A csemegeszőlő a nyár végi, őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse. Különleges beltartalmi értékeinek köszönhetően nem véletlenül tartozik az egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsök közé. A bogyó 80 százaléka víz, energia és szénhidráttartalma kiemelkedő. A szőlőtermés magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szervezet önvédelmi képességét, továbbá kiváló mangán forrás. Az antioxidánsok közül a flavonoidok megvédik a szervezetet a szabad gyökök roncsoló hatásától.
A klímaváltozás negatív hatásait nehezen viselik a kertészeti kultúrák, azonban vannak olyan fajok, melyek valamelyest jobban tűrik az időjárási viszontagságokat. Kevés olyan növényünk van, amely a kontinentális klímánkon is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, melynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint 100 évvel ezelőtt bármikor. A késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, mely az idei évben nagyobb termésbiztonságot jelentett más gyümölcsökhöz képest.
Bár hazánkban hagyományosan nagy népszerűségnek örvend a szőlőtermesztés, a legnagyobb területen továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók. Ennek fő oka, hogy hazánk a szőlőtermesztés északi határán fekszik. folyamatosan változó klimatikus viszonyok és a növekvő fogyasztói igények miatt azonban a világon egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt szőlőtermesztés. Főként a fehér, magnélküli fajták piaci részesedése növekszik, amelyre a termelő országok fajtaváltással, illetve területbővítéssel reagálnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképes szerint jelenleg mintegy 383 hektáron termesztenek csemegeszőlőt Magyarországon, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun vármegye, Heves vármegye és Tolna vármegye. Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. Az évente megtermelt mennyiség 10 évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 4 600 tonna környékén alakul. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik, így jelentős importra szorulunk, ami az elmúlt években látványosan emelkedett. 2024-ben összesen 15 ezer tonna csemegeszőlőt importáltunk. Jól látható, hogy a csemegeszőlő iránti piaci kereslet is indokolja a hazai termesztés fejlesztését.
Idén a tavaszi hűvös időjárás miatt vontatott volt a fejlődés, ezt követően azonban robbanásszerű növekedésnek indultak a tőkék. A nyári hőséget a szőlő mélyreható gyökérzete jobban viseli, viszont a biztonságos termésátlag és a magas minőség eléréshez nélkülözhetetlen a csemegeszőlő öntözése. Idén a hosszan tartó meleg időjárás következtében a szüret 2 héttel korábban kezdődött a megszokotthoz képest, ami kedvező piaci rést jelenthet az értékesítés során. Ugyanakkor általában elmondható, hogy a klímaváltozás miatt jelentkező hőhullámok a termés minőségére, vagyis a bogyók méretére, színére és cukortartalmára is negatív hatással lehetnek.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta, 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A MATE Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetében, Kecskeméten több rezisztens csemegeszőlő fajta is született. A fajták különböző érési sorrendjének köszönhetően júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. Magyarországon a korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. Magyarországon idén már július végén megjelentek a piacokon a hazai korai érésű csemegeszőlő fajtákl. A hazai terméket főként a piacokon vagy a zöldséges boltokban találhatjuk meg, de helyenként előfordulnak a közép és késői érésű fajták az áruházláncokban is.
Forrás: NAK
