– Mi volt az apropója a békéscsabai látogatásának?
– Meghívott a megyei közgyűlés elnöke az ünnepi közgyűlésre. A parlamentben a Honvédelmi és rendészeti bizottságnak az elnöke vagyok, és ehhez a bizottsághoz tartozik a parlamenti munkarend szerint az önkormányzati rendszer is. Mint az illetékes bizottság elnöke, mondtam néhány gondolatot arról, hogy a közelgő önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan mit gondolunk, mit tudunk ajánlani a választóknak. Két dolgot mondtam el. Hogy olyanokat válasszanak, akik a munkaalapú társadalomban hisznek, mert Magyarországot 2010-től az vezette ki a válságból, hogy munkaalapú társadalmat hirdettünk.
Korábban a baloldali kormányok egy állami újraelosztáson, alapvetően a segélyezési rendszeren alapuló társadalmat építettek, amelyben sok százezer ember volt állandó függő viszonyban az állami újraelosztástól. Mi pedig abba hiszünk, hogy mindenki, aki tud, az dolgozzon. Azt mondtam, hogy azokkal tudunk jól együtt dolgozni, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Másrészt pedig mi abban hiszünk, hogy a családokat kell támogatni, és hogy legyenek gyerekeink. Mert ha nem lesznek gyerekeink, akkor mindegy, hogy mit csinálunk, mert 100 év múlva nem leszünk.
– Ön az önkormányzati választásokért felelős kampányfőnök a Fidesz–KDNP-ben. Hogyan látja a pártja esélyeit az október 13-i választásokon országosan és itt Békés megyében?
– Inkább Békés megyéről beszélnék, hisz itt vagyunk. Az a helyzet, hogy 75 önkormányzat van a megyében. Ebből 47 polgármesterjelöltünk van, és 5 olyan polgármester, akit támogatunk. A megye döntő többségében lesz fideszes polgármester-jelölt, tehát lehet rájuk szavazni. Ezzel messze mi vagyunk a „piacvezetők”. Szerintem a többi jelölőszervezetnek összesen nincsen ennyi jelöltje. Azt hiszem, hogy a választás első szakasza megmutatja az erőviszonyokat. A Fidesz ilyen értelemben kimagaslóan vezet, és a választók többségének a bizalmát is birtokoljuk. A legutóbbi felmérések országosan, de itt helyben is azt mutatták, hogy az emberek 53%-a bízik a Fideszben.
– Említette, hogy a 47 saját jelöltjükön kívül van 5 polgármesterjelölt a megyében, akit támogatnak. Mit jelent ez pontosan?
– 47 a Fidesz–KDNP jelölt. Az 5 esetében pedig lehet, hogy vagy a jelölőszervezet más, de a Fidesz is támogatja, vagy a Fidesz támogatja, de független. Békéscsabán Szarvas Pétert támogatjuk, ellene nem állítottunk jelöltet. Az önkormányzati választás végén az ő csapatával szeretnénk közösen kormányozni Békéscsabán, ahogy ez eddig történt, fideszes alpolgármesterekkel. Egyébként pedig minden békéscsabai választókörzetben indítunk Fidesz–KDNP jelöltet, és kérjük a békéscsabaiakat, hogy minél nagyobb arányban támogassák őket.
– Ön mit gondol a Békés megyei ellenzéki összefogásról? Itt Békéscsabán két ellenzéki összefogás, illetve szövetség is alakult.
– Egyrészt azt gondolom, amit országosan, hogy lényegében nincs. A 10 ezer lakos fölötti települések esetében van, ahol van egyéni körzeti képviselőjelölt, van polgármesterjelölt és van kompenzációs lista. 169 ilyen település van, és ebből csak 31-ben létezik értelmezhető ellenzéki összefogás. Ez 18%. Tehát ez az, ami nincs. Ha valaki egy matekdolgozatot 18%-ra ír meg, az egyes. Ezért mondom, hogy lehet ezt összefogásnak titulálni, de ez igazából nem nagyon az. Ráadásul itt van például Békéscsaba, ahol az ellenzék úgy fogott össze, hogy kettő csoportosulás is van… Azt is lehet látni, hogy nem könnyű a műfaj, mert egymást jobban utálják sok esetben, mint a Fideszt. Gyűlölködéssel nem lehet várost irányítani, gyűlölködésben nem lehet építkezni. Az nem program, hogy állítsuk meg Orbán Viktor rendszerét. Békéscsabán az a program, hogy szépítsük, építsük a várost, fejezzük be az autópályát, erősítsük a szakképzési rendszert, ezen keresztül vonzzuk ide a tőkét, munkahelyeket teremtsünk; ez valami. Az hogy gyűlöljük a Fideszt, ebből nem lesz semmi.
– Az utóbbi évekhez képest gazdaságilag hogyan látja most a keleti régiót? Milyen jelenleg Békés megye helyzete akár az országos viszonylatokhoz képest?
– Békés megyének, és Békéscsabának borzasztó nagy szüksége van arra, hogy bekapcsolódjon a gyorsforgalmi úthálózatba. Ez most októberben az első 62 kilométer átadásával bekövetkezik. 2021 végére pedig az egész vonalat szeretnénk megcsinálni. Szokták emlegetni, hogy Debrecenbe jött az elmúlt időszakban az összes technológiai munkahely egyharmada az országban. Nagyon sok befektetővel találkoztam személyesen. Kettő kérdés volt. Milyen a közlekedés, el lehet-e jutni a városba, és van-e szakképzett munkaerő. Rövidesen Békéscsabára is könnyebben el lehet jutni, és Békés megyében dolgos emberek laknak. Ennek a megyének a története is azt mutatja, hogy egy virágzó világot építettek fel az itteni emberek a két kezük munkájával. Magyarország kertészete, és még sok mindent lehet mondani azzal kapcsolatban, hogy itt milyen komoly teljesítmény volt korábban. Ha a lehetőségeket megadjuk, akkor nincsen kétségem afelől, hogy Békéscsaba, és ezen keresztül a térség is jobb helyzetbe kerül, egy olyan fejlődési pályát futhat be, mint mondjuk Debrecen.
– Mindenki nagy reményeket fűz az M44 és a 47-es út fejlesztéséhez. Ön szerint mikorra várható, hogy ennek úgymond beérik a gyümölcse?
– Biztos, hogy nem azonnal, mert az élet nem ilyen. Ha sikert akarunk elérni, akkor keményen kell dolgoznunk hosszú éveken keresztül, és meglesz a gyümölcse, biztos. Természetesen egy várost nem csak pár évig építünk. Békéscsaba még 500 év múlva is lesz, tehát távlatokban kell gondolkodni. Több pozitív jel is van, például az, ami a szakképzési rendszerben itt is elindult. Nyomdaipari tudásközpont épül, technológia jön, technológiai munkahelyek jönnek, és itt van szakképzett munkaerő is. Békés megyéből összességében az elvándorlás csökken, ez is azt mutatja, hogy valamiért egyre többen gondolják azt, hogy mégiscsak itt kéne boldogulni. Nem azért, mert a propaganda elkábította őket, hanem azért, mert a konkrét élethelyzet, munkahely, lehetőség, Falusi CSOK, családtámogatási rendszer, növekvő GDP, növekvő jövedelmek lehetővé teszik. Összességében azt gondolják, hogy itt mégiscsak jó. Egyébként jól gondolják. A Körös vidék néha egészen megkapóan szép. Én voltam itt vízitúrázni, paradicsomi volt a szó szoros értelmében. És ha ezt ráadásul – kell hozzá a választók bölcsessége – jó kezekbe adják, akik építkezni akarnak, akik fejleszteni akarnak, akik szépíteni akarják a települést, akkor ennek meglesz az eredménye.
– Mit gondol a jövőt illetően? Milyen lehetőségek rejlenek még a megyében vagy Békéscsabán, amelyeket még nem aknáztunk teljesen?
– Az idegenforgalom, az kétségtelen nagy előny. A turizmusban, például a gyógy-turizmusban nagy fantázia van Magyarországnak ezen a részén is. Ugyancsak további lehetőségeket rejt a mezőgazdaság. Nem használjuk ki teljes mértékben azokat a lehetőségeket, amelyek itt hevernek a lábunk alatt. Arról nem is beszélve, hogy a klímavédelmet is szolgálja, ha olyan élelmiszereket fogyasztunk, amelyek a környékünkön teremnek vagy mondjuk, 200 kilométeres sugarú körben megterem. Békés megye a fővárost is el tudná látni zöldség-gyümölccsel, mint ahogy korábban erre példa is volt. Tehát az kell mondjam, hogy van nagyon komoly fejlődési potenciál a megyében. Szerintem a piac is megvan hozzá. Ha a logisztikát, a közlekedést, az egyéb szolgáltatásokat biztosítjuk, akkor ez menni fog. De munka nélkül nem, tehát aki a Kánaánt ígéri holnapra, abba azért ne bízzanak.
