részesíti a rászoruló hallgatókat: 2019-ben 513 fiatalt támogattak összesen 3,4 millió forinttal, míg tavaly 35 hallgatót 2,1 millió forinttal. Emellett 2015-ben létrejött a Békéscsaba hazavár elnevezésű felhívás, melyben életkezdési támogatással és felsőoktatási hallgatói ösztöndíjjal segítik a tanulókat. A program indulása óta 28 békéscsabai fiatal kapott ösztöndíjat, 72-en pedig életkezdési támogatásban részesültek. Az önkormányzat most arra készül, hogy újabb ösztönzővel egészítse ki a palettát: a 2011 óta létező Bursa Hungaricával, amelyhez október 1-jéig lehet csatlakozni. A város 3 millió forint keretösszeggel hirdetheti meg a pályázatot 2022-re, ezzel párhuzamosan ugyanakkor megszünteti a szociális ösztöndíjat jövő év elejétől.
Dancsó Tibor (DK) szerint azért nem érhető el a kívánt cél például az alapellátás finanszírozása és a felsőoktatási ösztöndíjak kapcsán, mert nem jut rá elég pénz, alacsony összeg jut a programra.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) kifejtette: egyetértenek a többszintű ösztöndíjrendszerrel, és bár alacsonynak tűnik a forrás, egyre kevesebben is pályáznak, úgy véli, a rászoruló családoknak így is segítséget nyújthat az összeg.
17 igennel fogadták el az előterjesztést.
14:06 - Modernizálják az utasvárókat Békéscsabán
Ahol műszakilag megoldható, ott összesen 158 darab új, modern és egységes megjelenésű várót telepít a Publimont Kft. 2021 december 30-áig. A kivitelező cég a várókban elhelyezendő citylight berendezések után vállalta a teljes közterület-használati díj megfizetését. A várók engedélyeztetését és telepítését, a fogadószint kialakítását, a régi várók telephelyre történő beszállítását, valamint az új telepítésű várók karbantartását a Publimont Kft. saját költségen vállalja. A cég kedvezményes hirdetési lehetőséget biztosít az önkormányzat részére, valamint ingyenes tájékoztatás infotáblák kihelyezésével.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a szerződés az önkormányzatnak pénzügyileg előnyös, a busszal közlekedő csabaiaknak is, hiszen korszerű buszváró rendszer épül Békéscsabán. A kivitelezés szeptember végétől, október elejétől elkezdődhet.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) szerint majdnem Békéscsaba összes autóbusz váróját érinti a beruházás, a busszal közlekedők várakozási ideje komfortosabb helyen lesz. A leszerelt utasvárókkal kapcsolatban érdeklődött: mi lesz azokkal, hiszen jó állapotban vannak, akár használhatóak is. Véleménye szerint a környező kisebb településekre lehetne szállítani azokat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) tájékoztatott, hogy a leszerelt várók többsége a városé, néhány a Volánbusz Zrt. tulajdonában, illetve magánkézben is van. Jó ötletnek tartja, hogy a leszerelt várókat egyeztetett feltételek mentén kisebb településeknek el tudják adni.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) kéri a képviselő testületet a napirendi pont megszavazásra.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint az előterjesztés fontosabb annál, mint amit először gondolnak róla. A kertvárosi övezetekben alapvető lemaradás van az infrastruktúra tekintetében. Példaként említette, hogy a Veres Péter, Franklin utcában az összes buszmegálló ⅓-ában van pad, fedett váró elhelyezve. Véleménye szerint nagyon fontos lépés az adott lokális közösségben élők számára.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy ahol nincs váró, ott nagy öröm a helyi közösségnek a beruházás. Aláhúzta, hogy az önkormányzat igyekezett a legkedvezőbb feltételeket kiharcolva tárgyalni. Kiemelte: a beruházás révén szinte majdnem teljes lesz a városban a várók lefedettsége. Támogatja annak a tárgyalását, hogy amint leszerelik az utasvárókat, úgy azokat az önkormányzat értékesítse.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra is kitért, hogy sok helyszínen kapacitásbővítés lesz, főleg a forgalmasabb helyeken, ahol korábban 2 ülőhely volt, ott megnövelik azoknak a számát. Fényesen jelezték, hogy szeretnék, ha a favárók megmaradnának a városkép miatt. A Szeberényi téren is marad az utasváró, miután műemlékvédelem alatt áll a terület.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) lakossági kérésként tolmácsolta, hogy több olyan buszmegálló van, amely mellett 8-10-12 kerékpárt támasztanak le. A képviselő szerint kerékpártárolóvá át lehetne alakítani a már használt várókat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy városrészenként eltérő az igény, amelyeket akár képviselői forrásból el lehet végezni.
Dancsó Tibor (DK) szerint a szerződésben nincs benne, hogy hány váró lesz elbontva a meglévőből. Elszállítják a várókat, de nincs benne a szerződésben, hogy mi lesz azok sorsa. Félő, hogy a jövőben nem tudnak más céggel szerződést kötni a reklámokat illetően. Megjegyezte: véleménye szerinte ez kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) úgy reagált, hogy Dancsó Tibor a csabaiak érdekei ellen fogalmaz meg kritikát, félreértelmez mondatokat, szövegkörnyezetből kiemel egy-egy mondatot, amelyből rossz képet alkot. A saját és munkatársai nevében visszautasítja a hűtlen kezelés kijelentést.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) arról beszélt, hogy a szerződésben foglalt cég nem buszváró építéssel foglalkozik, hanem bevételt akar szerezni Békéscsabán. Megvették a reklámfelületet, amelyet értékesíteni fognak és kiszámolják a 10-15 év alatti bevételüket. Véleménye szerint nem kötnek jó üzletet.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) részletezte, hogy szabályos versenyeztetési kiírás volt, két cég jelentkezett, mindketten élénken dolgoznak a piacon. Véleménye szerint ezzel a csabaiak utazási, várakozási feltételei jelentősen javulnak úgy, hogy a város pénzügyi helyzete nem romlik.
Dancsó Tibor (DK) véleménye szerint 15 év múlva kopasz buszvárók lesznek Békéscsabán, ha ezt a szerződést megkötik.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) felszólalásában elmondta, hogy nem ez az első cég, amely profit miatt érkezik Békéscsabára. Véleménye szerint 15 év múlva leamortizálódnak a várók.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy ez nem támogatás, hiszen 77 helyen lecserélik, 81 helyen lesz buszváró, ahol eddig nem volt. A tárgyalások még folytatódnak. Jelenleg azt sem tudják, hogy alakul a közlekedés 10 év múlva, illetve a reklámcégek hogyan fognak hirdetni 15 év múlva.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy a forgalom miatt érdemes lehet buszmegállót létesíteni a Körte soron.
Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) érdeklődik, hogy baloldali vállalkozó adott-e be pályázatot. Emlékszik arra, hogy volt olyan év, amikor lakossági jelzésre nehezen, de pár buszvárót létesítettek ott, ahol nem volt. Most örülni kell annak, hogy 81 helyen telepítenek várókat. Jó ötletnek tartja a kerékpártárolót, de meg kell vizsgálni, hogy műszakilag összeegyeztethető-e a váróval. Felvetette, hogy bartel szerződés részeként a VolánBusz Zrt.-vel érdemes lehet tárgyalni a használt várókról, így az önkormányzat költségvetése is jól járna.
A napirendi pontot 15 igennel elfogadták.
14:00 - Összegyűjtötték Békéscsaba legjellegzetesebb épületeit
Felülvizsgálták Békéscsaba örökségvédelmi hatástanulmányát, mely során felkutatták azokat az épületeket (polgárházak, előtornácos épületek, középületek, tanyák, stb.), valamint épületrészleteket és közterületi vallási jelképeket, amelyek jelenleg még nincsenek helyi védelem alá helyezve, de védettségük a helytörténeti és az építészettörténeti kutatások alapján indokolt lehet.
Az előterjesztés írója szerint a helyi védettség alatt álló ingatlanok listáját több új tétellel lehetne bővíteni, például az Andrássy úton található több egykori palotával, lakóházzal, Árpád sori villákkal, több Baross utcai épülettel, jellegzetes, csabai előtornácos ingatlanokkal, az egykori Csaba utcai szociális otthon, ma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara épületének homlokzatával, a mezőmegyeri harangtoronnyal, az egykori Molnár-házzal, a kisvasúti megállóval, az Iparosok Házával, a jaminai evangélikus templommal, a régi Szent István téri posta palotával és például a Derkovits sori “szocreál” lakóépületek kapuzataival. A szobrok közt a Szarvasi úti kereszt, a halászlány-szobor a Kossuth téren, a szoborsétány az Árpád soron, a Kossuth szobor, a Németh Lajos utcai hősi emlékmű, a Szabadság téri I. világháborús emlékmű, az Andrássy úti angyalos kút és a ligeti kolera oszlop kaphat védettséget, míg a zöld övezetek közül a Kossuth téri park, a hősi temető, a Munkácsy téri park, a Petőfi és a Széchenyi liget.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint ha ezt az összefoglalót stilizálnák, akkor érdemes lenne kiadni könyvként. Lektora volt az anyagnak, amely szerinte kifejezetten jól összerakott, szerteágazó és a város egész életét dokumentáló anyag.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett: két éve Ando György vezérletével adtak ki egy albumot Békéscsaba építészeti értékeiről, melyet azóta is szívesen visz magával protokoll eseményekre. Ez az anyag szerinte bővebb annál, de jónak tartja Szente javaslatát.
Lukácsi László főépítész szerint vannak személyhez fűződő szerzői jogok, ugyanakkor a várost illeti a felhasználási jog, ezért a szerzővel egyeztetve nem látja akadályát annak, hogy ebből, illetve a települési eszköztárat összefoglaló kézikönyvvel együtt elkészüljön egy ilyen kiadvány.
13:58 - 350 milliós veszteséggel zárta 2021 első félévét a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt.
A cég féléves beszámolója szerint az önkormányzat a pandémiás helyzet miatt egyedi módon finanszírozza 2021-ben a Vagyonkezelő Zrt. működését. A kialakult veszteségek rendezésére az önkormányzat központi támogatást kapott a kormánytól, amelyet a tulajdonában lévő gazdasági társaságok tőkeemelésére fordíthat. Ez a Zrt. tekintetében mintegy 930 millió forintos összeg, amelyből az önkormányzat azt szeretné, hogy a cég kisebb fejlesztéseket hajtson részre, valamint nagyobb részben végezze el a város által delegált feladatokat. A támogatással a Vagyonkezelő Zrt. tőkéje az előző év végi állapothoz képest pozitív irányba mozdul el. Az előterjesztő részletezi a közel 350 millió forintos veszteség összetevőit. A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. 23 millió, míg a Békéscsaba Energia ESCO Kft. közel 30 milliós profittal zárta az első félévet. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közel 340 millió forint, a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft 57,5 millió forint, az Árpád Fürdő 3 millió forint, míg a Békéscsabai Médiacentrum Kft 1,5 millió forint veszteséggel zárta 2021 első félévét.
A grémium 13 igennel és 1 tartózkodással elfogadták a napirendi pontot.
13:50 - Ismét szoborpályázatot hirdetnek
A Modern Városok Program forrásából finanszírozott Munkácsy-negyed projektben több olyan szobrot is elhelyeznek Békéscsabán, amely vagy magát a festőóriást mintázza, vagy valamelyik műve ihletésére készül el. A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. 2018 augusztusában írt ki pályázatot öt szoborterv elkészítésére, ám ez a forduló eredménytelen volt. Később kifejezetten békéscsabai, illetve helyi kötődésű művészek számára hirdettek pályázatot, a felkértek közt volt Boros Péter, Kotormán Norbert, Miklya Gábor és Prisztavok Tibor szobrász. Három szobor esetében – a Rőzsehordó nő, az Ásító inas és a Munkácsyt ábrázoló alkotás – szerződés is született, míg a másik három műnél az eljárás eredménytelen lett. A projekt kapcsán megmaradt közel 21 millió forintból a Városfejlesztési Kft. továbbra is műalkotást vásárolna, ezért új pályázatot hirdetett. Az Omaszta-parkba kerülő “Délután a parkban” című alkotást Miklya Gábor készítheti el 10 millió forintért, a bábszínház kertjébe kerülő alkotás esetén ugyanakkor az eljárás ismét eredménytelen és újabb fordulót hirdetnek.
14 igennel elfogadták az előterjesztést.
13:25 - Újabb járdafelújítása tervek készültek el
Békéscsaba a Modern Városok Programban 2,349 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarország Kormányától a helyi járdahálózat fejlesztésére. A Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. 2020. decemberében kezdte el a programhoz tartozó utcák helyszíni felméréseit. A projektben vállalt fejlesztéseket négy ütemben, 2022 év végéig tervezik megvalósítani. A 150-160 utcát érintő járdafelújítás szeptember 13-án kezdődött el a megyeszékhelyen. Az előterjesztés azt részletezi, hogy elkészült a 7., 8., 11. és 12. választókerületbe tartozó járdaszakaszok kiviteli tervdokumentációja, amelyet a projekt III. ütemében fejlesztenének. Ezt a közgyűlésnek kell elfogadnia.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) örömtelinek tartja, hogy a város történelmének legnagyobb járdafejlesztési programja kezdődött meg, amely több, mint 2 milliárd forintból valósul meg.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) szerint nagy szükség van a beruházásra, a város számos pontján már töredezett, balesetveszélyes járdán közlekednek a lakosok.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) háláját fejezte ki, hogy Magyarország kormánya figyel a térségre. Soha nem látott útfejlesztés zajlik, valamint a járdahálózat is óriási mértékben fejlődik. Köszönetet mondott Herczeg Tamás országgyűlési képviselőnek azért, hogy közbenjárt a forrás biztosításáért. Továbbá köszönetet mondott a tervezés és a kivitelezés előkészítéséért.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt tapasztalta, hogy akár járda, vagy útfelújítás esetén az adott helyszínen lakók nagyon örülnek a beruházásnak, jó helyre került a pénz. A kivitelező a legtöbb esetben a munkavégzésről időben tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat, de a polgármester tud kivételekről, ezért kéri a lakosok tájékoztatását.
Dancsó Tibor (DK) felhívta a figyelmet arra, hogy hatalmas hibát vétnek akkor, ha a most elkészülő járdák, utak rossz minőségűek. Kiemelte, hogy az elrontott munka kijavítására 20-30 évig biztosan nem lesz pénz. Aggodalmát fejezte ki, hogy sok olyan visszajelzés érkezik, amelyek a készülő utak tekintetében műszaki problémáról szólnak. A munkát végző szakemberek a munkavégzés környezetében lévő fákat nem tisztelik, például markolóval gallyaznak. Kérte a kivitelező tájékoztatását.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy amikor műszaki hibát észleltek, azt jelezték a kivitelezőnek. Példaként említette a Mezőmegyer felé vezető kerékpárutat, ahol 10 méteres szakaszon volt hiányosság, azt jelezték és a munkások ki is javították. Az átadás előtt az önkormányzat javítást kérhet, amelyet a felújítást végző cég saját költségén javít.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet, hogy a kivitelező partner a javításban, amennyiben a lakosok időben jelzik a hibát és fényképpel támasztják alá.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint a kivitelezők azt a műszaki tartalmat valósítják meg, amit az önkormányzat kér, ezért fontos odafigyelni a tervezésre is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a tervező külsős személy, egyéni vállalkozó. Az önkormányzat azért fizet, hogy jó tervet készítsen az, akit megbíztak. Volt olyan eset, hogy a tervezéskor lehetett észrevenni a mulasztást.
Dancsó Tibor (DK) a kerékpárutak alapjáról, illetve szélesítéséről beszélt. Véleménye szerint több esetben nem szakszerű a kivitelezés, vagy éppen a felújítás kiírása.
A grémium az előterjesztést 16 igennel fogadta el.
11:55 - 100 millió forintból fejleszthetik a békéscsabai ivóvízhálózatot
Immár körvonalazódik a kép, amely azt mutatja, hogy Békéscsaba mely területein szükséges az ivóvízhálózat kiépítése vagy éppen fejlesztése. Egy frissen végzett felmérés alapján a békéscsabai belterületi ingatlanok mintegy 79 százalékában biztosított az ivóvízhálózathoz való hozzáférés. A külterületi, lakcímmel nyilvántartott otthonok esetében az ivóvíz-bekötési ellátottság mindössze 17 százalék. Az előterjesztő részletezi, hogy a szakmai egyeztetések alapján a következő helyszíneken javasolja a fizikai megvalósítást: a Kisfényesi úton 11,2 millió forint, a Fonó és Lajta utcán 59 millió forint, a Rakéta utcán 8,2 millió forint, míg a Nógrád utcán 6 millió forint az ivóvízvezeték építése. Az Ostoros utcán 18,36 millió forint értékben ivóvízvezeték tervezése és építése valósulhat meg.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy a kormány 600 millió forinttal támogatta az önkormányzat költségvetését, amelyből a grémium 100 milliót különített el az ivóvízhálózat fejlesztésére. Hozzátette: az előterjesztés szerint novemberre elkészül és be lesz mutatva a felmérés, amelyben hangsúlyt kap a város külterületi része.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) örül annak, hogy 788 méteres ivóvízhálózat fejlesztés indul a Fonó és a Lajta utcában, amely hálózat később a Kenderföldekre csatlakozik be. Arról is beszélt, hogy a hivatalba beérkeztek igények a fejlesztéssel kapcsolatban vannak tervvel rendelkező területek. A cél az, hogy minden háztartás hálózati vízhez jusson.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) részletezte, hogy az Ostoros és Hínáros utca vizsgálatánál előbbit választották ki, ott több ember lakik, így nagyobb igény van a fejlesztésre. Kerületében vannak még hiánnyal küzdő ingatlanok, a Kastélyszőlőkben sokan várnak a fejlesztésre.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy égető problémáról van szó. Az ismert igények szerint több, mint 2 milliárd forintos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy teljes vagy kevésbé hiányos legyen a hálózat. Bízik abban, hogy Európai Uniós forrás bevonásával képesek lehetnek orvosolni a problémát.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a most ismert igények rendkívül nagy összeget ölelnének fel, amelyet a város saját költségéből nem tudja korrigálni. Örömtelinek nevezte, hogy elindulhat a fejlesztés. Arról is beszélt, hogy véleménye szerint a legjobb módszer az lenne, ha a járdafelújítási programban kidolgozott módszertanhoz hasonlóan végeznék el a felméréseket. Kérte, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél vegyék figyelembe a hálózatfejlesztéshez szükséges források hozzárendelését, valamint kormányzati segítséget is vonjanak be, amennyiben lehetséges.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) elmondta: körzete rendelkezik a legnagyobb külterülettel, az a probléma, hogy két területen is megterveztette az ivóvízhálózat fejlesztését, amely 350 millió forintba kerül. Felháborítónak tartja, hogy 55 ezer forint 1 méter cső letétele. Kiemelte, hogy országos kitekintésben Békéscsaba az egyik legnagyobb külterületi résszel rendelkező város. A ritkán lakott területekre kiadott építési engedélyek esetén érdemes abba belegondolni, hogy később újabb ingatlanok építése is megtörténhet az adott területen. Hozzátette, hogy a lakosság tájékoztatása nem megfelelő, véleménye szerint javítani kellene a témáról szóló kommunikációt.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) azt kérdezte, hogy a jövőben lehet-e számítani az Alföldvíz Zrt.-re az ivóvízhálózat-fejlesztéssel kapcsolatban.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt válaszolta, hogy amennyiben stabilizálódik a cég helyzete, úgy arra kérik az Alföldvíz Zrt.-t, hogy legyen szándéka és különítsen el forrást az ivóvízhálózat fejlesztésének finanszírozására.
A grémium 16 igennel elfogadta az előterjesztést.
Galéria
Galéria
11:12 – Így hasznosítanák a Matróz vendégházat
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az év elején adta át az egyébként az önkormányzat tulajdonában álló, a jaminai bányatavaknál található Matróz vendégházat. Mivel az ingatlan iránt többen is érdeklődtek, az önkormányzat úgy döntött, hogy pályázatot hirdet a bérlésre, ám arra csak egy eredménytelen ajánlat érkezett. Végól a Téglagyár- és Iparvasút-történeti Egyesület júniusban benyújtott egy javaslatcsomatos, amely ökoturisztikai fejlesztési lehetőséget vetített előre: az értékmegőrzésen túl a csabai téglagyártás történetének bemutatását is itt képzelték el. Ezzel a céllal a városvezetés is egyetértene, és elképzelhetőnek látják uniós forrás bevonását is a 2021-2027-es pályázati ciklusban. Ehhez azonban a régóta húzódó telektulajdoni viszonyokat is rendezni kellene.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) körzeti képviselőként örült az előterjesztésnek, reményeik szerint turisztikai látványosságot tudnának kialakítani a helyszínen.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szintén üdvözli a kezdeményezést, miszerint a bányatavak kérdésében átfogó tanulmány készül a viszonyokról, körülményekről. Úgy véli, ennek hiányában nem lehet megnyugtató döntést hozni, projektet generálni is csak akkor lehet, ha ezeknek az ismeretében vannak. Az elmúlt 10-15 évben ilyen módon és mértékben nem foglalkozott az önkormányzat a bányatavak kérdésével – tette hozzá a környezetvédelemért és turisztikai ügyekért felelős tanácsnok, megjegyezve, hogy Nagy Ferenc alpolgármester kezdeményezésére bekerültek a bányatavak a helyi értéktárba. A tanulmány jövő tavaszra készülhet el.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy több egyeztetésen vettek részt a bányatavak kapcsán. Ésszerűnek nevezte, hogy előbb tervet készítenek, majd ezután konkretizálják a vendégház hasznosítását. Úgy véli, szélesebb körű, tehát nem csak turisztikai, de városrészi szintű területrendezésre lenne szükség.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 20 éve született meg a város első turisztikai stratégiája, melyben már akkor szerepelt a bányatavak fejlesztése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tulajdonviszonyok tették zavarossá a helyzetet, azóta pedig a város nem nyúlt a kérdéshez. Mint mondta, akkor kényes kérdések is felmerültek, azóta pedig több jogi változás is történt, de lényegesnek nevezte a fejlesztést a Csabagyöngye szőlőültetvény, a Wenckheim-kerékpárút és a teljes városrész miatt is. Hozzátette: hiányzik a környékről egy betonút, amely a tavakhoz vezet.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kitért rá, hogy az önkormányzat már elindította a bányatavak bevonását a városi közéletbe a Wenckheim-kerékpárút beruházással, a madárlest felállították, sokan bicikliznek arra. Hogy melyik utat burkolják le, majd akkor eldöntik, ha oda jutnak – fűzte hozzá – de jó lenne egy kerékpárutat is építeni, például TOP Plusz forrásból.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szintén arra emlékeztetett, hogy a fejlesztések gátja korábban a tulajdonviszonyok rendezetlensége volt. A tanulmányban arra kellene javaslatot tenni, hogyan lehetne ezt a helyzetet rendezni, egyeztetni kellene a tulajdonosokkal. Az alpolgármester úgy tudja, hogy a bányászat lassan befejeződik a környéken, a megmaradó területtel is foglalkozni kell majd, mivel a vízutánpótlás a bányászati tevékenységből származik. A polgármester úgy válaszolt, tudomása szerint a bányászat folytatódik, kicsit távolabb a jelenlegi helyszíntől.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint addig, míg az alapvető kérdéseket nem látják tisztán, addig "szamárság" turisztikai fejlesztésekről beszélni, de addig is lehet olyan infrastrukturális fejlesztésekkel javítani a helyzetet, mint a Wenckheim-kerékpárút. A Wágner utca folytatásával megépülhetne egy kerékpárút, amely körbezárná a területet és segítené azt fókuszba állítani.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a régi tanulmányok nem fonatkoztak a Csaba és a Fás tóval, mivel azoknak jó gazdájuk van, rendben vannak, rendezettek, ugyanakkor a Kereki úttól északra eső rész azonban rendezetlen, sok hulladék van ott, rendet kell rakni, egyfajta szimbiózisba kell állítani a Kenderföldekkel.
Az előterjesztést a grémium 15 igennel fogadta el.
11:10 A Kétegyházi úti iparterület egy részét a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. használhatja
A békéscsabai önkormányzat a Terület-és Településfejlesztési Operatív Programban elnyert támogatás révén a Kétegyházi, valamint a Csanádapácai úti ipari terület fejlesztését célozta meg, később pedig azok értékesítését. Előbbi területen található egy olyan telephely, amelyet a Városüzemeltetési Osztály a feladatai ellátásához használ, továbbá önkormányzati beruházásokon keletkezett újrahasznosítható anyagok tárolására szolgál a hely. Az előterjesztő szerint az értékesítéshez elengedhetetlen a terület rendbetétele és a hasznosítható anyagok elszállítása. Lenne is rá érdeklődő, de az ott tárolt tárgyaknak nem tudnak másik helyszínt biztosítani a városban. A szakmai egyeztetéseket követően az a javaslat született, hogy alakítsanak ki egy 12.000 négyzetméter nagyságú területet, amelyet az önkormányzat határozatlan időre, használati díj nélkül biztosítja a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft részére, amelynek üzemeltetési költségeit a bérlőnek kell finanszíroznia. Az előterjesztő szerint a telephely jelenlegi formájában nem alkalmas a Kft. feladatellátásához, ezért bruttó 20 millió Ft értékű műszaki tartalom beszerzésére tesz javaslatot szakmai egyeztetések alapján.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) ismertette, hogy a projekt kapcsán rendelkezésre áll a szükséges forrás.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy a Csabagyöngye Kulturális Központnak van egy raktára, amelyet bérbe adtak különböző vállalkozásoknak, mindig volt a területnek “lakója, de gazdája nem” – fogalmazott a képviselő. Mint mondta, a városgazdálkodási kft. komoly területi és raktározási gondokkal küzd, ez a telek alkalmas lenne sokmindenre. örömtelinek nevezte, hogy a föld, törmelék eltűnik, pártolja a változást. ugyanakkor a kétegyházi út 3. szám alatti raktár eladásával a kulturális intézményeknek nincs megfelelő raktározási területe, sem a csakk-nak, a múzeumnak, könyvtár, színház, bábszínház, ezt a problémát hosszú távon kellene megoldani, ezért kezdeményezte, hogy egy korszerű, 21. századi raktárbázis felépítését kezdeményezze a város annak érdekében, hogy a most esetleges körülmények közt tárolt eszközöket tárolni tudják.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra kérte a kulturális intézmények vezetőjét, hogy tekintsék át ezeket a tárgyakat, majd selejtezzenek, hogy felesleges dolgokat ne raktározzanak. Arról is tájékoztatott, hogy a Gyulai úton lévő egykori ÁNTSZ épületet és ingatlant a kormány ingyenes közcélú használatba adta az önkormányzatnak, más igények mellett az is használható lehet majd raktározási célra.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) fontosnak nevezte a selejtezést annak érdekében, hogy csak használatban lévő tárgyakat raktározzanak, de ugyanez a probléma az önkormányzat más gazdasági társaságainak esetében is, és nem biztos, hogy például a sportberuházások után lesz elegendő tárolási kapacitás. Ezért az előző felszólalókhoz hasonlóan javasolta a TOP Plusz források igénybevételét.
17 igennel fogadták el az előterjesztést.
10:08 – Mi legyen a rendetlenkedőkkel a közterületeken?
Az önkormányzat több pontban módosítja a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletét. Például a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő elkövetővel szemben tízezer forinttól harminchétezer-ötszáz (korábban ötvenezer) forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. Hatályát veszti többek között az a paragrafus, amely szerint szabályt sért az, aki “aktualitását vesztett, szakadt, szennyezett plakát, falragasz eltávolításáról nem gondoskodik”. Az sem számít immár szabálysértésnek, ha valaki a város közigazgatási területén anélkül végez közszolgáltatást, hogy arra az önkormányzattal szerződést kötött volna.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint fontos lenne a közterületen hagyott személygépjárművek sorsának szabályozása. Ez felvetődött a bizottsági ülésén is, miután Békéscsaba utcáin számtalan beazonosítható és nem beazonosítható elhagyatott autó van, amelyek foglalják a helyet és rontják a városképet is. Arra kíváncsi, hogy van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzat Szegedhez hasonlóan szabályozza az elhagyott járműveket.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a Békéscsabán élők nagy része jogszabály követő, vigyáz a környezetére, saját tulajdonára, de van kivétel, aki nem foglalkozik a közterület vagy éppen a parkolók rendezettségéről.
Bacsa Vendel jegyző elmondta, hogy a pandémia előtt merült fel a kérdés, a járvány sok kérdést háttérbe szorított, ezt viszont nem. Kollégiáival és az érintett hatóságokkal vizsgálták a kérdést, van arra lehetőség, hogy az önkormányzat rendeletben szabályozza az elhagyott autók elszállítását, de ennek jelentős pénzügyi vonzata van. A vizsgálat kezdetekor tudomása szerint 10-15 elhagyott autó volt a városban. A közterületesekkel és a rendőrség segítségével ez a szám körül-belül 5-re csökkent. Amennyiben a közgyűlés javasolja, készítenek költségvetési tervezetet az elszállításokra.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) egy másik kérdéskört vetett fel. Véleménye szerint a hajléktalan életmódot élő, de nem hajléktalan emberek tevékenysége már évtizedes probléma. Erre nem tudnak megoldást találni, a helyi rendeletnek egy hatékony, megfelelő választ kellene adni. A rendőrség és a közterület felügyelők is figyelnek ezekre az emberekre, mégis újra megtörténik, a lakosságot is zavarja a jelenlétük.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint jogos a felvetés, nemcsak a lakosok, de a képviselők is látják a történéseket. Május-júniusban túlcsordult a pohár, egy akciócsoportot alakítottak, a polgármester járt egyeztetett a rendőrkapitánnyal, fokozottabb beavatkozást javasolt. Elmondta, hogy az önkormányzatnak és a rendőrségnek jogszabálykövetőnek kell lennie, olyan eszközök kellenek, amelyek nem sértenek szabályokat. Véleménye szerint a megyei jogú városban a rendetlenség senkinek sem érdeke, az illemsértők ellen több eszköz kellene. Az akciócsoport szisztematikus munkáját követően lecsökkent a közterületi illetlen viselkedés, de még jelen van a városban. A több tagú csoport mindig megtalálja azt a helyszínt, ahol tovább folytatják tevékenységüket. A jelenlegi jogszabályi környezet szabályozza az eljárást.
Bacsa Vendel jegyző hangsúlyozta, hogy az önkormányzati jogalkotás egy lehetőség, de a központi jogszabályok megszabják milyen intézkedést hozhatnak. Az akciócsoport működésével csökkent a belvárosban a közösségellenes magatartást gyakorló emberek száma, sok helyszíni birságot szabtak ki, köztisztasági és koldulási szabálysértés, közterületi szeszesital fogyasztás és garázdaság tényállásának bizonyításával. A közterület felügyelők és a közterületi kamerák segítségével a szabályszegést bizonyítani tudják és a rendőrség intézkedni tud.
Urbán-Zsilák Klára főosztályvezető tájékoztatott, hogy a közterület felügyelet és a rendőrség közös akciója kapcsán részletes képet kaptak arról, hogy a személyek milyen háttérrel rendelkeznek: nem hajléktalanok, a döntő többségnek van állandó lakóhelye, van, aki nyugdíjjal vagy ingatlan részesedéssel rendelkezik. Egy-két személy esetében nincs állandó lakhely bejelentés. A szociális háló igénybevételére nem lehet őket kötelezni. Azt is tapasztalták, hogy szükséges nekik a bevételi forrás, amelyet a közterületeken a helyi lakosok adnak nekik. Az élelmezésben civil szervezetek is segítenek, a megkeresett pénzt nem kérdés mire költik: a közterületi kamerák felvételei alapján a közterületi szeszesital fogyasztás bizonyítható, eljárást tudtak indítani az elkövetők ellen. A jogszabályok miatt pénzbírságokat osztottak ki, az akció alatt összesen 800.000 forint értékben. Az összegek kifizetése ritka, így a rendőrség elzárást kezdeményezett a ki nem fizetett bírságok miatt. A személyek régóta folytatják ezt az életmódot, tisztában vannak a jogaikkal, jól tájékozottak arról, hogy mit lehet és mit nem lehet velük szemben tenni. Az eredmény az, hogy csökkent a jelenlét a belvárosban, valahol mindig ott lesznek, a közvetlen tartózkodás nem szankcionálható, de a garázdaság, az egészségügyi szabályszegés és a közterületi szeszesital fogyasztás miatt igen.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint nehéz a helyzet, fizikai beavatkozásra kevés a lehetőség. Sokan azt gondolják, hogy el lehet szállítani a hajléktalan életmódot élőket, de ez nem lehetséges. Érdemes lenne egy jogszabály módosítási tervezetet készíteni, hogy nagyobb hatáskört kapjanak. A központi jogszabályok kötik őket. A közbenjáráshoz segítséget kért Herczeg Tamás országgyűlési képviselőtől.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint átfogó, megnyugtató tájékoztatást kaptak arról, hogy az önkormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel a jogszabályok mentén eljárt. A polgármestertől kérdezte, hogy van-e ismerete arról, hogy más megyei jogú városok tekintetében mennyire jellemző a Békéscsabán fennálló probléma.
A városvezetőnek nincs részletes ismerete, de a fővárosban lévő állapotokról van személyes tapasztalata. Hétvégén Egerben járt, ahol sok turista mellett a központban illetlenül viselkedő személyeket jelenlétét tapasztalta. Kiemelte, hogy máshol is jelen van ez a probléma, a polgármesterek között korábban téma volt, de a többi városvezető is a jogszabályi hiányokra vezeti vissza a helyzetet, csekély a beavatkozási lehetőség.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint fontos ügyről van szó. Kiemelte: gócpontok azok az üzletek, dohányboltok ahol nincs kiülő rész, de lehetőség van az alkohol vásárlásra. Tapasztalata szerint ezen helyszínek környezetében lévő zöldterületeken, parkokban dobálják el az üvegeket, maguk után szemetet hagyva.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő elmondta, hogy az idei parlamenti ciklus kezdetén az országgyűlés szigorította azokat a szabályokat, amelyek a hajléktalanokkal kapcsolatos eljárásokat érinti. Amennyiben az önkormányzat a Békéscsabán élők egyik nagy problémáját közvetíteni tudja és hivatalos javaslattal megkeresik őt, akkor a kérdést a parlament elé viszi.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) hozzátette, hogy a közterületen jelenlévő személyek életmódját a helyi lakosok nagyrésze nem támogatja, de páran megszánják őket és élelmiszert, illetve pár alkalommal alkoholt adnak nekik, ezt felvételek is bizonyítják.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) alpolgármesterben felmerült a kérdés, hogy a módosító javaslat hogyan érinti a közterület felügyeletet. Továbbá támogatja Szarvas Péter polgármester kezdeményezését.
Bacsa Vendel válaszában elmondta, hogy a módosításban nincs benne a közterület felügyeleti ellenőrzések eltörlése.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) a polgármestert kérdezte, hogy milyen formában közvetítsék Herczeg Tamás országgyűlési képviselőnek a módosítási javaslataikat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a képviselők október 31-ig tehetnek javaslatot.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester szerint az illetlenül viselők rontják a városképet. Javasolja, hogy az önkormányzatnak legyen lehetősége arra, hogy szigorúan járjanak el, esetenként bizonyos időre eltávolítsák a hajléktalan életmódot folytató személyeket a közterületekről.
A közgyűlés 17 igennel elfogadta a javaslatot.
10:00 – Módosítják a költségvetést, több forrás jut városüzemeltetési feladatokra
Nő az önkormányzat állami támogatása, amely főként arra vezethető vissza, hogy a Békéscsabai Jókai Színház átvette a szentesi Tóth József Színház működtetését. Emiatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 200 millió forint támogatásban részesíti a fenntartót. A növekedés másik oka a kulturális szférában dolgozók, így a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Jókai színház, illetve a Napsugár bábszínház munkatársainak bérrendezésére érkezett plusz támogatás.
Ezen felül az Országos Bringapark Programban 15 millió forintot kap a város egy BMX freestyle pálya kialakítására, további 7,5 millió forint érkezik a Térzene programban megvalósuló koncertek finanszírozására, valamint 4 millió forint az Előre teniszpályájának felújítására, valamint eladták a Kétegyházi úti inkubátorházat közel 420 millió forintért.
A kiadási oldalon az előterjesztő megemlíti, hogy a kormánytól kompenzációként kapott 600 millió forintból 57 millió forint városüzemeltetési feladatokra költenek, például földes utak, kerékpárutak, járdák, parkolók, buszmegállók járdaszigeteinek fenntartására, faápolásra, fasorok újratelepítésére, növényvédelemre, valamint csapadékcsatornákra és köztisztasági feladatokra.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) kiemelte, hogy 57 millió forintot csoportosítottak át út- és járdakarbantartásra, buszmegállók, földes utak, csapadékcsatorna fenntartására, köztisztasági feladatokra, ennek örül, mivel folyamatosan érkeznek a lakossági megkeresések az önkormányzathoz. Rámutatott, hogy korábban arról tájékoztatták a képviselőket, hogy a 2021-es források elfogytak, de annak is örül, hogy pótolják a kereteket és elhárítják a balesetveszélyes helyzeteket, szebbé teszik a környezetet. Ugyanakkor azt kérte, hogy a polgármester fontolja meg ennek a keretnek a bővítését, hogy egyéb karbantartások is megvalósulhassanak.
A városvezető úgy felelt: ha úgy látják, hogy van bevételi előirányzat bővülés, akkor lehet bővíteni ezeket az előirányzatokat, de mértéktartást kért.
Az előterjesztést 16 igennel és 1 tartózkodás mellett fogadták el.
09:46 – Így alakultak a város pénzügyei 2021 első felében
A város költségvetési főösszege eredeileg 40,68 milliárd forint, amely az év közben történt módosítások miatt 45,04 milliárd forintra nőtt. A bevételi oldalon 35,07 milliárd forint szerepel. Az eredetihez képest közel 9 millió forinttal nőtt az önkormányzat állami támogatása, az előterjesztő ugyanakkor azt is kiemeli, hogy az iparűzési adó kiesésének kompenzálására a város további 600 millió forintot kapott a kormánytól. A Nemzeti Kulturális alap 73,3 millió forint támogatást biztosított a kulturális intézmények bérfejlesztésére, további 60 millió forint pedig a kulturális ágazatot érintő károk enyhítésére érkezett.
Az iparűzési adó bevételi előirányzatát a közgyűlés 2,7 milliárd, az építményadót 490 millió, az idegenforgalmi adót 5 millió forintban határozta meg, amely összességében 1,4 milliárd forinttal alacsonyabb összeg, mint amennyit 2020-ra terveztek. Az eddigi adatok szerint mindhárom adónemből több folyt be már az első félévben, mint ahogy azt tervezték. A működési bevételek esetében már nem ennyire jó a helyzet: ott az elmaradó bérleti díjak, a közterületi parkolás első öt hónapos ingyenessége és bizonyos pályázati elszámolás miatt nem folyt be a tervezett összeg.
A kiadásokat tekintve az önkormányzat az első félév végére 45,04 milliárd forinttal számolt, melyből 10,99 milliárd forint teljesült eddig. Ebből a működésre (városüzemeltetés, városgazdálkodás, tőkeemelés önkormányzati cégekben, szervezeti támogatások) 6,7 milliárd forintot költöttek. A városnak emellett 310,4 millió forint tartaléka van.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) az előterjesztés kapcsán kiemelte, hogy konszenzusos, veszélyhelyzeti költségvetést fogadott el az év elején, ugyanakkor a város pénzügyei rendben vannak, adóssága nincs, új hitelt sem vett fel. Azt is kiemelte, hogy teljesült a vagyoneladási bevétel szeptemberig, a helyi adók várhatóan túlteljesülnek, a novemberi közgyűlésre pontosabb adatok lesznek.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) is arra mutatott rá, hogy veszélhelyzeti költségvetés az idei, a tervezéskor teljesíthető bevételekkel kalkulált, jó konszenzussal alakult ki, konzultációk után. Megjegyezte: az iparűzési adóból az első félévben 1,919 milliárd forint folyt be, így a tervezettnél várhatóan több pénz folyik majd be a város kasszájába. Ezért is jól tervezettnek nevezte a költségvetést; véleménye szerint előrevetíthető, hogy a kötelező és fejlesztési feladatok elvégzésén túl az önként vállalt feladatok teljesítésére is lehetőség lesz.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint az, hogy ilyen szépen alakultak a bevételek az év első felében, annak is köszönhető, hogy a város kormányzati támogatásban részesült tavaly decemberben és idén júniusban, ennek segítségével mások mellett működési kiadásokat is tudtak fedezni. A tanácsnok szerint a köszönet nem csak a kormányt, a városvezetést illeti, hanem az intézményeket is, mivel szigorú gazdálkodás mellett működtek. A járvány miatt lényegesen csökkentek a bevételek, de a kiadásokat sikerült kordában tartani. A város felkészülten várja a koronavírus-járvány negyedik hullámát – tette hozzá.
Nagy Ferenc alpolgármester (Hajrá Békéscsaba) szerint megnyugtató a mostani költségvetés, a takarékoskodásnak látszik az eredménye. Megjegyezte: ehhez kellett az állami segítség és a költségvetési szervek, illetve az önkormányzat szigorú gazdálkodása is. Ezzel párhuzamosan minden az előzetes tervezetek szerint zajlik.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint lehet örülni annak, hogy rendben vannak a pénzügyek, az adók, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezen a helyzeten az állam segített, ez pedig nem mondható el minden megyei jogú városról. Véleménye szerint olyan kormányra lenne szükség, amely nem differenciálna a városok közt.
Az előterjesztést 17 igennel fogadták el.
9:10 – Átadták a Közgyűlés elismerését
A nyilvános napirendek tárgyalása előtt átadták a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elismerést, amelyet idén Kása István Zoltán és Meszlényi György Zoltán vehetett át.
A számos díjjal jutalmazott Kása István Zoltán 1997 óta dolgozik a nyomdaiparban, 2005 óta a Marzek Kner Packaging, majd később az M-Flexilog Kft. vezetője lett. Fontosnak tartja az iparág fejlesztését és az ágazati képzés bővítését. Az általa vezetett társaság számos területen folytat jótékonysági tevékenységet. Az ügyvezető a díj átvételét követően kiemelte, hogy szereti a várost és szeret ebben a közösségben dolgozni, a közös munkában pedig számíthat akár a városvezetés segítségére is.
Meszlényi György Zoltán több mint harminc éve dolgozik az ágazatban. Két autókereskedelemmel foglalkozó társasága 90 főt foglalkoztat, amely a térség legnagyobb forgalmát tudhatja magáénak a személy- is kishaszongépjármű szektorban. Az évek során minden általa képviselt márka jutalmazta kollektívájukat; a helyi társadalmi eseményeket is támogatják, szerveznek például családi napokat.
A díjátadó után a grémium egy perces néma felállással emlékezett a nemrég elhunyt Ando Györgyre, a Munkácsy Mihály Múzeum volt igazgatójára.
V.D., P.Á.
