Az emléknap szerdán lesz, de a múzeum nyitvatartási rendje miatt hétfőn tudták kényelmesen megtartani a programot. A programsorozatot azzal a céllal indította a múzeum, hogy bővítse a fiatalok tudását egy-egy olyan rendhagyó történelem órán, amely kimozdítja őket a padok közül és a megszokott hétköznapokból is.
– Ez már nem az első filmvetítésünk, tavaly Szilágyi Andor Mansfeld című filmjét nézték a fiatalok a múzeumban. Akkor is tudatosan egy olyan filmet választottunk, ahol egy gyermek sorsán keresztül mutattuk be a történelem adott szakát. Én azt vallom, hogy a diákok ezáltal jobban átérzik a történelmi események súlyát. Most Téglásy Ferenc Soha, sehol, senkinek című filmjét választottam, ahol szintén egy fiatal gyermek életén keresztül mutatjuk be az adott időszakot – fogalmazott Kovács Márta, a Munkácsy Mihály Múzeum történész muzeulógusa.
Az eseményre hat iskola tanulóit invitálták, így 150-en követték a filmvetítést. A programot tavaly is és idén is egy helyi vállalkozó támogatta, így süteménnyel, édességgel is kínálták a tanulókat.
A vetítés előtt Kovács Márta felvázolta a filmet, bemutatta annak fontos elemeit, dr. Szenográdi Péter, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára pedig az 1950-es évek jellegzetességeiről, történelméről értekezett.
A vetítés végén pedig a filmről beszélgettek a fiatalokkal, aki pedig jól válaszolt a kérdésekre, könyvjutalomban részesült. Kovács Márta kiemelte, hogy cél volt minden iskolába eljuttatni egyet a Csabensis című könyvből.
Dr. Szenográdi Péter kiemelte, hogy a film az 50-es éveket mutatja be, azon belül is a kitelepítések időszakát.
– Ez az az időszak, amikor a szovjetek Magyarországot szovjet típusú országgá formálták. Csak névileg volt független Magyarország, ekkor korlátozottan szuverén ország voltunk. Gyakorlatilag a 30-as évek sztálini terrorját ültették át hazánkra, csak Sztálint behelyettesítették Rákosi Mátyással. A film ezt az időszakot igyekszik életszerűen bemutatni, így a diákok nem tananyag-szerűen tanulják csak meg a korszakot. A film előtt én is személyes példákon keresztül beszéltem az időszakról – fogalmazott a történelemtanár, majd kifejtette: hogy családja és ismerősei által sok akkori történetet ismerhetett meg. Hozzátette, hogy ezek által a diákok jobban megérthetik, hogy a magyar társadalom 56 októberében hogyan jutott el oda, hogy forradalmat robbantsanak ki a megtorló rezsim ellen.
Dr. Szenográdi Péter hangsúlyozta: minden pillanatot, lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a diákok beszélgessenek szüleikkel, nagyszüleikkel, dédszüleikkel arról, miben nőttek fel, miket éltek át, akár a rendszerváltás, akár a gulyáskommunizmus, akár 56 idején, vagy bármikor máskor a történelemben.
Galéria
