– Felelős magatartást kívánnak a kirándulóktól. Ez mit foglal magában?
– A koronavírus komoly dolog, de vadászati szemszögből viszonylag jókor érkezett. Egy viszonylagos vadászati szünet van most; a fő vadászati idény október elejétől február 28-ig tart. A megújulás, a tavasz, a vadon élő állatok szaporodási ideje van. Ilyenkor értelemszerűen nincs aktív vadászati tevékenység, a kirándulók nem találkoznak vadász-csoportokkal. Nincsen vadnyúl, előnyúl hasznosítás és más vadgazdálkodási tevékenység sem. A kirándulók viszont sokan mennek a szabadba, olyanok is, akik egyébként nem szoktak kijárni és találkoznak olyan állatokkal, amelyeket esetleg csak a tévében vagy az interneten, könyvekben láthattak, ugyanakkor a természetben kézzel fogható közelségbe kerülnek velük. A felnőtt, vadon élő állatoknál ez nem jelent problémát, a gond, hogy május végén, júniusban jönnek világra a kis őzgidák. A mezei nyulak már korábban megszülettek, a fácántyúkok már fészkelnek, hamarosan kikelnek a csibék. A hozzá nem értő kirándulók számára nagy élmény a kis állatokkal való találkozás, némelyik hagyja magát az embernek. Később már kevésbé lehet megfogni őket. Viszont ennek óriási a veszélye, mivel az embernek jellegzetes szaga van és ha ez rákerül a kis növendék állatra, akkor az anyja nem fogadja vissza utána. Ezért arra kérem a látogatókat, a turistákat, hogyha látnak ilyen vadon élő állatokat, ne fogják meg. Megnézetjük, lefotózhatjuk, de azt javaslom, hogy ne fogjuk meg. Hazavinni, otthon felnevelni nem lehet őket, erre külön jogszabály is vonatkozik. Ha megfogjuk, felemeljük, közös fotókat készítünk, sajnos az anyja nem fogadja vissza és halálra van ítélve, elpusztul az állat.
– Mi a teendő akkor, ha valaki úgy ítéli meg, hogy sérült állatot talál?
– Sajnos sokszor találkozunk ilyen esettel. Az állatok egymást is megsértik a rivalizálás, a területfoglalás kapcsán, de járművel és más módon, akár mezőgazdasági gépektől is megsérülhetnek. Minden területnek megvan a hivatásos vadásza, a helyi vadásztársaságot kell értesíteni. Ebben nagy segítség a rendőrség is, a testülettel nagyon korrekt együttműködési megállapodásunk van. Többnyire a gépkocsival ütközés kapcsán, annak kezelése miatt találkozunk velük. Ők pontosan tudják, hogy melyik területrészen melyik vadásztársasághoz tartozik ez a területi egység, és akkor tudunk segíteni benne.
– A megyében milyen a vadállomány? Milyen fajok a leginkább elterjedtek nálunk? Mivel találkozhatunk leginkább?
– Zömében az előbb említett állatok, a vaddisznó kevesebb, inkább a hegyvidéken, Budán, dunántúli területeken jellemző. Nálunk a mezei nyúl, az őz, illetve a fácán a meghatározó. Szép dámszarvas-populáció él Békés megyében, de kevésbé jellemző. A vízivadak közül a vadludak csak átrepülnek fölöttünk, nem itt költenek. A nyári lúddal találkozhatunk Biharugra környékén, de ez nem jellemző. Tőkés récét, vadkacsát Békéscsabán is látunk az Élővíz-csatornán. Nagyon aranyosak, szépek, náluk is itt a tojásrakás, szaporodás időszaka. Az elmúlt 3-4 évben tapasztaljuk, hogy a korábban eltűnt örvös galambot - városi lakók, illetve belterületen élők tapasztalják ezt - valami oknál fogva újra látjuk Békéscsabán és a megye más településein is. Már nem védett, rá vagyunk kényszerítve a vadászatára, mert nagyon komoly problémát okoz a mezőgazdaságban.
– Ejtsünk szót az állatok táplálásáról: a kirándulók általában élelmiszercsomaggal érkeznek, és kedvességből, figyelmességből megkínálják az állatokat. Ezt szabad vagy sem? Veszélyes-e?
– Igen, ez egy olyan pontja az életünknek, amit megtiltani nem lehet, nincs is rá személyzet, se a rendőrség, se vadászok, se természetvédők nem vállalják be, hogy például megtiltsák a családoknak azt, hogy az Élővíz-csatornán kenyérrel etessék a kiskacsákat. Minden vadfajnak megvan a maga élelme, takarmánya, megtalálja a számára szükséges az élelmet. Az emberek azonban hajlamosak arra, hogy kedveskedjenek a vadállománynak valamilyen módon. A legveszélyesebb, ha az ételmaradékokat a természetben hagyjuk, de a szemét sem természetes. A PET palackokat, a flakonokat, a műanyagot, a papírt ne hagyjuk kint, mert mi, vadászok nagyon sokszor szemétgyűjtési akciót végzünk azért, mert el van szennyezve a környezetünk. Sajnos vannak felelőtlen honfitársaink, itt élnek a környezetünkben. Nem elhanyagolható az afrikai sertéspestis jelenléte, amely durván 3 évvel ezelőtt jött be Ukrajna felől, ma már Békés megye is jelentősen érintett benne. Úgy gondolom, hogy 3 évvel ezelőtt az ukrán vendégmunkások fertőzött ételt fogyasztott ételmaradékával indult el ez az egész láncolat, ami sajnos nagyon terjed. Amit kiviszünk a természetbe, azt vagy fogyasszuk el, vagy ami megmarad, vigyük haza. A szemetet is, és az ételmaradékot egyaránt.
– Ejtsünk néhány szót a vadászkamara járvány alatti működéséről.
– Ahogy a vírus az egész országot és a világot a világot befolyásolja, úgy a vadászkamarának a tevékenységét is. A napokban kezdünk újra teljes gőzzel dolgozni, nagy szünet volt. Nem működött a vadászjegy kiadás, nem volt rá igény, mivel a határok le vannak zárva. Most egy vadfajra, az őzbakra lehet vadászni Magyarországon, más pillanatnyilag nem vadászható. Elmaradtak a külföldi vadászvendégek, akik jelentős pénzeket hagytak itt az elmúlt években. Számítások szerint 300-400 millió forint kiesés van Békés megyében emiatt. A hatóság viszont előírja a darabszám teljesítését, az egyedszámot féken tartani. Az őzeket is gyéríteni kell azért, hogy ne legyen vadkár. Nagyon nagy gond. A növényzet jön fölfelé. Bízunk benne, hogy lesz jelentős csapadék is, és akkor a növénytermesztés is jól fog működni, illetve teljesíteni. Az őzek üzekedésére van még kilátás augusztus elején, július végén, amely 10 napos periódus, néhány őzbakot el lehet majd ejteni. De az jelentős árbevételt nem fog produkálni. Maga a vadgazdálkodás most a vadföld műveléséről, a terület megóvásáról szól. A vadkárelhárítás nagyon nagy feladatunk most: egy vadászterületen kell éljünk a mezőgazdászokkal, a növénytermesztőkkel. A mezei nyulak és az őzek is szomjasak. A szárazságban itatni nem lehet, hisz vegetációs vizet vesz föl. Nagyon komoly feladat a vadászoknak megvédeni a növénykultúrát, hogy ne legyen a mezőgazdászoknak kárigénye irányunkban. Szorítunk érte, hogy a vadászidényben legjelentősebb árbevételt jelentő mezei nyulat az olasz és a francia piac fölvegye. Ha nem, akkor tényleg nagyon nagy probléma lesz és nem tudom, hogy fogjuk kezelni. Komoly összegeket kell a vadgazdálkodásra fordítani azért, hogy Békés megye az ország gyöngyszeme legyen, hisz az utolsó olyan megye az országban, ahol a mezei nyúl és a fácán ilyen populációval él.
– A rendezvényekre is tekintsünk ki. Nyár végén szokták megrendezni a Békés Megyei Vadásznapokat. Idén hogyan tervezik ezt?
– Ez lenne a 27. vadásznapunk. Minden megyében évente egyszer a civil lakossággal vesszük fel a kapcsolatot, amely a vadászatot remélhetőleg nem rosszindulatúlag ismeri, inkább csak nem találkozik ezzel a sporttal, ezért próbáljuk megismertetni a lakossággal. Erre az évre Békéscsabára terveztük. Az elmúlt két évben már közösen, a megyei horgász szövetséggel együtt tettük ezt. Nagyon nagy sikere volt. A horgászat és a vadászat nagyon közel áll egymáshoz, így közösen 4-5 ezer embert mozgat meg egy ilyen program. Egyelőre augusztus 15-ére, szombatra terveztük a város vezetésével a CsabaParkba a programot. Nagyon kérdéses, hogy fog ez működni. Nem tudjuk még, hogy rászervezzünk, vagy nem, mert augusztus 15-ig van érvényben a rendezvényszervezési stop. Örömmel mondhatom azt, hogy újra működik Békéscsabán, a Bajza utcán a Vadászszövetség teljes erővel, illetve létszámmal. Ezzel párhuzamosan a közeljövőben, néhány héten belül a vadászvizsga letételére is újra lehetőség lesz. Vadászvizsgát tehetnek azok az egyébként már fölkészült vadászjelöltek, akik a vizsga előtti pillanatban, a járvány miatt kényszerültek halasztásra. Próbálunk visszaállni a rendes kerékvágásba és reméljük, hogy tudjuk élni a normális életünket.
