Középszinten az első részben tizenkét egyszerű, rövid választ igénylő feladat volt, de egy-egy feladvány több részből állt, ahol előkerült a II. világháború, valamint a Horthy- és a Kádár-korszak is. A második részben egy rövid és egy hosszú esszét kellett írniuk a végzős diákoknak. A vizsgázók az érettségire rendelkezésre álló 180 percet tetszésük szerint oszthatták meg az egyes feladatok között, és összesen 100 pontot szerezhettek.
A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium egyik történelem tanára a kérdésünkre elmondta, hogy a középszintű feladatsor első kérdése Athénnal volt kapcsolatos, míg az utolsó az alaptörvénnyel, így az ókortól egészen a jelenkorig eljutottak a diákok.
– A megadott források java visszaköszönt. A korábbi években látott feladatokat nem egy az egyben, hanem kicsit átformálva szerkesztették bele a budapesti kollégák. A kívülállók számára meglepetés lehet a kérdések között Németország újraegyesítése, de már harmincegy éve történt. A diákoknak előadást is tartottam arról, hogy mit illik tudni az NSZK és az NDK újraegyesítésével kapcsolatban, így nekik nem lehetett meglepetés. A Kádár-korszakot szintén tanítjuk. Az utolsó, alaptörvényes feladatnál idézetek segítségével kellett intézményeket és tisztségeket beazonosítani, például a Magyar Nemzeti Bankot vagy a miniszterelnököt. El lehetett dönteni, hogy melyik kire vonatkozik. Mindent összevetve nem volt nehéz feladat a középszint – fogalmazott dr. Szenográdi Péter.
Hozzátette: még kérdés, hogy a javítókulcs mennyire ad mozgásteret. Egyelőre azt sem lehet megjósolni, hogy az elmúlt hónapok online oktatása mennyire befolyásolta a diákok felkészültésgét és motiváltságát, így ez is visszaköszön majd az eredményeken.
Milyen volt az emelt szintű történelem érettségi?
Az emelt szintű írásbeli összesen 240 perces volt, amelyen 100 pontot lehetett szerezni. Két részből állt, az első feladatsort 100 perc után gyűjtötte be a felügyelő tanár. Ebben például az Amerikai Egyesült Államok megalakulása is a kérdések között szerepelt.
A második részében komplex esszéket kellett írni. A feladatok között szerepelt például a nyugati és a keleti kereszténység összehasonlítása, valamint a magyar haderő bemutatása az 1848-49-es szabadságharc és az 1920-as trianoni békediktátum között. A diákok középszinten 80 százaléktól kapnak ötöst, míg emelten már 60 százaléktól. Aki emelt érettségin eléri legalább a 45 százalékot 50 többletpontot kap a továbbtanuláshoz. Történelem atlaszt csak a második részben lehetett használni, szemben a középszintű vizsgával, ahol végig.
– Az emelt szint sokkal nehezebb volt, de ez nem meglepő. Van, aki csak ötösre hajt, míg van aki a többletpontot szeretné megszerezni. Az a tippem, hogy országos átlagban az emelt szinten érettségizők 5 százaléka ér majd el 90 százalékos eredményt. Sokan erre hajtanak, de nyilván az egyetemek szűrni szeretnének a diákokat, ami érthető. Voltak kifejezetten nehéz kérdések, mivel az egyetemek szeretnék kiválasztani a legjobb diákokat – hangsúlyozta dr. Szenográdi Péter.
A pedagógus kiemelte: bízik a jó érettségikben, hiszen tavaly, amikor szintén pandémiás helyzet volt, történelem tantárgyból Békés megye hozta az országos átlagot közép- és emeltszinten is, ami a többi tantárgyból már nem volt elmondható.
Az átlalunk megkérdezett diákok sem mondták könnyűnek az emeltet. „Az előző évek után ezt sem tenném a könnyű részlegbe. Nehéz volt, de nem a legnehezebb. Közepesre értékelném, mivel voltak könnyebb kérdések és nehezebbek is. A hosszú esszé jó volt” – árulta el Árva Dávid. „Úgy gondolom, hogy a feladatsor első 4 feladata nehezebb volt, de ezt azért gondolom, mert nekem a régebbi dolgok, így a kilencedikes töri annyira nem kedvencem. Inkább a harmadikos és a negyedikes, így az első részét kicsit nehezebbnek gondoltam, mint a második részét. Összességében az esszéket könnyebbnek gondoltam, mint a teszt részét.” – ecsetelte Mákos Botond. „Őszintén szólva vegyesek az érzelmeim, így utólag. A tesztes része kimondottan nehéz volt, az esszék viszont megírhatók voltak. Ami engem meglepett, hogy az egyik hosszú esszét a mai korról kellett írni, szerintem az ritka” – mondta Bécsi Barbara.
Galéria
