Bár szinte mindenkinek van egy története a rossz szomszédságról, a hazai lakosok 70 százaléka mégis úgy véli, hogy jó a viszonya a közvetlen lakókörnyezetével – olvasható a kutatást taglaló közleményben. Az egymás közelében élők közösségé szerveződését segítő és fejlesztő hazai alkalmazás több mint 600 felhasználója bevonásával készített felmérést, amely kifejezetten a szomszédokkal kapcsolatos elvárásokat térképezte fel. Itthon a barátságosságot tartják egy szomszéd legfontosabb tulajdonságának az emberek; legalább is tíz emberből hét így vélekedett. A másik két legértékesebb jellemvonás közé a megbízhatóságot (65%) és a csendességet (45%) sorolták a válaszadók.
Inkább legyen mogorva a szomszéd, mint hangos?
A szomszédok legrosszabb tulajdonságait számba vetve a mogorvaságot megelőzte a lármázás a rangsorban. Tíz emberből közel hétnek borzolják leginkább az idegeit a hangos lakók. A kutatásban résztvevők közel fele (48%) nehezményezi, ha a közelében élő barátságtalan, és mintegy negyven százalékuk (42%) azt sem viseli jól, ha megbízhatatlan.
A szabadon megfogalmazott vélemények alapján számos viselkedés képes indulatokat szítani a szomszédok között. Volt, aki szerint a jó szomszéd kora reggel és este is tartózkodik az üvöltözéstől, fűnyírástól, porszívózástól és karaokézástól, de olyan is akadt, akit a neveletlen kutya készít ki. A házirend tanulmányozása és betartása ugyanilyen sarkalatos pontnak tűnik a válaszadók körében, ugyanakkor jó néhányan említették, hogy tulajdonképpen azok a szomszédok a legzavaróbbak, akik minden apróságból ügyet csinálnak. Emellett reménykeltő, hogy igény merült fel arra, hogy az emberek kapcsolatot teremtsenek a környezetükben lakókkal.
A békés együttélés záloga a kommunikáció
A válaszokból úgy tűnik, a békés együttélés soktényezős egyenletét a nyílt és őszinte kommunikáció mellett a bemutatkozás is leegyszerűsítheti. A kitöltők 92 százaléka kifejezetten elvárná az újonnan érkezőktől a bemutatkozást, ennek ellenére a megkérdezettek mindössze 4 százaléka számolt be arról, hogy lakóközösségében ez rendszeresnek mondható. A válaszadók majdnem felének (46%) volt már része abban, hogy új szomszédja átjött megismerkedni, viszont a válaszadók több mint egyharmadának (37%) még soha nem volt ilyen élménye. Voltak olyan válaszadók, akik szerint illendő, hogy mindig az új lakó kezdeményezze az ismerkedést, majdnem mindenki egy kedves bemutatkozásnak is nagyon örülne, és csak minden tizedik kitöltő jelezte, hogy többre számít egy felületes csevejnél. Akadtak olyanok, akik szívesen invitálnák meg új szomszédjukat egy kávéra, mások szívesen felvázolják a ház szokásait, önkéntes fogyasztómérő-leolvasást is felajánlanak, illetve szeretik, ha új ismerősük magáról is mesél egy kicsit.
Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy az idősebb korosztály számára fontos a közelükben élők megismerése. Az 50 felettiek körében ugyanis tízből csaknem 9-en mindenképpen ügyelnek arra, hogy egy bemutatkozás összejöjjön, még ha erre nekik is kell indokot találni, s csak egy olyan akad, akit hidegen hagy ez a kérdés.
„Az hogy itthon a barátságosság végzett az élen azt jelzi, hogy a magyarok szeretnének kapcsolatot ápolni a szomszédaikkal. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy ennek ellenére egy új költözés esetén csaknem 20 százalék semmit sem tesz azért, hogy üdvözölje a közelben élőket. Az emberek háromnegyede viszont bemutatkozik az új lakótársainak, vagyis a kisebb mikro- és lakóközösségek szerveződésének az első lépésekeit itthon azért megteszik az emberek. Ez pedig arra utal, hogy a közösségi médián való kapcsolattartás mellett a személyes ismertséget még mindig fontosnak tartjuk.” – mondta Szabó Dávid, a Miutcánk társalapítója.
