Ki és milyen esetben jogosult táppénzre?

2017. augusztus 13. 17:47 | Mikóczy Erika

A táppénzre jogosultság alapfeltétele a fennálló biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége, valamint az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, azaz táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak. Biztosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenység (munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozás, stb.) alapján jön létre.

A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék. Így például ha a biztosított munkabére 200.000.-Ft, keresetéből pénzbeli egészségbiztosítási járulék címén havonta 6.000.-Ft kerül levonásra.

Keresőképtelen például az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult, továbbá az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Aki betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, szintén keresőképtelennek minősül. A biztosított keresőképtelenségét az egészségügyi szolgáltató (intézmény) szerződésben nevesített orvosa igazolhatja, magánorvos nem jogosult a táppénzhez szükséges keresőképtelenség igazolására.

Több esetben azonban akkor sem folyósítható táppénz, ha a jogosultság fenti feltételei egyébként fennállnak. Nem jár táppénz például a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel, vagy a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.

 

Dávid Ferenc főosztályvezető-helyettes

Békéscsabai Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály

 

További programok »

FEL