Idén eddig 140 futballpályányi terület égett le Békés megyében

100 tűz kialakulásában, 99 esetben az emberi tényező játszik meghatározó szerepet – ez az egyik tényszerű megállapítás, amit a jaminai bányatavaknál nagypénteken keletkezett nádastűz esetéből kiindulva megállapíthatunk. A másik pedig az, hogy a többmilliós bírság sem rettenti el azokat, akik égetéssel akarnak időt és energiát spórolni.

Nagypénteken, vagyis április 15-én nagyjából 2000 négyzetméteren égett a nádas Békéscsabán, Jamina városrészben, a bányatavaknál. Akkor a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóügyelete megkeresésünkre azt jelezte, hogy gyulai, békéscsabai és mezőberényi tűzoltók dolgoztak a lángok megfékezésén. A tüzet egy arra kerékpározó vette észre, az oltási munkálatok rövid idő alatt lezárultak. A lángokat és a gomolygó fekete füstöt már messziről látni lehetett és bár igazán ijesztőnek tűnt, lakóépületeket nem veszélyeztetett.

A tűzről szóló közlésünkre válaszként olvasóinktól számos olyan visszajelzés érkezett, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek viszonylag gyakran fordulnak elő. Az utóbbi esztendő extrém száraz időjárása és az a tény, hogy a továbbiakban is ilyen körülményekre kell felkészülnünk indokolttá tette a kérdést: mit lehet, mit érdemes tudni a szabadtéri tüzek kialakulásával és megelőzésével összefüggésben? Mint azt Várszegi György, katasztrófavédelmi szóvivő megfogalmazta, százból egy esetben fordul elő az, hogy egy szabadtéri tűz véletlenül lobban fel.

Várszegi_György — Várszegi György tűzoltó főhadnagy, a Békés megyei katasztrófavédelem szóvivője - Fotó: behir.hu

Persze nem zárható ki, hogy adott esetben egy becsapódó villám lángra lobbant egy halom száraz fát, de ennek a valószínűsége egészen elenyésző. Az viszont már sokkal gyakoribb, hogy emberi gondatlanság, esetleg tudatos gyújtogatás okoz problémát. Jó, ha tudjuk, hogy szabadtéren - néhány kivételtől eltekintve - tilos tüzet gyújtani. A pósteleki erdőben szervezett szalonnasütés nyilvánvalóan nem ebbe a kategóriába tartozik. Nem csak veszélyes, de káros is a tűzgyújtás, a nádas, a tarló vagy éppen az avar égetése, az ilyen esetekben a természetvédelmi hatóság és a katasztrófavédelem is jogosult bírságot kiszabni.

Mint a konkrét esettel összefüggésben a szóvivő megfogalmazta, az ilyen és ehhez hasonló tüzeknél is lehet vizsgálni a kialakulás körülményeit, az okokat azonban a legritkább esetben lehet bizonyítani. Az biztos, hogy a szabadtéri tüzeknél 100-ból 99 alkalommal emberi tényező nevezhető meg a kialakulás okaként, ez persze lehet gondatlanság és lehet szándékosság is – tette hozzá. – Régi rossz beidegződés az, hogy meggyújtjuk az avart, meggyújtjuk a nádast csak azért, mert ez a tereprendezés olcsó és bevett módja – fogalmazott.

Nádastűz_(4) — A nagypénteki nádastűz közel 2000 négyzetmétert érintett - Fotó: behir.hu/E.K.Zs.

Aláhúzta: ez a módszer azonban rendkívüli veszélyeket hordoz, hiszen a folyamat irányíthatatlanná válhat.

Az elkövető tűzvédelmi bírságot kaphat, valamint a kivonulással, tűzoltással kapcsolatos költségeket is meg kell térítenie, ráadásul a természetkárosítás tényét is el kell fogadnia, ami pedig szintén jelentős szankciókat vonhat maga után. A tűzvédelmi bírság összege 10 ezer forintról indul és önmagában is elérheti a 3 millió forintot. A hivatalos szervek a megelőzés, a tüzek kialakulásának megelőzése érdekében tűzgyújtási tilalmat rendelhetnek el. Ez értelemszerűen hamarabb történik meg olyan területeken, ahol addig gyakrabban fordult elő tűzeset.

Az év első négy hónapjában Békés megyében több mint 100 esetben vonultak ki a tűzoltók szabadtéri tűzhöz, ami megközelítőleg 140 futballpályányi területet érintett, ez megközelítőleg 100 ezer négyzetmétert jelent – foglalta össze az alap adatokat a sajtóreferens.