Talán mindannyian jól emlékszünk a 2015-ös migrációs hullám feszült napjaira, de a nemrégiben még mindennapos valóságként megélt ukrán migrációs válság is élénken él az emlékezetünkben. Vajon mi, magyarok mennyire vagyunk befogadóak és a hazai hívő keresztények hogyan vélekednek erről az egyházak által is alig tematizált kérdésről? Erről beszélgettek a Békés városi egyházak képviselői.
– Egyoldalúan nem taglalható témáról beszélünk, amelyre több bibliai példát is találhatunk. Ugyan a migráció többféle okkal magyarázható a Szentírásban, a mózesi törvényben két fogalmat használtak a jelenség képviselőire: idegen és jövevény. A két szó eltérő jelentéssel és eltérő súlyban jelent meg a zsidóság mindennapjaiban és más-más szokásjog volt érvényben, a különféle élethelyzetekben – mondta Dicső Melinda, református lelkésznő.

Simon Csaba, a Hetednapi Adventista Egyház Békési Gyülekezetének lelkésze úgy fogalmazott: már igen korán találunk bibliai utalást a migrációra, amikor is Káin, testvére (ti. Ábel) megölése után Nób földjére távozik. Ezt követően pedig telis-tele a Szentírás hasonló történetekkel, de a legizgatóbb kérdés valóban ez: kell-e asszimilálódnia egy idegennek, aki új országba, más emberek, eltérő nációk közösségébe érkezik és letelepedni kíván ott. Napjaink véresen komoly európai történéseit nézve, a polgári törvények értelmében, erre az igen a helyes válasz.
– Az istenhívő keresztény ember örökké jövevény a Földön, erről a Zsidókhoz írt levélből tudhatunk. Fontos kiemelnünk azt is, hogy a Mindenható minden nemzet üdvösségében érdekelt, ő minden embert egy formán hív és szeret. Nekünk keresztényeknek ezt is képviselnünk kell – tette hozzá az elhangzottakhoz a Békési Baptista Gyülekezet tagja, dr. Vass Gergely nyugalmazott baptista lelkipásztor.
Mucsi András, a beszélgetés házigazdája kiegészítésképp megemlítette: a XIII. századi Magyar Királyság területén nagy számú muzulmán hitű lakosságot találunk. Szent István királyunk egyenesen úgy fogalmaz: gyenge és esendő ország az, ami egynyelvű csupán. Hát hol az igazság? Odaát...