A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – mint azt az intézmény vállalásában megfogalmazta – a vidék népességmegtartó képességének növelését és az agrárszakember-utánpótlás biztosítását tűzte ki célul. Az egyetem a Békés vármegyében élők és a munkaerőpiac igényeinek kiszolgálását, az oktatás minőségének emelését és a térség dinamikus fejlődését kívánja elősegíteni, ennek érdekében indította el újra a nappali munkarendű mezőgazdasági mérnöki alapképzését, és fejleszti folyamatosan a felnőttképzést és a szaktanácsadást.
A szarvasi képzőhelyet érintő változásokról szólt a pénteken délelőtt, az oktatási intézményben megtartott sajtótájékoztató. Az eseményen Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora mellett Dankó Béla országgyűlési képviselő, dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja, valamint Babák Mihály, Szarvas polgármestere vett részt.
– Intézményünk jogelődje néhány évvel ezelőtt határozatot fogadott el a helyi, felsőfokú képzés megszüntetéséről, tehát nagyon mélyről indultunk. Mi azonban elhatároztuk, hogy megmentjük ezt a képzést, melyre egyrészt a múlt is kötelez minket, másrészt azok a lehetőségek, amelyek ebben a térségben vannak: a környezeti adottságok és azok a fiatalok is, akik itt szeretnének maradni. A legfontosabb eredményünk az elmúlt évekből tehát egyértelműen az, hogy sikerült újraindítani a nappali rendszerű felsőfokú képzést – mondta el a behir.hu-nak Gyuricza Csaba. A MATE rektora összegezte: nemcsak mezőgazdasági mérnököket képeznek a szarvasi campuson, hanem – szakirányú továbbképzésben – vetőmag-gazdálkodási, vízgazdálkodási és halgazdálkodási szakmérnököket is. Új diszciplínaként a növényvédelmi drónpilóta-képzést is elindították, az országban elsőként a Szarvason végzett pilóták kapják kézhez okleveleiket.
– Békés vármegye mindig is elsősorban az agráriumra támaszkodott, ezért is kiemelten fontos a MATE jelenléte, az a munka, amely Szarvason zajlik. Legkésőbb a tavalyi, történelmi aszály óta tudjuk, mennyire kiszolgáltatottak a termőterületek, itt jön képbe az öntözés-fejlesztés, amely a szarvasi képzőhelyen is kiemelt terület. Az oktatás-kutatás-szolgáltatás hármas egységének stabilizálásával Békés vármegye az öntözésfejlesztés hátterének megerősített bázisa lehet – mondta el Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője.
A campust több mint 1 milliárd forintból fejlesztik, bővítik, amely a kutatás és oktatás infrastrukturális háttereként szolgál.
– Nemcsak népességmegtartó képességre, de képességmegtartó népességre is szükség van Békés vármegyében. Agrármegye vagyunk, ebből kell élnünk, a kormányhivatal ebben a munkában pedig nem csupán hatóságként veszi ki a részét, hanem a tudományos tanács révén a kutatás és fejlesztés köréhez kapcsolódva is. Szeretnénk részt venni ilyen módon is a MATE életében, valamint – mivel oktatásokat tartunk, gyakorlati helyszín is vagyunk – hogy az egyetem részt vegyen az életünkben. Használni szeretnénk azokat a kutatási eredményeket, amelyet a MATE munkája révén születhettek meg – erről már dr. Takács Árpád főispán beszélt.
Szarvas polgármestere – történelmi kontextusba helyezve – szintén méltatta a városban zajló agrárképzést.
– Elmondhatjuk, hogy van jövőképünk és fejlődési lehetőségünk. De ügyelnünk kell arra az értékre, melyet az elődeink ránk hagytak és amellyel egyesek nem gazdálkodtak jól. Békés vármegye nem lehet szellemiségében vesztes, ebben az agrárképzésnek is nagy szerepe van. Ahhoz, hogy győztesek lehessünk, nagyon sok tudást, kutatást, innovációt kell beépítenünk a magyar agráriumba. A jövőnk múlik ezen – fogalmazott Babák Mihály.
