Jöjjön a szervízdíj, vagy maradjon a borravaló?

2017. július 13. 14:41 | Varga Diána

Országos felmérésbe kezdenek az iparkamarák a vendéglátás fenti kérdésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Kollégiuma levelében úgy fogalmaz: július 4-i ülésén úgy határozott, hogy „ezzel kapcsolatos álláspontja kialakításához az Önök segítségével egy országos felmérést” készít.

„Annak érdekében, hogy az iparkamara képviselni tudja a helyi vállalkozók véleményét és az így kialakult álláspontot az országos fórumokon, kérjük Önöket, hogy szíveskedjenek elküldeni véleményüket az alábbi kérdésekről:

– Kötelező felszolgálási/szervízdíj legyen, avagy maradjon a választható felszolgálási díj/borravalós rendszer?
– A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályai, annak arányai kerüljenek a rendeletben meghatározásra, vagy maradjanak a jelenlegi előírások?

Jelenleg a felszolgálási díj alkalmazása a vendéglátóhelyek számára nem kötelező, amennyiben alkalmazzák, abban az esetben a 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet előírásait kell szem előtt tartaniuk. Ezen rendelet előírja továbbá, hogy a felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – üzletben – a közreműködőknek kifizetni, és a kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőknek a munkahelyi érdekképviseleti szervezettel, vagy annak hiányában a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

Várhatóan ezen rendelet előírásainak módosításával kerülhet sor a felszolgálási díj kötelező bevezetése.

A felszolgálási díj bevezetésének támogatása, illetve ellenzése eldöntése előtt figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: a vendéglátásban egyre többen készpénzt helyettesítő eszközzel egyenlítik ki számlájukat, ami bizony a borravaló visszaszorulását jelenti. A kötelező szervízdíj ezt a problémát jelentősen csökkentheti. A szervízdíj bevezetését a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) javasolja, ennek mértéke becslésük szerint 5-15 % lehetne. A kötelező díj bevezetésének végső célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése, ezzel a munkaerő megtartása, illetve nem titkolt cél az ágazat további fehérítése. Az online pénztárgépek bevezetése óta látványos ez a fehéredési folyamat, de annak érdekébe, hogy a vállalkozásban közreműködőket is érdekelté tegyük ebben a folyamatban, olyan ösztönzőket kellene a rendszerbe építeni, amelyek, további terhek (adó-, járulék- és adminisztrációs…stb.) nélkül motiválják a szereplőket a jövedelmek legalizálásában” – áll Dunai Péter MKIK főtitkár levelében.

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is begyűjti a véleményeket. Kérjük, hogy a fentiekkel kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket titkarsag@bmkik.hu e-mail címre legkésőbb 2017. augusztus 8-ig legyenek szívesek megküldeni.

 

Forrás: Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

További programok »

Gazdaság

Czomba Sándor: Jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér. Nem volt egyszerű, de megszületett a bérmegállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
11:18
FEL