Ezután a képet egy arcképelemző rendszer összeveti a személyiadat-és lakcím nyilvántratásban szereplő adatokkal (például a személyi készítésekor készült képpel), végül a nyilvántartásból lekérheti a személyazonosító adatokat és fényképeket az igazoltatott azonosításához.
Az Amnesty International közleményében az áll, hogy ha az azonosítás vagy ellenőrzés ezek után is sikertelen, akkor az igazoltatottat előállíthatják adategyeztetés miatt. Erre egyébként eddig is módjuk volt, sőt, nem is volt más lehetőség, az újdonság az arcképfelismerő.
Az arcképelemzés szabályait egy 2015-ös törvény és rendelet szabályozza. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a fotóból készült adatsort a Belügyminisztérium egy informatikai szoftver segítségével összeveti a rendszerben található más arckép profilokkal. Ha eredményes a folyamat, akkor az első 5 legnagyobb egyezőséget mutató arckép profilhoz tartozó technikai kapcsoló számokat megküldi a rendőrnek, aki a személyiadat- és lakcím nyilvántartásból lekéri a személyazonosító adatokat és fényképeket. A rendőrség az így kapott adatsort csak az igazoltatás során, az összehasonlítást megalapozó ügyben használhatja fel, és legkésőbb annak átvételét követő 30 napon belül törölnie kell.
Hasonlóan járhatnak el egyébként az elektronikus ügyintézést igénybe vevők ellenőrzésére, illetve a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok kiadása során is. A hatóságoknak eddig is lehetőségük volt arra, hogy meghatározott esetekben kérjék a BM és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Arcképfelismerő Elemző Osztályának segítségét az azonosításban, csakhogy az új módszerrel kikerülhető, hogy a szakértői és kutatói központ elemzői egymástól függetlenül állapítsák meg az egyezést. Erre van ott ugyanis a szoftver.
Forrás: index.hu
