Szeptember 1-jén indul el Magyarországon a felnőttek készségeit mérő eddigi legátfogóbb nemzetközi kutatás, a PIAAC. A felmérés a 16 és 65 év közötti népesség mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit, azaz szövegértési, elemi olvasási, matematikai és IT problémamegoldó képességeit, valamint ezek munkaerőpiaci hasznosulását vizsgálja.
A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program) olyan alapvető készségeket vizsgál, amelyek nélkülözhetetlenek az egyén számára a fejlett, 21. századi társadalmak életében való részvételhez, a hétköznapi és munkahelyi kihívások sikeres teljesítéséhez. Ezek az alapkészségek – vagyis az olvasási készség, a hétköznapi számolási készség és a technológiai alapú problémamegoldás – azért lényegesek, mert más, magasabb szintű képességek elsajátításának alapjait jelentik. A kompetenciák mérésén kívül a PIAAC olyan alapvető demográfiai adatokat is kérdez, mint az életkor, a képzettségi szint vagy a megkérdezett személy foglalkozási helyzete. A munkavállalók ezenkívül a munkakörükkel, munkahelyi környezetükkel, valamint a munkájuk során alkalmazott készségeikkel kapcsolatban is átfogó kérdéseket kapnak. A kapott adatok alapján felismerhetők a felnőttek képességeit és készségeit befolyásoló tényezők.
A nemzetközi felmérés 2008-ban indult, és az elmúlt években világszinten 33 országban zajlott le sikeresen. Magyarország 2016-ban – a felmérés harmadik hullámában – csatlakozott a résztvevők közé. A hazai felmérés 2017. szeptember 1-jén kezdődik és 8 hónapon át tart, az adatgyűjtés során összesen 6000, tudományosan megalapozott statisztikai módszerrel véletlenszerűen kiválasztott, magyarországi lakcímmel rendelkező 16 és 65 év közötti lakos kompetenciáit vizsgálják. A felmérés egy számítógépen kitöltött háttérkérdőívből, valamint számítógépen vagy papíron egyaránt megoldható feladatokból áll. Az adatgyűjtésben való részvétel önként vállalt társadalmi feladat.
„A PIAAC-felmérés különlegessége abban áll, hogy – a korábban végzett hasonló felmérésektől eltérően – a kompetenciák munkaerőpiacon és a mindennapi életben való hasznosulását is méri, valamint nemzetközileg összehasonlítható adatok születnek azáltal, hogy a programban részt vevő országok szigorú előírások szerinti egységes módszertant használnak” – mondta Janák Katalin, a KSH Életmód-, foglalkoztatás-, és oktatásstatisztikai főosztályának vezetője.
Országosan 127 összeíró 250 helyszínen kezdi el a munkát, a nagyvárosok mellett Budapest valamennyi kerülete és a kisebb települések is reprezentáltak a mintában.
| Régió | Összeírók száma | Mintába bevont települések száma |
| Dél-Alföld | 12 | 36 |
| Dél-Dunántúl | 11 | 24 |
| Nyugat-Dunántúl | 14 | 23 |
| Közép-Dunántúl | 14 | 34 |
| Észak-Alföld | 16 | 40 |
| Észak-Magyarország | 13 | 31 |
| Közép-Magyarország | 47 | 62 |
Magyarországon az első eredmények előreláthatólag 2019-re várhatók. A PIAAC-mérés adatbázisa nyilvános és kutatható, az adatbázison alapuló elemzések az oktatáspolitika – különösképpen a felnőttképzés –, valamint a foglalkoztatáspolitika számára fontos következtetések levonására lesznek alkalmasak. Az állományok a válaszadók adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően az azonosítást lehetetlenné tévő módon tárolják, illetve bocsátják a felhasználók rendelkezésére.
A PIAAC a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezésére jött létre. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik, így láthatóvá válik, hogyan változnak a felnőttek készségei az egyes országokon belül és a többi résztvevő országgal történő összehasonlításban.
A projektet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A konzorcium vezetője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a felmérés lebonyolításáért a KSH felel.
Forrás: KSH
