A nagymúltú rendezvény 1999-ben indult el, azzal a céllal, hogy a népi kultúrát és népi gyermekjátékokat közvetítsék a családok felé. A szervezők célja az volt, hogy a rendezvényen több generáció, szülők nagyszülők is aktívan részt vegyenek. A Meseház megálmodója, Schéner Mihály szobrász, festőművész volt, aki „Meseházi boldogságbetakarító ünnep” címmel évről-évre jeles személyiségek, költők, művészek meghívásával rendezett ünnepséget Szent Mihály napjának alkalmából.
Forrás: Meseház
Az Apáról fiúra családi hagyományőrző rendezvénysorozat huszonöt éve havi rendszerességgel zajlik, melyen olyan családok is részt vettek, ahol a szülők még gyermekként játszottak az épület udvarán. Így kötődnek az idősebb és a fiatalabb generációk, családi szórakozást biztosítva apáról fiúra, anyáról leányra.
A szombati foglalkozás főszereplője a kukorica volt, a gyerekek csutkababát készíthettek. Bálint Ágnes Mazsola és Tádé meséjéből merített ötlet adta meg az alapot, a csutkababát, melyből végül egész csutkacsalád született.
Forrás: Meseház
A Meseház vezetője elmondta, hogy a régi technikák elsajátításával a gyermekek olyan eszközt, tudást kapjanak, amelynek segítségével képesek saját ötleteik megvalósítására is. Legfontosabb számára, hogy a tárgyak ne önmagukért legyenek, hanem hogy lehessen velük játszani. „Vegyétek kezetek ügyébe a szívetek szerint valót” – szól Schéner Mihály meseházi áldása, mely azóta is inspirációként szolgál a szervezők számára.
– Mi ezt a filozófiai gondolatot közvetítjük, nemcsak a gyermekcsoportok, családi rendezvények, hanem a felnőttek számára kínált események kapcsán is – tette hozzá Veres Krisztina.
Forrás: Meseház
