A baleseti táppénz az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.
Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné. Keresőképtelennek az a személy tekinthető, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában nem tud munkát végezni.
Társadalombiztosítási szempontból az a baleset ismerhető el üzemi balesetnek, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, továbbá az a baleset, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Fontos tudni, hogy baleseti táppénz csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási hivatal) határozattal megállapította.
A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, a kérelmező részére betegszabadság nem állapítható meg. Kedvező az is, hogy a baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár. A baleseti táppénz folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával, úti baleset esetén annak 90%-ával.
Dávid Ferenc, főosztályvezető-helyettes
Békéscsabai Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
