Az árvaellátás jogszabályban meghatározott feltételek esetén az örökbe fogadott, a nevelt gyermeknek, a testvérnek, az unokának is megállapítható.
Árvaellátásban részesülhet az a gyermek, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg. Ha a szülő az elhalálozáskor még nem volt nyugdíjas, de haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, gyermeke szintén jogosult lesz az árvaellátásra. A jogosultsághoz a 35-45 éves életkor között elhunyt személy esetében legalább 10 év, míg a 45 éves életkort betöltött személy elhalálozása esetén 15 esztendő szolgálati idő igazolása szükséges.
Az árvaellátás a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig folyósítható. Az árvaellátás egész életen át tartó segítséget is jelenthet, ugyanis ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Az árvaellátás összege gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. Hatvan százalékos mértékű árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Dávid Ferenc főosztályvezető
Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
