Honnan ered a karácsonyfa-állítás hagyománya?

2023. december 24. 12:11 | Csiffáry Zsuzsanna

Az örökzöldek tisztelete a germán, a római, az egyiptomi és a kelta kultúrák hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában. A karácsonyfa a német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok révén került Magyarországra az 1820-as években és azt követően meg is maradt ez a szokás.

A karácsonyfa-állítás szinte mindenhol szokás. Ebből arra következtethetnénk, hogy egy egészen korai, katolikus tradíció van a háttérben, pedig nem így van.

A karácsonyfa felállításának mondanivalój az, ami számít. Ez a szokás pogány eredetű, a germánokhoz köthető. Ők a Yule napistennek az ünnepét ülték meg, amikor a sötétség felett a fény diadalmaskodik. Az örökzöld ágak, fák állítása is tulajdonképpen ide köthető, hiszen az örökzöld fa mindig az életet jelentette – mondta el Szilágyi Sándor.  

A történész felidézte, hogy Európában a fenyőfaállítás, mint ünnepi szokás a 15. században jelent meg. Mint mondta: a protestánsok körében úgy tartják, Luther Márton volt az, aki karácsonyfát állított a gyermekeinek, ezzel ünneplve a fény diadalát, Jézus Krisztus eljövetelét. Hangsúlyozta, hazánkban a Habsburg udvarnak köszönhetően terjedt el ez az ünnepi szokás.

Az 1890-es években a karácsonyfa igazi ünnepi ékszerré vált, amiben Amerikának nagy szerepe volt, ott ugyanis a családok plafonig érő fenyőfákat vittek az otthonaikba. A 20. század elején az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőre, míg a németek továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános sütit favorizálták. Hamarosan elterjedtek az égősorok is. 

A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. A század közepén már a polgárcsaládok körében is karácsonyfával ünnepeltek. 

Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, ám elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. 

A téli időszakban a természet elcsendesedik és rövidebbek a nappalok. Szilágyi Sándor hozzátette: több olyan korszak is volt a történelemben, amikor az emberek ilyenkor gyertyával és örökzölddel hívták be otthonukba a reményt és a fényt.

További programok »

FEL