Az egész napos ünnepély utolsó etapját a KK13/E osztályosok keringője nyitotta meg (a táncot betanította: Lakatos Krisztofer tanuló). Majd Bánfi Edina igazgatóhelyettes köszöntötte az öregdiákokat.
– A hét évtized alatt sok minden megváltozott, de az oktatói testület tanítás iránti elkötelezettsége mindvégig megmaradt – fogalmazott. – 70 év hosszú idő, amely tele volt kihívásokkal, sikerekekel és fejlődési lehetőségekkel. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évtizedekben tanulók sokasága szerzett olyan szakképesítést, tudást, amelynek birtokában megállták helyüket a munka világában, elismert szakemberekké váltak.
Simon Katalin, Bartolák Mária, Rácz Bernadett – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Azt követően körbejártam az intézményt, amelyről kiderült, nemhogy összement, hanem egy szinttel nőtt is. Frázis, de ugye ahogy szép lassan elhúz az idő a fejünk felett, minden egyre kisebb lesz. Ezt vallotta, Simon Katalin, aki 1978-81, között járt az akkor még kétszintes Keribe, amely azóta már egy emelettel magasabbra nőtt.
Elmondta, Tóth Gáborné Julika és a szigorú, de következetes Andó András tanár úr osztályában végzett, kozmetika, vegyicikk szakos tanulóként. A gyakorlati éveit az Univerzál Áruházban töltötte és onnan is ment nyugdíjba.
– Mi voltunk a hírhedt 3/6 – tette hozzá. – Állítólag zsivány egy osztály voltunk, de azt is hozzá kell tenni, akkoriban sokkal nagyobb volt a fegyelem az iskolákban, mint manapság – fűzte hozzá. Közben csatlakozott hozzánk Rácz Bernadett is, aki 1987-ben végzett a 3/5-ös osztályban, műszaki cikk eladónak tanult. Később a Tanácsköztársaság útján (ma Andrássy út), az autós boltban árulta többek között a 601-es Trabant díszcsárdákat.
A fentebb említett Andó tanár úr áruismeret, és betűírást tanított az osztályának. – Ha például betűírásnál valamit elszúrtunk, akkor a tanár úr széttépte az egész füzetet, és újra le kellett mindent másolni – mesélte. – De tény, gyönyörűen megtanultam írni, később kirakatot is rendeztem.
Közben osztályteremről osztályteremre jártam. Mindenhol egy csomó öregdiák (öreg az országút) tabló, korabeli pénztárgépek, számlakönyvek stb. vannak kiállítva.
– 32 éve vidáman ballagtunk el a 3/4-ből – jegyezte meg Gazsó Noémi. – Ahogy azonban beléptünk az aulába, egy kicsit sírtunk is… – Nagyon sok szép emlékünk volt, csak felelni ne kellett volna.
Végül egy hármasfogathoz léptem. – Mi minden nap Orosházáról jártunk át – mondta Kissné Matvan Tímea, Gyenge Krisztina, Csőke Henrietta. – Állandóan késtünk az első óráról, és hamarabb is mentünk haza. A 3/1-es osztályban végeztünk, élelmiszer eladók voltunk. ’90 óta viszont nem voltunk a suliban, így nem nagyon ismerünk meg senkit, csak próbálkozunk. Kétségbe esve keressük az osztályfőnökünket, Madzsó István tanár urat.
(Úgy tűnik, a Keriben mindenki a 3/…-ba járt, mintha senki sem lett volna elsős. Persze, tudom, mindenkiben az utolsó év rögzül.)