Ki építtette a Meseházat?

2023. május 21. 16:16 | behir.hu

Békéscsabán, a Békési úton áll ma a jellegzetes homlokzatú Meseház, amely ma Schéner Mihály képzőművész népi ihletésű kerámiáinak, Ványai János fazekasmester eszközeinek, és Lenkefi Konrád által tervezett báboknak ad helyet. De tudjuk-e, hogy ki építtette a Meseházat?

Mielőtt közösségi-kulturális funkcióját betöltötte volna, az épületet Hursán-házként ismerték. Több kisnyomtatványban Hursán Pál egykori békéscsabai albírót nevezték építtetőjének, ennél pontosabb adatokra azonban – ha nem is sokra - egykorú levéltári forrásokkal, visszaemlékezésekkel, újságok és anyakönyvi kivonatok segítségével találhatunk.

Hursán Pál valószínűleg 1816 körül született, atyját Hursán Máténak hívták, édesanyját Kovács Ilonának. Atyja kisbirtokosként élt, és a mai Meseháznak helyet adó telek biztosan az övé volt fia születésekor. Az első, rá vonatkozó adat ugyanis egy 1815/-16-ból származó adókönyvben olvasható. Kevés állattal rendelkezett, tehenekkel, borjakkal, lovakkal. Minden valószínűség szerint 1846-ban hunyt el, mert ebben az évben fiai, Pál és Mátyás szerződésben osztották el egymást között apai örökségüket. Innentől az adott telket haláláig Pál birtokolta.

Élete további szakaszáról kevés információnk van. 1868-ban városgazdai tisztséget töltött be, legmagasabb pozíciója az 1875-től (1877-ig biztosan) betöltött albírói tisztség volt. Megjegyezték róla, hogy legtöbbször mérges hangulatban, erélyesen képviselte véleményét, és azt is, hogy szívesebben beszélt felszólalásai alkalmával tótul. Az evangélikus egyházközségnek olyan határozott kurátora volt, hogy az adókat jelentős sikerrel tudta behajtani. 1886-ban elnöke volt a Felsővégi Tehénlegelő Társulatnak, és a gimnázium átalakításába is volt beleszólása, hiszen választott megyei törvényhatósági tag és települési képviselő is volt.

Vagyona az 1850-es évektől kezdett gyarapodni, és valószínűleg ekkor, az 1850-es, vagy 1860-as években építtette telkére új lakóházául a mai Meseházként ismert épület elődjét, amit az évtizedek során többször bővített. Házi és mezőgazdasági cselédjei is voltak. Jelentős számú birkával és kiterjedt marhagulyával rendelkezett. Neve a vármegyei legtöbb adót fizetők névsorában többször is felbukkant, a város egyik legtehetősebb férfija volt. Feleségét Baukó Dorottyának hívták. 1899. december 31-én érte a halál, 83 évesen. A ház leszármazottaitól került a városhoz.

Szalay Ágnes

 

További programok »

FEL