Kádár Annamária: Ha börtönben leszel, akkor is viszünk neked egy rúd szalámit!

2023. február 24. 16:28 | Such Tamás

Péntek reggeltől három napig zajlik az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei Döntője a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégiumban. Mi a nulladik napon, csütörtök este, dr. Kádár Annamária pszichológus – Önbecsülés és küzdőképesség megalapozása gyermekkorban című előadását néztük meg a gimnázium könyvtárában.

Zámori Ida intézményvezető, egyben a helyesírási verseny házigazdája köszöntőjében aláhúzta: a magyar nyelvvel való találkozásunk igazából a fogantatásunk pillanatában kezdődik és gyerekkorban sajátítjuk el az alapokat, amelyre később építeni tudunk.

Prof. Dr. Nagy János, a zsűri elnöke az est-felvezetőjében elmondta, dr. Kádár Annamária egyetemi docens elsősorban a mesepszichológiában érzi magát otthon; könyveiben az élettörténeteket különböző módszerekkel elemzi.

 

Zámori Ida – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Zámori Ida – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

– Vajon létezik-e valamilyen gyakorlat vagy valami csodamegoldás, amelyeket, ha elvégzünk, akkor magas lesz az önbecsülésünk? – tette fel a kérdést az előadó, majd meg is válaszolta, – A rossz hír az, hogy nincs ilyen. Pedagógusként és szülőként azonban nagyon sokat tehetünk hamuba sült pogácsakét egy gyerek tarisznyájába, ami elkíséri a fejlődése útján.

Dr. Kádár Annamária többek között megemlítette, nagyon fontos, ha például a vacsora/ebéd idején a szülők a gyerekeiknek elmesélik, miképp ismerkedtek meg, hogyan választották meg gyerkőcük keresztnevét vagy melyik iskolába járt a nagyapa stb.

Amerikai kutatók arra jutottak, hogy annak a gyereknek, aki jól ismeri a családja történet, jóval magasabb az önbecsülése, mint annak, aki nem ismeri. Felmérésük első fázisában akkor menetek el a családokhoz, amikor a gyermekük még csak néhány éves volt.

Néhány év múlva, 2011. szeptember 11-én összedőltek az ikertornyok. Majd a tragédiát követően ismét visszamentek az említett családokhoz. És ugyanarra az összefüggésre jutottak, mint korábban: az a gyerek, aki többet tudott a családja történetéről, annak a jóval magasabb volt a rugalmas alkalmazkodóképessége. Azaz egy nehéz élethelyzetet követően gyorsan vissza tudja szerezni lelki egyensúlyát.

– A kutatók válasza – folytatta – nemcsak én vagyok egyedül a nagyvilágban, hanem ott van mögöttem egy történet. Azaz beágyazódom az egész családom történetébe. Minél részletesebben ismerem a történetet, annál erősebbek a gyökerek.

 

Dr. Kádár Annamária az Erkel gimiben – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Dr. Kádár Annamária – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

Továbbá szót ejtett a kikozmetikázott történetekről is. Mondjuk egy 10 éves osztálytalálkozón nem egy szuper családról hallani, ahol egy hangos szó nem hangzik el, a gyerekek békésen megosztják egymással a játékaikat, egyszóval tökéletes az élet. Majd általában 30-40 éves találkozón kiderül az igazság.

– A múlt felelevenítését háromféle narratívába osztják – tette hozzá. – Az egyik az emelkedő narratíva: koldusszeglények voltunk, de a nagypapa megnyerte az ötös lottót és azóta dombon a tanya. A másik az ereszkedő narratíva: amikor a pozitívból a negatívba jutunk: mindenünk megvolt, csak egyszer a nagyapa elkártyázta az örökséget.

Harmadik etap pedig a gyermeket támogató, váltakozó narratíva, amely a népmesék vonalvezetésre van építve: leégett a ház, de újra felépítettük. Pistike kudarcot vallott az iskolában, de megoldottuk.

 

Galéria

Vissza
Előre

 

– Édesapám egyik rokona katonai ezredes volt és óriási teljesítményelvárást támasztottak a gyermekükkel szemben – mesélte. – Amikor a fiú megkapta élete első rossz jegyét, nem mert hazamenni. Ráadásul mínuszos decemberben volt, leült egy padra és addig maradt ott, míg meg nem fagyott. A temetést követően édesapám azt mondta: fiam, bármi történik ebben a házban, olyan nincs, hogy nem mersz hazajönni. Ha börtönbüntetésben leszel, akkor is viszünk neked egy rúd szalámit. Hiszen te egy család része vagy, és olyan nincs, hogy kihúzunk a családfáról! Ez nagyon fontos egy gyerek számára.

Hozzáfűzte, a nagymamák a család pszichológusai… Ha például az unoka nem szereti a tojáslevest, akkor a nagymama elmondja, ő sem szerette. Nyilván ettől a gyermek nem fogja megszeretni a tojáslevest, de azonosulás óriási megkönnyebbülés a számára.

– Mikor kezdődik a saját élettörténetünk? – kérdezte az érdeklődőktől. Jobbnál jobb válaszok érkeztek: „Amikor megszületünk.” „Amikor a szülein eldöntik, hogy mi szülessünk meg.” „Amikor az apukám-anyukám szerelmesek lettek.” Végig nemmel felelt, majd megfejtette a találóst: „Amikor a nagy- vagy dédszüleink szerelmesek lettek egymásba”.

Ezek a történetek nagyon sokat segítenek a gyereknek, és idővel beépülnek a saját életmeséjük, amelyben benne vannak a szüleik is.

***

Minden bizonnyal másnap sokan rekeszizomlázzal ébredtek, ugyanis amennyire szellemes, ugyanolyan vicces is volt az előadás.

 

Kiss Laci (középen) is ott volt – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Kiss Laci (középen) is ott volt – Fotó: behir.hu/Such Tamás

További programok »

Gyula

Simicskó István: Becsüljük meg Magyarország függetlenégét!

A hagyományoknak megfelelően a Petőfi téren tartotta megemlékezését Gyula város önkormányzata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére. Az ünnepség díszvendége Simicskó István országgyűlési képviselő volt, az ünnepi műsort pedig Gregor Bernadett, Kovács Áron és Gerner Csaba előadása tette színesebbé.
2025. március 15. 14:18