Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a közelmúltban Békéscsabán, a városházán számolt be a Modern Városok Program városunkra vonatkozó részleteiről. Ezt követően a 7.Tv stúdiójában beszélt Magyarország eddigi legnagyobb vidékfejlesztési projektjéről, amely várhatóan 3500 milliárd forint értékben valósul meg. Kósa Lajossal az Aktuális című műsorban Szabó Rita műsorvezető beszélgetett.
– Azon túl, hogy a megyei jogú városoknak ez egy hatalmas lehetőség a fejlődésre, mit jelenthet hosszú távon Magyarország számára?
– A megyei jogú városok – 23 ilyen van az országban – jelentik mindenfajta szempontból a fejlődés motorját egy-egy térségben, egy-egy megyében. Kulturális, idegenfogalmi, gazdasági, oktatási területen és szinte minden területen nyilvánvalóan perdöntő jelentőségű az, hogyan áll a megyei jogú város. A megyei jogú városok fejlesztései húzzák a régiót magukkal, ebben áll a Modern Városok Program jelentősége. Tulajdonképpen ez egy 6-6,5 millió embert érintő fejlesztési program. A központi régión kívül az egész országot lefedi. Közvetlenül 1,9 millió ember életét befolyásolja az a 250 fejlesztési projekt, amit a kormány és a megyei jogú városok szerződésben rögzítettek. Ezeket 2022-ig kell megcsinálni. Ha összeszámoljuk, hogy közvetlenül mit jelent ez a városlakóknak: ebből a fejlesztési programból minden nagyvárosi lakóra 18,5 millió forintnyi fejlesztési pénz jut fejenként, 2022-ig. Ha ebbe belegondol az ember, akkor érzékeli, hogy milyen fejlesztési program ez, hogy miről is van szó.
– Miniszter úr nem is olyan rég beszámolt arról, hogy a 250 projektből már 60-ról született kormánydöntés. Viszont vannak még olyan projektek, amelyek a döntőbizottság előtt vannak. Ezek bírálata milyen ütemben halad?
– Annak a négy városnak, amelyekkel utoljára kötött a kormány szerződést – ez Szeged, Salgótarján, Győr, és Hódmezővásárhely – van vagy 50 projektje, mert jellemzően több apró projektet adtak össze. Ha ezt leszámítjuk, akkor mindegyik programban történt már előmozdulás, mert van 20 gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési projekt, mindegyikben folyik az építkezés, a tervezés vagy az előkészítés. 60 projektről van kormánydöntés. 75 olyan programelem van, amiről nem kell kormánydöntés, és 47 olyan programelem, amiben viszont nem az a probléma, hogy állunk, hanem hogy a városok jelezték vagy mi jeleztük, hogy a belső tartalmat újra kell gondolni. Vannak még a később szerződést kötött városok, de ott is van egy sor olyan program, ami már elindult. A 3500 milliárd forintból már kifizettünk 600 milliárd forintot a városoknak, tehát időarányosan teljesen jól állunk, és finanszírozható is a program 2022-ig, a hazai és az uniós források elegendőek rá. Ami Békéscsabát illeti: az M44-es az nyilvánvaló, hogy kulcskérdés a megyének és Csabának. A fejlesztés egy része nem ebben a megyében folyik, de azt ugye nem lehet megépíteni az M5-ösig anélkül, hogy Bács megyében is meg ne építenénk a szakaszt, de az út alapvetően Békés megyét és Békéscsabát szolgálja ki. Ez egyébként egy önmagában 340 milliárd forintos projekt. Van még egy 20 kilométeres szakasz, erről egyeztettünk a polgármester úrral, képviselő úrral, tanácsnok úrral, hogy a Lakitelek és az M5-ös összekötése hogyan alakul. Még több variáció van, végig kell gondolni, hogyan oldjuk meg. Ha csak Csabát nézzük, akkor is Békéscsabán 81 milliárd forintos fejlesztés valósul meg az M44-esen túl. Ez egy nagyon jelentős fejlesztési program, ami Békéscsabát beemeli a felzárkózó térségek közé, ami szerintem nagyon fontos, mert most Békés megye és Békéscsaba van a legmesszebb a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéstől. Sajnos ez érződik az iparfejlesztésben, a kereskedelemben, oktatásban, mindenben, hiszen ide eljutni kalandos a mostani feltételek mellett.
– A miniszter úr is mondta, hogy a békéscsabai fejlesztések célja a gazdaság erősítése. A Modern Városok Program befejeztével milyen gazdasági fellendülés várható a városban?
– Békéscsaba és Békés megye még azon területek közé tartozik, ahol van munkaerő, amit az ipar fel tud szívni. Az ország számos területén ma már effektív munkaerőhiánnyal számolnak. Ahhoz viszont kell ipari park: az ipari park fejlesztését tartalmazza a program, lesz állami ipari park és a két önkormányzati tulajdonú ipari park további fejlesztése, kiegészítése is megvalósul. Az állami ipari parkban egy nagy csarnoképítés is megvalósul. Az ipari parkoknál természetesen a közlekedését is biztosítani kell, kerékpárutakat kell építeni, hogy a dolgozók így is meg tudják közelíteni. Mindezt tartalmazza az a durván 9 milliárd forintos összeg, amiből egyébként már az előkészítésre, és a kivitelezésre jelentős összeget utalt át a városnak a kormány. Az állami ipari park fejlesztését pedig itt Csabán az állami szervezet, a NIPÜF végzi.
– A 23 megyei jogú város közül Békéscsaba hol helyezkedik el a források lehívását illetően?
– Itt külön kell választani az M44-es építését, és azt, ami Békéscsabán valósul meg. Az M44-esnél nagyon jelentős összeget költöttünk el, a 330 milliárdból 71 milliárdot, tehát halad a kivitelezés. Békéscsabára a 81 milliárd forintból időarányosan, ha jól számolom, akkor eddig durván egy 25 milliárd forintot hívott le a város. Nem áll rosszul, de vannak még programelemek, ahol lehívták a pénzt, de még mindig csak az előkészítésnél tartanak. Ez nem mindig Csabán múlik, ezért azt kell, mondjam, hogy a lehívás tekintetében Csaba a program megvalósuláshoz képest még előrébb is tart. Az országos átlag felett jut messze Csabára fejlesztési pénz, ez viszont érthető is, mert Csaba eddig nem dúskált az országos fejlesztési forrásokban, részben azért, mert ide nehezen lehetett eljutni. Szegedre, Pécsre, Debrecenbe, Miskolcra jobb volt a közlekedés vonattal is, másrészt pedig az autópálya összeköttetésük is megvolt, és ezzel a városok éltek is. Az, hogy most Csabát ilyen értelemben túlkompenzáljuk, tehát teljesen természetes, mert azt nem lehet csinálni, hogy egy egész megyét magára hagy az ország. Csabának és az egész megyének vannak olyan gazdasági, idegenforgalmi szempontból vonzó ékkövei – mint Gyula például, vagy az ipar szempontjából Orosháza –, amelyeket fel kell zárkóztatni az ország fejlett területeihez. Ez magyarázza, hogy a csabai fejlesztés egy főre jutóan durván 1,3 millió forint. Az országos átlag egymillió alatt van.
– Hogy látja, Békéscsaba városvezetése mennyire eltökélt a beruházásait illetően?
– Nemcsak eltökélt, hanem elég ügyesen is sáfárkodik a lehetőségekkel. Vannak még új elemek, amik felvetődtek, mert ugye minden programegyeztetés úgy folyik, hogy én találkozom a városvezetéssel, az országgyűlési képviselővel, az önkormányzati képviselőkkel, lefedve az egyes területeket, és akkor megnézzük, hogyan áll a program, hol kell újragondolni. A repülőtéren például olyan fejlesztést kell csinálni, amit Csaba fenn tud tartani. Annak nincs értelme, hogy egy olyan fejlesztés legyen, amit nem használnak ki, viszont fenntarthatatlan, csak viszi a pénzt, mert akkor Csabát hozzuk hosszútávon lehetetlen helyzetbe. Vagy ott van a hűtőház projekt, ami nagyon régen húzódik, de most már belecsúsztunk abba, hogy a tiltott támogatás vizsgáló iroda, az Európai Unió nem enged támogatni állami forrásokkal gazdasági tevékenységet egy bizonyos arány fölött. Itt olyan üzleti terv készült, ami ezt az arányt meghaladó támogatási igényelt volna, újra kell gondolni, hogy ott mit csinálunk. Abban maradtunk a városvezetéssel, hogy le kell ülni a potenciális beruházókkal, és végig kell elemezni azt, hogy milyen feltételekkel tudják megcsinálni. Erre szükség van, azt nem vitatja senki. Mindenben elszánt a csabai vezetés. Herczeg Tamás tanácsnok úr felvetette azokat az új elképzeléseket, amelyek már nem fértek be a Modern Városok Programba, de látszik, hogy szükség van rá. Letettek az asztalra egy 2,5 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési tervet. Az eredeti programban csak az volt, hogy ezt ki kell dolgozni, és arra adtunk forrást. Ezt meg már meg is kellene csinálni, ezt vinni kell a kormány elé. Nemcsak a városvezetés, de az egész csoport elég ügyesen képviseli Békéscsabát. Ismertem a korábbi városvezetést is. Itt a lendület, meg a hozzáállás az ég és föld.
– Akkor mondhatni, hogy a városvezetés kiemelten tekint a Modern Városok Programra.
– Igen, ezt talán Vantara képviselő úr fogalmazta a legjobban, hogy mi volt itt a rendszerváltás után egy ideig. Én Debrecen polgármestere voltam ebben az időben, én nem láttam, hogy egyáltalán mi az elképzelés, mi a terv. Új szemléletű városvezetés jött Vantara úrral, ezt Szarvas Péter szerintem nyilvánvalóan jól folytatja: abból indulnak ki, hogyan lehet Csabát felzárkóztatni, hogyan lehet Csabának kitörni ebből a mostani helyzetéből, és erre egész ügyes programokat tettek le az asztalra. Itt külön felhívom a figyelmet arra az intelligens város programra, ami az összes megyei jogú város mezőnyét tekintve abszolút egyedülálló újdonság. Olyan elemekkel, mint az elektromos buszhálózat fejlesztése, az intelligens közvilágítási program, a termálvíznek a nagymértékű geotermikus hasznosítása, az intelligens közlekedésfejlesztési program. 16 milliárd forintért valósul ez meg, ebből 7 milliárdot már átutaltunk Csabának. Ez egy olyan igazi pilot program. Ha ezt Csaba megcsinálja, akkor ezt lehet példaként állítani az összes többi város elé.
– Tavaly 150 milliárd forint kifizetését tervezte a kormány 2018-ra. Marad ez az összeg, vagy esetleg módosítják?
– Januárban ebből a pénzből 80 milliárd forintot fizettünk ki. Még az év elején kell a költségvetésbe betenni a pénzt, mert akkor fogadják el a városok a költségvetést február 15-ig, és utána tudják felhasználni. Tehát itt ez így normális. Ezt nem tudom megmondani, hogy év végéig kell-e plusz forrást biztosítani. Mindig erről tárgyalunk az év végén. Novemberben ülök le a nemzetgazdasági miniszterrel – tavaly is ez történt, ez az új munkarendünk – meg a költségvetésért felelős államtitkárral, Varga úrral és megnézzük, hogy szükség van-e új források bevonására, vagy igazából ez így elegendő. Tavaly, nyugodtan mondhatom, hogy koppra felhasználtuk a forrásainkat. Én nem siettetem abban az értelemben a program megvalósítását, hogy kötött határidők legyenek, amit aztán csak úgy tudunk betartani, hogy elkezdünk kapkodni. Annak semmi értelme nincsen, mert ott mindig csak drágább lesz minden, és rosszabb. De a 150 milliárdra lehet, hogy majd egy olyan 20 milliárdot rá kell emelni, mostani tervezés szerint.
– Miniszter úr a beszélgetésünk elején is utalt arra, hogy 2022-re tervezik a Modern Városok Program befejezését. Hogyan látja most a folyamatot? Tartható-e ez a határidő?
– Tartható, időben is, és ami még fontosabb, finanszírozásban is. Tehát ki tudjuk finanszírozni '22-ig a teljes 3500 milliárd forintot. A magyar gazdaság állapota ezt most messzemenőkig lehetővé teszi. Természetesen havária helyzetekkel nem tudunk számolni, akkor majd meglátjuk, hogy mi történik. 2007-ben még mindenki azt mondta, hogy a világgazdasági likviditási bőség az még 5 évig tart, aztán 2008-ban bekövetkezett a válság, az amerikai ingatlanpiac összeomlott, és kész. Magyarország csődbe ment, mert úgy vezették, hogy egyébként nem kalkuláltak azzal, hogy a magyar gazdaságot fejlesszék akkor, amikor likviditási bőség volt, amikor sok pénz volt. Most a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesít. Kifejezetten jók a számaink, ezt mindenki elismeri. Hovatovább olyan problémánk van, hogy hol van a szabad munkaerő, mert már munkaerőhiány van. Szakképzettséget igénylő ágakban mindenképpen. A bérfelzárkózás folyik, ma már bizonyos ágazatokban látjuk, hogy megkezdődött a magyar munkaerő visszajövetele Európából Magyarországra. Ha mondjuk az építőiparban bizonyos szakipari ágaknál elérik mondjuk a német fizetés 80 százalékát, akkor már hazajönnek, mert a családjuk itthon van. Másrészt a német megélhetési költségek sokkal drágábbak. Tehát jobban jár, aki hazajön. Ez a velejárója a GDP növekedésének, ami azért örömteli. A bérfelzárkózás óhatatlanul azzal is jár, hogy az építőiparban az építőipari díjak 30 százalékkal növekedtek. Mert egyszerűen többet kell fizetni az építőipari munkásoknak. Ez jó egyrészt, mert zárkózunk fel, másrészt rossz az építtetőknek, mert többe kerül az, ami korábban kevesebbe került.
