Horváth-Gazsó Adrienn: Kellünk mi itthon!

2020. december 27. 15:22 | Such Tamás

Amikor az otthonában, úgy 10 esztendeje az alkotásai miatt már nem akadt egy zsebkendőnyi szabad terület sem, rájött: lépni kell! És minden vásznat, ecsetet, festéket átbútorozott egy 100 esztendős parasztházba, a leendő Művésztanyára. Az újkígyósi Horváth-Gazsó Adrienn művésztanárral beszélgettem.

Elmondása szerint a nagyobb tér lényegesen szabadabb légkört nyújt a kreatívkodásnak (jelentem, a sok festményt, grafikát, kerámiákat és készülő munkákat látva egyetértek, nyilván mindez elég furcsán ,,festene” egy családi otthonban – S.T.).  Mi több, az utóbbi években minden nyár közepén a parasztházban pulzál az Újkígyósi Művésztábor is, ám az idei a pandémia miatt elmaradt.

– Szeptembertől már csak a BSZC Zwack tagiskolában tanítok, főleg leendő dekoratőröket – meséli Horváth-Gazsó Adrienn. – Érdekes, sokan azt hiszik, hogy a dekoratőrök szimplán a rendezvények vagy kirakatok dekorálásával foglalkoznak, miközben annál sokkal komplexebb szakmáról van szó. Alapvetően a fától kezdve a műanyagon keresztül az agyagig mindenféle anyaggal dolgozunk. A kisebb és nagyobb terek installálásához elengedhetetlen szakmailag, hogy a tanulók megismerkedjenek a különböző anyagok és eszközök használatával, valamint biztos rajz- és festészeti tudással rendelkezzenek. Továbbá a tanulók digitális grafikával vagy kifejezetten fotós feladatokkal is ismerkednek – ide tartozik az utómunka is, amely ma már kifejezetten nagyon fontos fázisa a fényképezésnek és a digitális képalkotásnak.

 

Horváth-Gazsó Adrienn művésztanár a munkái közt – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Elmondása szerint azért is nagyon hasznosak ezek a táborok, mert folyton tanulnak egymástól – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

(Adriennel a több éves ismeretségünkből fakadóan tegeződünk.)

 

– Noha elmaradt a művésztábor, de a Facebook-oldaladra feltett képeidről határozottam „lejön”, hogy egy új úton indultál el, azaz változott a stílusod.

– Azért is nagyon hasznosak ezek a táborok, mert folyton tanulunk egymástól. A tavalyi év legutóbbi hatása számomra az ún. „visszatörlő technika” volt. Ebben az a kihívás, hogy nem a világos felületre viszem az árnyékokat, tónusokat, hanem egy színes alapra rávitt homogén felületről törlöm vissza a fényeket, egészen az alapig. Amikor márciusban kitört a koronavírus-járvány, egy kicsit megijedtem a bezártságtól… Ellenben átértékelődtek a dolgok, többek között más lett az időbeosztásom is. Mélyebbre ástam és kiderült, hogy a nyugalmat, a harmóniát keresem. Ennek hatására az általában női portréimon méginkább próbáltam megragadni a különböző érzelmeket, megmutatni saját impresszióimat, így technikailag is egy kidolgozottabb, realistább képi világot jelenítek meg.

 

– Saját kútfőből vagy fotókról festesz?

– Is-is. Míg az elsőnél a képzelőmre hagyatkozom, az utóbbinál sem az a cél, hogy egy az egyben visszaadjam a fotót. Az arányok természetesen megmaradnak, ellenben a színek különböző, azok domináns hatásaival ragadom meg a személyiséget. Most extra nagy méretben készítem egy nemzetközi sztár portréját.

 

Galéria

 

– Miért éppen egy ismert embert választottál? (Csak azért nem írjuk le a csillag nevét, mert a munka még félkész állapotban van.)

– Mivel folyton keresem a kihívásokat, így elhatároztam, hogy kipróbálom magamat egy extra nagyméretű, realista portré megfestésében. Kíváncsi vagyok rá, hogy vissza tudok-e adni ténylegesen egy olyan karaktert, akit világviszonylatban is majd’ mindenki ismer. Ezzel természetesen célkeresztbe állítom magamat, mert ha jó, akkor bizony nagyot tud szólni, de ha kevésbé sikeres, akkor kudarcként kell, hogy megéljem. Néhány félkész részlet már napvilágot látott, amire elég sok külföldi, pozitív reakciót kaptam: ez bátorít, hogy jó úton haladok ezzel a munkával.

(A műteremben egytől-egyig olyan lenyűgöző képek vannak mindenhol, amelyek egy francia, újhullámú mozi manzárd szobájában is tökéletes kellékek lehetnének – S.T.)

 

Nem kérdezték soha, hogy miért nem költözöl el Kígyósról?

– Ezt a kérdést folyamatosan felteszik, ezzel szemben ezt a nyugalmat nem kapnám meg sehol máshol. Noha lehet, hogy nem tudok akkora ívet futni, mint például Budapesten, de én itt tudok kiteljesedni, a siker nem felétlenül földrajzi helyhez kötött. Nem panaszkodom, jó itt élni; kellünk mi itthonra.

***

(Az egyik szobában csak kerámiák vannak, főleg dohánylevél tálak. Adrienn két festés között úgy frissít, hogy hozzányúl az agyaghoz. Újkígyóst amúgy dohánykertész családok alapították.)

 

Horváth-Gazsó Adrienn művésztanár a munkái közt – Fotó: behir.hu/Such Tamás

FEL