Dankó Béla országgyűlési képviselő a csütörtök délelőtt tartott online sajtótájékoztatón arról tájékoztatott, hogy másfél milliárd forintból fejlesztik a fürdőt Szarvason, amelynek előkészítéséhez a település 125 millió forintot kapott eddig.
– Nem véletlen, hogy a harmadik fürdőfejlesztést jelentjük be a térségben, hiszen a vendéglátás százezreknek jelent megélhetést, a járvány előtt pedig a turizmus-vendéglátás a GDP három százalékát adta. Amellett, hogy a kormány komoly támogatást nyújt az ágazatnak a túléléshez, nagyon fontosak azok a fejlesztések, amelyek a szektorba érkeznek, hiszen ezek alapozzák meg a jövőt, a minél rugalmasabb újrakezdést. Nagyon jók Szarvas város környezeti adottságai, sok a turisztikai attrakció; 2010-hez képest megháromszorozódott a szálláshelyek száma, míg a vendégek száma meghatszorozódott – indokolta a beruházást.
Az országgyűlési képviselő arra is kitért, hogy fontos lenne a meglévő fürdőt fejleszteni, hiszen az sem méretében, sem szolgáltatásaiban nem a turisták, hanem a helyiek igényeinek kiszolgálására lett tervezve. A mostani fejlesztés eredményétől azt várja, hogy a szállások még inkább ki lesznek használva, hosszabbodhat a szezon, még nagyobb tömeget lehet ide vonzani és még több embernek lehet munkát adni.
Nemrég írtunk a gyomanedőrdi fürdő 1,2 milliárd forintos fejlesztéséről – erről ide kattintva olvashat –, míg a békési létesítményben tervezett beruházásról itt tájékozódhat bővebben, de a Gyulai Várfürdőben is lesz fejlesztés, amelyről itt írtunk.
Tisztasági fürdőből gyógyászati központ
Babák Mihály, Szarvas polgármestere arra emlékeztetett, hogy a kormány támogatásával nem csak a fürdő, de egy pavilon is megújul a régi sörkertben; a 30 kilométer hosszú, vízisportra alkalmas Körös-holtágat kotrással bővítik. Mint mondta, a szálláshelyek is jól teljesítenek, a városban sok az értékes látnivaló és gasztronómiai fesztiváljuk is van.
– Szarvason a fürdőkultúra mindig kiegészítette a városlakók életét, hiszen az korábban tisztasági fürdőnek épült a századfordulón. A város gazdag 40-45 fokos termálvízben, amelynek gyógyhatása volt, ezt mozgásszervi megbetegedések esetén kiválóan lehet alkalmazni. A 15 ezres lakosságszámmal rendelkező Szarvas jellemzően a mezőgazdaságra támaszkodik. Sok a kerékpárút a környéken, így a környező településekkel összefogva a kerékpáros turizmusra is építeni lehet – részletezte a városvezető.
Rámutatott arra is, hogy a fürdőfejlesztést 2000-ben kezdték el, akkor megépült egy sportmedence, és felújították az 1902-ben épült gyógyfürdőt. A létesítményt most három szabadtéri medencével bővítenék, amelyek minden korosztályt kiszolgálnának; ezen felül csúszdát és jacuzzis ülőrészt is terveznek; a medencék közül az egyik sodróvizes lesz; valamint egy üveghidat is kialakítanak majd. Ezen felül szeretnének nagyobb figyelmet szentelni az ifjúsági turizmusnak és a külföldről érkező vendégeknek. A gyógyfürdő mellett szálláshelyet építenének még, amelyhez befektetőt keresnek.
Azok nyerhetnek, akik fejlesztenek
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a fürdőket a hazai, ezen belül a vidéki turizmus húzóágazatának nevezte.
– A vendégéjszakák döntő hányada azokon a településeken realizálódik, ahol fürdő üzemel. Ezért is jó hír a térség és a szűkebb régió számára ez a beruházás. Ha ugyanis van egy jól működő fürdő és kellő számú attrakció, valamint egy jó beruházás, az maga után vonja a térség szolgáltatóinak fejlődését – fogalmazott. – A statisztikák alapján a magyarok az elmúlt egy évben inkább itthon üdültek, és az emberek megtanulták felfedezni azokat a rejtett szépségeket és kincseket, amelyek Magyarországon vannak. Nem túlzás az a kijelentés, hogy Szarvas és a járás idegenforgalmát a fejlesztés új dimenzióba emeli – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.
Akkor, amikor nem az utazáson van a hangsúly, a fejlesztéseké a főszerep – szögezte le Könnyid László. Ahogy korábban, most ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a települések juthatnak lépéselőnyhöz a járvány után, amelyek előre gondolkodnak és belevágnak hasonló beruházásokba.
Azt is ismertette, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató adatai alapján 28 ezer vendég szállt meg tavaly a városban, ezt a település méretéhez és idegenforgalmához képest kiváló teljesítménynek nevezte. Közel 80 ezer vendégéjszaka keletkezett 2020-ban, ennek 97 százaléka belföldi vendég volt. Hozzátette: a fejlesztés alapot adhat arra, hogy a külföldi turisták száma növekedjen. Arra is kitért, hogy az MTÜ mindig örömmel áll olyan fejlesztés mellé, amelyben a helyi szereplők és az országos politika jól tud együttműködni.
