Nagy Imrét és mártírtársait, Gimes Miklóst és Maléter Pált 1958. június 16-án végezték ki, 68 évvel ezelőtt. 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájába temették őket, méltatlan módon, hamis névvel. Ez a gazzal benőtt parcella volt a megtorlás áldozatainak nyugvóhelye. A rendszerváltás kiemelt eseménye volt, amikor Nagy Imrét – halálának évfordulóján, 1989. június 16-án – a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában újratemették.
– Az '56-os mártírpolitikus reform kommunistának számított a nézeteit tekintve, de elsőként is hazafi volt, mert a szovjet elnyomás ellen forradalommal válaszoló ország élére állt miniszterelnökként, és élete árán is hű maradt elveihez, előnyben részesítette a hazát, saját életét sem kímélve – fogalmazott Kovács Márta történész, a Nagy Imre Társaság csabai szervezetének elnöke.
Az 56-os mártír poltikus emléke előtt tisztelegve Lévai Zita, tizenegyedikes gészis diák szaval. (Fotó: Fajó Attila/behir.hu)
Itt kell megemlékeznünk a néhai Nagy Sándorról, az országos szervezet egykor csabai vezetőjéről, aki nem egészen egy hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig elnökölte a fontos szellemi örökséget ápoló szervezetet és rendkívül sokat tett azért, hogy a fiatal nemzedék ismerje és értse Nagy Imre tetteinek jelentőségét és a kellő tisztelettel közelítse munkásságát.
Az ünnepélyes megemlékezésen Lévai Julianna Zita, a BSZC Nemes Tihamér Technikum diákja szavalt. Továbbá dr. Szenográdi Péter, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium történelem-földrajz szakos középiskolai tanára mondott megemlékező beszédet.
– Nagy Imre élete példaadó, történelmi szerepvállalása pedig méltó arra, hogy országosan és az első köztéri szobrának helyet adó megyeszékhelyként Békéscsabán is megemlékezzünk tetteiről, kiállásáról, azokban a nehéz időkben, amikor ezt kevesen merték megtenni – tette hozzá a belvárosi iskola pedagógusa.
Galéria
