Tudósításunk percről percre frissül. Az újabb bejegyzésekért frissítse ezt a weblapot! Azt, hogy pontosan miről tanácskoznak a városatyák, ide kattintva olvashatja el. A 7.TV élő közvetítése ide kattintva tekinthető meg.
Az ülés elején a testület a nemrég elhunyt Bíró János egykori önkormányzati képviselő, valamint a koronavírus-járványban elhunyt békéscsabaiak emlékére egyperces néma főhajtással tisztelgett.
Megőrizhető volt a város pénzügyi egyensúlya
Szente Béla (Fidesz-KDNP) azzal kezdte, hogy súlyos 15 hónap van mögöttünk, ám végre új lendületet vehet a munka. Emlékeztetett, hogy az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a pedagógusoknak már több módon köszönetet mondtak, de most kihasználta a lehetőséget arra, hogy a Fidesz-frakció nevében háláját fejezze ki a polgármesternek, aki több mint 500 határozatot hozott meg az elmúlt hónapokban a város működése érdekében. Külön köszönetet mondott azért, hogy a városvezető bevonta a frakciókat, a képviselők véleményét is kikérte. A képviselő a hivatal munkatársainak és a térség országgyűlési képviselőjének is háláját fejezte ki, megjegyezve, hogy Herczeg Tamás révén 28 milliárd forint támogatás érkezett Békéscsabára, így a város pénzügyi egyensúlya megőrizhető volt.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megerősítette, hogy több ízben is kikérte a képviselők véleményét, mert mint mondta, nagyobb súlyú döntéseknél szüksége volt megerősítésre. Megjegyezte, hogy a közgyűlés tagjai közül szinte száz százalékban mindenki részt vett ebben a munkában.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint jól működő rendszer volt az elmúlt hónapokban, minden képviselő elmondhatta észrevételeit a polgármesternek, aki figyelembe vette ezeket. Hozzátette: a hivatal szakosztályai megadták a megfelelő támogatásokat ahhoz, hogy a választókerületben megvalósuljanak az előre beütemezett beruházások.
Galéria
Így hatott a járvány a csabai önkormányzatra
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) az egészségügyi dolgozóknak, szociális területen dolgozóknak, és mindenkinek köszönetet mondott, aki az egészséget védte. Véleménye szerint jó döntés volt, hogy már a járvány elején tartalékot képeztek, mert számítottak rá, hogy kevesebb lesz a bevétele a városnak. minden egyes intézménynek a működése nehezebbé vált, de eredményes volt, a város működése zavartalan volt.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte, hogy az önkormányzat komoly bevételkiegészítő forrásokat kapott, amellyel megőrizhető volt a költségvetés stabilitása, ezért köszönetet mondott a kormánynak és Herczeg Tamásnak is.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint mindenkinek jár a köszönet, aki hozzájárult ahhoz, hogy a város eredményesen átvészelje a járványt és az élet mielőbb visszatérjen a régi kerékvágásba. Megjegyezte, hogy jó döntés volt az azonnali pénzügyi tartalék képzés a költségvetés tekintetében.
A járvány nehézséget okozott az önkormányzati intézményrendszernek, ám a kormányzati támogatások jelentős mértékben hozzájárultak a város működőképességéhez – fogalmazott Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP). Szintén kiemelte az országgyűlési képviselő szervezőképességét, amely véleménye szerint hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba kedvezőbb helyzetben legyen, mint korábban. Konstruktívnak nevezte az elmúlt időszak munkáját. Hozzátette: az intézményekben nem voltak leépítések, annak ellenére sem, hogy az erőforrások korlátozottan álltak rendelkezésre, megjegyezve, hogy számos megyei jogú városban komolyabb megszorítások voltak. A nagy beruházások folyamatban maradtak, nem álltak le, így volt munka, ami várhatóan az iparűzési adóban is megmutatkozik az év végén.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) is csatlakozott a köszönetet nyilvánítók sorához. Rávilágított, hogy az önkormányzati fenntartású óvodák pedagógusai voltak a legjobban kitéve a fertőzésveszélynek, ezért köszönet illeti őket azért, hogy igyekeztek megoldani a gyermekek nevelését. Az általános és középiskolákban is komoly nehézséget okozott a pandémia, a digitális oktatás miatt olyan kihívásokkal szembesültek, amelyekre nem voltak felkészülve. Megjegyezte, a tanárok megfeszített munkájuk után megérdemlik a nyári pihenést.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) azzal kezdte, hogy az elmúlt időszakban mindenki helytállására szükség volt. Emlékeztetett, hogy bár a járványügyi adatok jók, de nem tudni, hogy a várható negyedik hullám milyen mértékben érinti az országot vagy Békést, ezért továbbra is fontosnak nevezte az oltakozást. Az itt rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében véleménye szerint jól áll a megye, ugyanakkor az infrastruktúra tekintetében már kevésbé. Kitért rá, hogy a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal kétvágágyúsítása kapcsán lesznek zajvédő falak, ez a kenderföldi lakókat érinti, de passzív zajvédők kapcsán is egyeztet a kivitelező. Hozzáfűzte, hogy jól haladnak a reptér előkészítési munkái is.
Varga Tamás (független) Fülöp Csabának arra a kérdésre, hogy milyen nézettséggel futottak az online kulturális előadások, úgy válaszolt, hogy nem tudták azt a hatást elérni, mint az élő előadásoknál, de voltak jó példák is, például sikeres volt az online térben tartott Scherzo fesztivál, az intémzények készültek az újra nyitásra és több felújítás is zajlott. Több olyan helyről tudnak az országban, ahol csökkentett üzemmódban vagy jóval később nyitottak az intézmények, mint Békéscsabán – jegyezte meg az alpolgármester.
A kulturális intézményekben rengeteg a rendezvény, sok pályázatot kell zárni – mondta Szente Béla (Fidesz-KDNP), aki képviselői munkája mellett a Csabagyöngye Kulturális Központot is igazgatja. Mint mondta, Békéscsabán nem lehet panaszkodni a közösség létszámára, ugyanakkor a legtöbb klubban nyáron szünet van, az idősek pedig májusban és júniusban még nem mertek visszatérni. Kitért rá, hogy a táborok beindultak, telt házzal mennek.
Juhász Istvánt (Hajrá Békéscsaba) örömmel és megnyugvással töltötte el, hogy a polgármesternek a veszélyhelyzet idején hozott döntéseivel a közgyűlés egyetértett. Mint mondta, köszönet jár a hivatali apparátusnak azért, hogy a döntések megfelelően elő voltak készítve, ahogy az egészségügyben és szociális, valamint a rendvédelmi szférában dolgozóknak, illetve az állampolgároknak is.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) Varga Tamás és Szente Béla válaszából arra következtetettt, hogy a közösségi és kulturális élet rendkívül magas szintű a városban. A vasúti beruházás kapcsán arra tért ki, hogy korábban még volt arról szó, hogy zajvédőket helyeznek el a Szabolcs utcában is, azt kérdezte, hogy ez megtörténhet-e? Herczeg Tamás szerint a mostani beruházás a csabai vasútállomás és az országhatár közti szakaszra korlátozódik, de ezzel az üggyel kapcsolatban levelet intézett a Nemzeti Infrastruktúrafejesztő Zrt.-hez.
A köszönetnyilvánítók sorához Bacsa Vendel jegyző is csatlakozott. Mint monda, egy napra sem zárt be a hivatal, a dolgozók kitartottak, folyamatos volt a munka, ahogy a döntéshozatal előkészítése is, ezért dícséret illeti a munkatársakat. A működőképesség megőrzéséhez véleménye szerint az is hozzájárult, hogy idejekorán bevezették a megfelelő óvintézkedéseket.
Dancsó Tibor (DK) arról kérdezte Herczeg Tamást, hogy a debreceni Fidesz-frakció ülésről érkeztek olyan hírek jöttek, miszerint kezdődik az egészségügy átszervezése. Úgy tudni, hogy Békéscsabán sok orvos, ápoló nem írt alá, hosszúak a várólisták, azt kérdezte, hogy mire lehet számítani? A képviselő úgy tudja, hogy a rendőrség egyes tevékenységeit felfüggesztette, mert nincs rá ember. Emellett hosszúnak nevezte az időpontfoglalást is a kormányhivatalban. Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy ha a képviselőnek van javaslata arra, hogy a kormányhivatal hogyan egyszerűsítsen ezen a folyamaton, akkor tegye meg. Mint mondta, sem a csabai rendőrkapitány, sem a megyei rendőrfőkapitány nem tájékoztatta őt arról, hogy a rendőrség valamilyen feladatát nem tudja teljesíteni, de amikor más problémáról egyeztettek, azonnali segítségnyújtást adtak. Az egészségügyi átalakításról továbbra sincs döntés, a várólisták kapcsán pedig arról van szó, hogy a pandémia alatt a nem életmentő vagy súlyos egészségkárosodást megelőző beavatkozások elmaradtak, ez Nyugat-Európában is így van. A politikus arra is emlékeztetett, hogy 10 nap pótszabadságot kapnak a kórházi dolgozók. Reméli ugyanakkor, hogy rövid időn belül visszatérünk a normális kerékvágásba.
Új fenntartója lesz a békéscsabai Szent László utcai általános iskolának
Az eddig állami fennatártában működő Szent László utcai iskola a baptista egyház fenntartásába kerülhet. Erről a szándékról az önkormányzat idén értesült, melyet támogatott is.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint jó tapasztalatokkal rendelkezik Békéscsaba az egyházi iskolák tekintetében, a helyi baptista gyülekezetek résztvevői aktívak és jó tevékenységet folytatnak a helyi közéletben. Ezekre való tekintettel a kulturális, köznevelési bizottság javasolja a határozat elfogadását.
A fenntartói szerződés megkötésével kapcsolatos előterjesztést 16 igennel elfogadták a képviselők.
Módosították a 2021-es költségvetési rendeletet
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy a rendelet február végi megalkotását követően, a kormány döntése alapján Békéscsaba 600 millió forint értékű bevételkiegészítésben részesül, amely múlt héten megérkezett az önkormányzat számlájára. A polgármester fontosnak nevezte, hogy megfelelő előirányzatot biztosítsanak, a plusz forrásokat úgy osszák el, hogy ahová az elmúlt évben kevesebb összeg jutott, oda csoportosítsanak összegeket. Példaként említette a városüzemeltetést, a közösségi közlekedést, a közterületi rendezettséget, a sporttámogatást, illetve az önkormányzati ingatlanok karbantartását.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) örömtelinek nevezte a tervezetben látott kormányzati működési forrásra tett javaslatot, az ivóvíz-hálózat fejlesztését. Összességében üdvözli azt, hogy az önkormányzat olyan programot indít, amely hosszú évek óta probléma, és amely most megoldódhat. Elmondása alapján nincs mindenhol biztosítva az egészséges ivóvíz. Javasolja, hogy a választókerületekben kiegyensúlyozott, ésszerű megoldást találjanak, amely mindenkinek megfelel. A vagyoni bevételek kapcsán az után érdeklődött, hogy a tranzakciók a tervezett módon történnek-e meg, de arról is kérdezett, hogy az iparűzési adó bevételek hogyan kalkulálhatóak az év hátralévő részére.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta: azért kezd az önkormányzat az ivóvíz-hálózat kiépítéséhez, mert egyre többen települnek ki korábban nem lakott utcákba. Példaként említette Mezőmegyert, Kastélyszőlőt és a Kenderföldek városrészt, amelyek esetén vannak olyan lakott utcák, ahol nincs meg ez a szolgáltatás. Minimum bizottsági, de várhatóan közgyűlési szinten is lesz döntés a hálózat kiépítéséről, elosztásról. Ismertette, hogy 70 millió forinttal számoltak, de most lehetőségük van további 30 millióval kiegészíteni ezt az összeget, így összesen 100 millióból tudnak fejleszteni. A vagyonértékesítési bevétellel kapcsolatban elmondta, hogy egy nagy értékű ingatlant árverezése történt meg a napokban a Kétegyházi úton, ebből nettó 419 millió forintra számítanak. Az iparűzési adó kapcsán ismertette: április 15-én volt az első féléves befizetés, május végén a tavaly évi bevallás, amely alapján az látszik, hogy a tervezett 2,7 milliárd forintos előirányzat teljesül majd, de még plusz bevétellel is számolhatnak. A következő mérföldkő szeptember 15-én lesz, annak a hatását az októberi, novemberi közgyűlésen be tudják mutatni.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) fontosnak tartja az ivóvíz-hálózattal kapcsolatos programot, amelyet a Fidesz-frakció évekkel ezelőtt már javasolt. Ezúttal is javasolja, hogy a programra megfelelő fedezetet biztosítsanak, a hivatal végezzen igényfelmérést, hogy mindenhol legyen ivóvíz. Azt kérte, hogy a program legyen kidolgozott, közvélemény-kutatással alátámasztott.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) arra emlékeztetett, hogy a költségvetés tárgyalásakor az önkormányzat nehéz helyzetben volt, a vagyoni bevételekről nem lehetett tudni, a kormányzati kompenzáció is kérdőjeles volt. Az akkori felosztás, döntés tükrözte az adott helyzetet. A 600 millió forint megjelenésével javult az önkormányzat mozgástere, több területen jelentek meg plusz források. Kiemelte: településüzemeltetési, illetve a közterületi infrastrukturális feladatok ellátását tartja rendkívül fontosnak. Utóbbi kapcsán év első 5 hónapjában sok feladatot végeztek el Békéscsabán, de többször azt a visszajelzést kapták, hogy az első körös források elfogytak. Üdvözölte a sporttámogatást: 30 millió forint jut az utánpótlásra, 30 millió pedig a versenysportra. A 2019-es állapothoz képest most 78 millió forintra csökkent a hitelfelvétel, kiváltottak korábban hitelre tervezett beruházásokat – húzta alá a képviselő. A költségvetés összesen 44 milliárd forintra módosult: 13 milliárd működési, 31 milliárd beruházási költségekkel számolva. Ismertette, hogy Miklós Attilával közösen módosító javaslatot készítettek, amelyet visszavonnak. Támogatta továbbá a pénzügyi bizottság módosító javaslatát, amely a zöldterület növelését szorgalmazza, a kamera rendszer bővítését a játszótereken, a rongálások elkerülése végett.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) úgy fogalmazott: “egyszerre vagyunk pénzügyi nehézségben és nem veszünk fel hitelt”. Mint mondta, a támogatásként kapott 600 millió forint elköltése azzal jár majd, hogy az önkormányzatnak nem kell hitelt felvennie. Az ivóvíz-hálózat bővítése kapcsán arról beszélt, hogy a következő uniós ciklusban várhatóan nem lesz olyan pályázat, amelynek segítségével ezt a beruházást meg lehetne oldani, és az Alföldvíz Zrt. helyzete is nehézzé teszi ezt a fejlesztést, ezért jó döntésnek tartaná, ha a közgyűlés megemelné az ehhez rendelhető forrás összegét. Hozzátette: a 600 millió forint arra is lehetőséget ad, hogy tartalékoljanak. A közterületi fásítással egyetért, a kamerarendszer bővítésvel kapcsolatban pedig továbbra is folynak tárgyalások. Az alpolgármester azt mondta, hosszú távú céljuk, hogy 100 térfigyelő kamera legyen a városban, most 64-nél tartanak. Bízik abban, hogy az okosváros programban tovább tudják folytatni ezt a törekvést.
Dancsó Tibor (DK) arról kérdezett, hogy a tervek szerint a Kétegyházi úti ingatlan eladásából befolyó összegből létre akartak hozni egy befektetési alapot, de ez ne, történt meg. Szarvas Péter szerint az ügy rendben van, ha sikeres az árverés, az ott elért bevétel minimum kilencven százalékát gazdaságfejlesztési alapban helyezik el. Az árverés sikeres volt, de még nem történt meg a szerződéskötés, ezért nem jött még létre az alap.
A képviselők Ádám Pál javaslatát 16 igennel fogadták el. A pénzügyi bizottság módosító javaslatát szintén egyhangúlag fogadták el. A teljes rendeletet 16 igennel szavazta meg a grémium.
Idősügyi tanácsot hoznak létre
Az Idősügyi Tanács megalakulásával olyan véleményező, konzultatív, tanácsadó szervezet létrehozását szavazták meg a képviselők, amely Békéscsaba időskorú lakosságával foglalkozik. A tanács működésétől azt várják, hogy az önkormányzat és az idős emberek érdekeit képviselő szervezetek, egyesületek kapcsolata erősödjön és elősegítse az együttműködést.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) javasolta, hogy a térség országgyűlési képviselőjét is vegyék be a tanácsba. 13 igennel fogadták el a javaslatot. Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) pedig azt ajánlotta, hogy a nyugdíjas parlament vezetőjét is hívják meg a tanácskozásra Köteles Lajos személyében, hiszen komoly munkát végzett eddig az idősügyi területen.
Szarvas Péter jelezte, hogy Hanó Miklóst kérték fel rá, hogy legyen a tanács alelnöke. A grémium 13 igennel fogadta el az előterjesztést.
Elkészült a 2025-ig szóló ifjúsági koncepció és cselekvési terv
Varga Tamás (független) jelezte, hogy másfél éves egyeztetéssel jött létre az új ifjúsági koncepció, amelyben 1300 fiatalt szólítottak meg és több közösségi találkozást is tartottak, ezek nyomán alakult ki a terv.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) fontosnak nevezte, hogy legyen egy ilyen koncepciója a városnak. Mint mondta, komoly gondot jelentenek a fiatalok körében a mentális problémák, köztük a stressz, teljesítési kényszer; kevés a szakember a területen, ezért úgy vélte, ha tudnak, akkor segítsenek az intézményeknek. Megjegyezte: a szabadidős programok, munkalehetőségek miatt népszerűbbek a nagyobb városok, de sokan haza szeretnének jönni a nyugodtabb környezet miatt Békéscsabára, úgy véli, ezen a téren lehet előrelépés. A fiatalok kevésbé foglalkoznak a közügyekkel, a politikával, de fontosnak tartaná, hogy tudatos értékválasztásuk is legyen, így a cselekvési tervben megfogalmazott programokat a képviselő hasznosnak találja. Ilyen a városházi különóra, melyen megmutatják a fiataloknak, hogy milyen a döntéshozatal, hogyan működik a polgármesteri hivatal. Ugyanilyen fontosnak tartják a szülőakadémia nevű programelemet.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy negyed százada vállalta fel Békéscsaba azt a missziót, miszerint egy párbeszéd rendszert épít ki az ifjúsággal. Véleménye szerint erre a városnak büszkének kell lennie, ez a koncepció tükrözi ezt a párbeszédet. Fontosnak nevezte azt is, hogy a fiatalokat rá kell vezetni arra, hogy jöjjenek haza a tanulmányaik után. A fiatalok nem egy, hanem több helyre szeretnének járni, ezért több lehetőséget kell teremteni. A lényeg, hogy megtalálják a számukra fontos, jó helyeket.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint a felsőoktatási intézményeknek is dolga, hogy olyan jó minőségű diplomát kapjanak a Békés megyei fiatalok, amely miatt helyben tudnak maradni és munkát tudnak vállalni. Szerinte majdnem mindegy, hol találkoznak a fiatalok, ha közösségben vannak, ám az önkormányzat dolga, hogy a lehetőséget biztosítson ehhez.
Dancsó Tibor (DK) korrektnek nevezte a koncepciót, de hiányolta a mérést belőle. Példaként említette, hogy megalakult a Békéscsabai Alkotó Média, de nem látja, hogy a weboldalnak milyen a látogatottsága. Szerinte ha nem mérik, hogy az egyes helyek milyen népszerűek, látogatottságúak, kidobják a pénzt az ablakon. Kérte, készüljön kalkuláció azzal kapcsolatban, hogy amit kitalálnak, annak milyen a hatékonysága.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) azt hiányolta, hogy nem minden korosztály véleménye lett kikérve, rámutatva, hogy teljesen más az igénye a 18-25 éves korosztálynak, mint a fiatalabbaknak.
Varga Tamás (független) egyetértett az utóbbi felvetéssel, majd arra is kitért, hogy a BAM-ot önkéntes diákok írják, a felnőtt vezető sem kap juttatást munkájáért. Az oldal látogatottsága nem túl magas, de ezen szeretnének javítani – tette hozzá.
A kapcsolattartás a fiatalokkal nem volt hullámvölgyben az elmúlt időszakban, csak csendesebb volt – fogalmazott a polgármester, megjegyezve, hogy a felsőoktatás nem önkormányzati hatáskörbe tartozik.
Úgy véli, hogy könnyebb a diákokat megtartani, ha van többféle felsőfokú képzés, ilyen szempontból Debrecen és Szeged jobb helyzetben van, de arra is rámutatott, hogy nem mindenki megy egyetemre, rájuk is gondolni kell. Ma már a szabadidő eltöltési formák szerteágazóak, nem biztos, hogy le tudják követni, mire vágyik a 18-20 éves korosztály – mondta Szarvas Péter. “Nem vagyunk egyszerű helyzetben, amiatt sem, hogy gazdasági erőben nincs a megyei jogú városok közt az első helyen Békéscsaba” – fűzte hozzá. Az Andrássy úti társaskör kiesését pótolni kell, a fő célnak pedig megfogalmazása szerint annak kell lennie, hogy hazacsábítsák Csabára a fiatalokat.
Megalkották a következő öt év sportkoncepcióját és sporttámogatási rendszerét
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a békéscsabai sport infrastruktúrája fejlődik, az önkormányzat kormányzati szervekkel együtt tud működni és így előrelépni. A Sportok Háza, atlétikai pálya átépítése jó példa, de építés alatt áll a Judo Akadémia és a Tenisz Szövetség támogatásával fedett-és szabadtéri pályák kialakítása is megtörténhet, a Békéscsaba Labdarúgó Akadémián is évről-évre fejlesztenek. Sikeresnek nevezte a sportszervezeteket és a sportolókat, ezért az önkormányzat igyekszik őket támogatni, példaként említette azt, hogy Márton Anita és Özbas Szofi is részt vehet a tokiói olimpián. Hozzátette: nehezen élte meg, hogy a Békéscsabai Előre NKSE elbúcsúzott az elsőosztálytól, de bízik abban, hogy visszajutnak az NB I-be, miután jól szerepelnek a másodosztályban. A Békéscsabai Röplabda SE második lett az Extraligában, a labdarúgók az NB II tabellájának második felében végzett, vízilabdázók “tartották” a szintet, a kosárlabdázóknak nem sikerült a feljutás.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) igényesen megformált munkának nevezte a sportkoncepciót. Véleménye szerint az önkormányzat erejének megfelelő módon támogatja a csapat és egyéni sportokat, valamint a diákok és a fogyatékosok sportját. A sportegészségügyre is nagy hangsúlyt kell fektetni, amely szerinte hiány a környéken. Kiemelte, hogy a városi sportcsarnok jó helyszín lehet a versenysportolók sérülésének diagnosztizálására és rehabilitálására. A sportbizottság módosító javaslattal élt. Kiemelte: a vészterhes évek után fontos, hogy azok a csapatok lehetőséget kapjanak a visszajutásra, amelyek elvesztették első osztályú tagságukat. Ezt úgy lehet elérni, hogyha rendelkezésre állnak a megfelelő források.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) a csapatsportokkal kapcsolatban elmondta, hogy a járványhelyzet miatt nem csak Békéscsabán, hanem az egész országban irreális eredmények születtek. Példaként említette, hogy a BRSE nem tudta lejátszani a röplabda bajnokság döntőjét, vagy éppen a Békéscsaba 1912 Előre a 4. helyen állt a szezon első felében, tavasszal pedig a kiesés ellen küzdött. Az unfair helyzet miatt a csapatsportok támogatását javasolta.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) általános szabályrendszer alkotását javasolta. Mint mondta: a klubvezetők sportkoncepcióját megismerve tudnának dönteni az első osztályba való visszajutás támogatásának mennyiségéről. Amennyiben a Békéscsabai Előre NKSE jó koncepcióval rendelkezik, úgy véleménye szerint az önkormányzatnak támogatnia kellene a klubot.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint a sportkoncepciónak haladnia kell a korral úgy, hogy az alapelvek változatlanok maradnak, így próbálták azt megalkotni. Kiemelte: a lehetőségeknek megfelelően kell segíteni a megyeszékhely sportolóit, klubjait. A verseny- és élsportot támogatja a város, amely szerinte fontos, mert a sikeres sportolók több száz fiatalt mozgatnak meg és vonnak be a sportágakba. Támogatják a sportturizmust, példaként említette az Arad-Békéscsaba szupermaratont, ahol több száz, közel ezer vendégéjszakát regisztrálnak évente.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) kiemelte, hogy Békéscsaba mindig is aktív sportélettel rendelkezett, ez tükröződik a koncepcióban is. Korábban volt az önkormányzatnak sikeres programja, amikor a sportegyesületek beruházásánál segítettek be, javasolta a módszer áttekintését. A sportrehabilitáció tekintetében nagy szükség van az előrelépésre a megyeszékhelyen – hangoztatta. Arra is kitért, hogy a testvérvárosokon belül a sport kapcsolat erősítését támogatja, amely szintén a sportturizmust erősítené. Büszkén beszélt arról, hogy komoly szurkolói bázissal rendelkeznek a békéscsabai sportegyesületek és egyéni sportolók is. A sport és a média kapcsolatának erősítése is fontos véleménye szerint. Példaként említette, hogy a Békéscsabai Médiacentrum az elmúlt hónapokban mindent megtett a szurkolókért, a sportszerető csabaiakért: élőben közvetített mérkőzéseket, beharangozókat és tudósításokat készített a zárt kapus időszakban.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a sportturizmussal kapcsolatban elmondta: örömteli, hogy az elmúlt évben a szegmenst érintő fejlesztések történtek. Emlékeztetett, hogy a sportcsarnokban olyan szálláshely fejlesztés valósult meg, amely az utóbbi években a legnagyobb volt a megyeszékhelyen. Fontosnak tartja a működtetést, értékesítést a létesítmények felújítását követően. A Sportok Házában kialakított szálláshelyek kihasználását jelenleg nem látja. Szerinte fontos lenne, hogy érdemben profitot termeljen, ha már ki lett alakítva. Javasolta a városban lévő szálláshelyek megfelelő kihasználását. Rákérdezett, hogy mi a rövid és hosszú távú koncepció a működtetést illetően.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában elmondta, hogy 20 darab kétágyas szoba van a Sportok Házában. Az üzemeltetés feltételeit a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megfelelő kulturáltsággal nem alakította ki, főként a pandémia miatt, de szeretné, ha ez minél hamarabb megtörténne. Azt tapasztalja, hogy a tisztaság, a fogadás, a reggeliztetés még hiányosságként merül fel. Az üzemeltetőnek kell kialakítania a megfelelő, 21. századi működési rendet - amely folyamatban van - emelte ki. A végcél az lenne, hogy bátran ajánlható, kulturált sportszállás legyen a Sportok Háza, amely Békéscsaba jó hírét viheti az országban.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) három elvet emelt ki az előterjesztés kapcsán: reális anyagi lehetőségekhez igazodik a koncepció, a városi célokat és értékeket vették figyelembe (szurkolói igény, városmarketing), valamint a teljesítmény-arányos támogatást. Módosító javaslatot tett: az első osztályból a kiesés évét követően az érintett sportegyesület kérhessen forrástámogatást, melynek fejében 60 napon belül feljutási tervet és szándéknyilatkozatot nyújthat be az önkormányzathoz, egyesületi célokkal és tervekkel, többlettámogatási tervvel, a kérvényről a közgyűlés döntene.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) sajnálja, hogy a sporthotelnek a pandémia alatt nem sikerült felkészülnie az újranyitásra. Továbbra is támogatja a kapacitásbővítést a szállásokat tekintve.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) fontosnak tartja, hogy a sportegyesület nyilvánítsa ki visszajutási szándékát az első osztályba. Kiemelte a feljutási terv elkészítését, amellyel az önkormányzat látná a terveket. A szakbizottság döntését javasolja, nem pedig a közgyűlés elbírálását.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) emlékeztetett, hogy az infrastruktúra mellé első osztályú csapatok kellenek, amelyhez a röplabda egyedül kevés lesz. Alap elvárásnak látja, hogy a pandémia miatt kiesett csapatok kiharcolják a visszajutást, ezért készítsenek cselekvési tervet, legyen egy ütőképes koncepció, amelyet az önkormányzat támogathat.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szintén a bizottságok döntését támogatja a források mennyiségének megítéléséről. Véleménye szerint így gyorsabban, gördülékenyebben haladna a folyamat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint az általános szabályozás alapján kellene támogatni a másodosztályú csapatokat, de adják meg a sportegyesületeknek a lehetőséget a plusz források pályázárása a kiesést követő évadban.
A közgyűlés az ifjúsági és sportbizottság módosító javaslatát 16 tartózkodással nem fogadta el.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) módosító javaslatát 16 igennel fogadták el a képviselők. (Az a sportegyesület, amely az első osztályból kiesik, forrástámogatást igényelhet. A kiesés évét követően a kieső csapatszervezet 60 napon belül feljutási tervet és szándéknyilatkozatot nyújthat be az önkormányzathoz, egyesületi célokkal és tervekkel, többlettámogatási tervvel az első osztályba való visszajutásról. A kérvényről a szakbizottság dönt.)
A grémium 16 igennel megszavazta a teljes napirendi pontot.
Öt új érték a csabai értéktárban
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint a települési értéktárban szereplő értékek teszik azzá Békéscsabát, ami. Ebben véleménye szerint a turizmusnak is egyre nagyobb szerepe van. Bekerült az értéktárba „A Jaminai bányatavak", „Gyóni Géza munkássága", „Lipták Pál munkássága", valamint „Mokos József művészeti öröksége és művészetpedagógiai munkássága", így öt új értékkel bővült az értékek listája. Hozzátette: ezekkel együtt már ötven fölött van az értékek száma, melyekre büszkének kell lennünk és meg kell becsülnünk azokat. Kérte, hogy a bizottság munkáját akár néhány százezer forinttal is támogassák. Szarvas Péter azt javasolta, hogy az értéktár elnöke írjon egy kérelmet, és akár a költségvetés módosítása nélkül is találnak forrást erre a célra.
Új kezelésbe kerül a CsabaPark
A következő év január 1-től a Békéscsaba Városfejlesztési Nkft venné át a CsabaPark üzemeltetését, de előtte a társaságnak működési koncepciót kell kidolgoznia
Szente Béla (Fidesz-KDNP) régóta húzódó kérdésről van szó, reméli, hogy végre pont kerülhet a végére. Mint mondta, a Széchenyi ligetben a szabadtéri színpad régóta megszűnt, szerinte érdemes lenne egy fedett szabadtéri színpadba beruházni a parkban, mert jelenleg nem tudnak bizonyos nagykoncerteket, produkciókat fogadni, amelyekre egyébként lehetőség lenne.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) szerint a park sok problémával küzd, ezért reméli, hogy a Városfejlesztési Kft. javítani tud a helyzeten, ezzel a változással szebbé téve a parkot. Jelezte, hogy kevés a parkolóhely, ezért ennek tervezését kérte.
A környezet rendezése a Városgazdálkodási Kft.-hez kerülne – osztotta meg gondolatait Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba). Nem azon múlik a siker, hogy melyik szervezetben van az alapobjektum, hanem a személyi tényezőkben, vagyis azon, ki irányítja a létesítményt – tette hozzá, megjegyezve, hogy a változás előtt ősszel a közgyűlés tárgyal az új üzemeltetőnél kialakuló stratégiai tervről.
Hanó Miklósnak (Fidesz-KDNP) a CsabaPark az egyik régi nagy álma, amelyben még mindig zajlanak fejlesztések. Úgy működtetni egy ilyen komplexumot, hogy még folyik a beruházás, az alpolgármester véleménye szerint nem egyszerű. Mint mondta, a fejlesztés nem áll meg, ezért is lesz jó helye a Városfejlesztési Kft-nél a létesítménynek. Még tartanak az egyeztetések arról, hogy a zöldfelületek rendbetétele a városgazdálkodási céghez kerüljön.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) egyetértett az előterjesztés tartalmával, szerinte a létesítmény komplexitása lassan kialakul, ezért fokozottan figyelni kell a vagyongazdálkodás hatékonyságára. Efelé egy újabb lépés az előterjesztés elfogadása. Javasolta, hogy élőben is nézzék meg a park eszközeit, mert néhányat különösnek talál.
Sódar Anita, a cég ügyvezetője jelezte, hogy az eszközöket pályázati forrásból szerezték be, közülük több a volt Trófea épületbe került, ahol irodákat alakítottak ki, valamint az a szándék, hogy a későbbiekben olcsóbb szálláshelyeket alakítsanak ki. A bútorok a szobákba, illetve a kiszolgáló egységekbe. A részeg szemüveget pedig a KRESZ-pálya miatt szerezték be, ahogyan az elektromos kisautókat is.
Dancsó Tibor (DK) arra mutatott rá, hogy az élménypark személyzettel üzemel majd, ez azonban pénzbe kerül. A városfejlesztési cég saját menedzsmentet állítana fel a park rentábilitásának vizsgálatára, ami pénzbe kerül – mutatott rá a képviselő. Vannak olyan egységei a parknak, amelyekért lehet, vannak, amelyekért nem lehet pénzt kérni, azt kérdezte, hogy hogyan lehet rentábilis a komplexum. A képviselő még nem látta a park üzleti tervét sem, arra is rákérdezett, hogy decemberig nem is lesz? Szarvas Péter megjegyezte, hogy január egyik minden cégnek be kell nyújtania az üzleti tervét. Kitért arra a videóra is, amelyen az látható, ahogyan egy fiatalember kizuhan az egyik csúszdából.
Sódar Anita arra emlékeztetett, hogy minden projekt esetében készült megvalósíthatósági terv. Arról nem volt szó, hogy üzleti tervnek is készülnie kell, de koncepcióról igen, amely előbbit is tartalmazza. Valóban szeretnének külön menedzsmentet létrehozni azért, hogy hatékonyan üzemelhessen a park. A csúszda-projekt kapcsán kifejtette: a lecsúszó fiatalember elzárt, kordonokkal körbekerített területre ment, ahol a lejegesedett csúszdán csúszott le, vélhetőleg gördeszka is volt alatta. Az ügyvezető kiemelte: a csúszdák a jogszabályi előírásoknak megfelelnek, a csúszdaparkot pedig együttesen szeretnék üzemeltetni az MVP-s aktív turisztikai egységekkel, például a hófánk pályával, kötélpályával, és ha hozzájuk kerül a CsabaPark, akkor ragaszkodik majd a szakszemélyzet jelenlétéhez ezeknél a létesítményekkel. Aláhúzta: a csúszdát csak megfelelő öltözékben lehet használni, megfelelő időjárási körülmények között, erre vonatkozóan a szakcég kiadott egy tájékoztatót. Több alkalommal is egyeztettek arról, hogy a kisebb csúszdákat ne csak a nagyobb kamaszok használhassák, arra tesznek majd javaslatot, hogy több részre osszák, így a hatévesek is használhatják majd az eszközöket, míg a két hosszabb csúszda továbbra is a kalandpark része lesz.
