A szabadkígyósi Wenckheim-kastély egyike a legszebb, jó állapotban fennmaradt régi magyar épületeknek. A pompás kastélynak már 1879-ben is csodájára jártak, amikor elkészült.
Az épületet Gyuláról és Békéscsabáról is körülbelül negyed óra alatt lehet megközelíteni autóval vagy busszal. Ha útnak indulunk, érdemes az egész napot rászánni, ugyanis a számtalan látnivalót órákba telik felfedezni.
A szabadkígyósi kastélyt az 1870-es évek egyik leggazdagabb földesúri családja, a Wenckheimek építették. Gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina Ybl Miklóst bízták meg a kastély terveinek elkészítésével, kéréseiket azonban nem mindennapi módon fogalmazták meg.
Az úrnő egyik kérése volt, hogy a kastélyon ne legyen túl sok minden egyforma, de azért az épület harmonikusan mutasson. Emellett a grófnő azt akarta, hogy Ybl olyan kastélyt tervezzen, aminek annyi ablaka van, ahány nap az évben, annyi szobája, ahány hét, annyi bejárata, ahány hónap és annyi épületrésze, ahány évszak. Az eredmény az egész világon egyedülálló lett.
A már-már mesebeli feladványnak tűnő kérés nem fogott ki Ybl Miklóson, aki a kor egyik legmodernebb és legszebb kastélyát alkotta meg 365 ablakkal, 52 szobával, 12 bejárattal és 4 épületszárnnyal. Az eklektikus, neoreneszánsz kastély két tornya az épületet körülvevő fák fölé magasodik. A 40 méteres magasságban terasz fut körbe, ahonnan pompás kilátás nyílik a környékre.
Az elkészült Wenckheim-kastély nemcsak kívülről volt igazi palota, de káprázatos belső berendezést is kapott. A földszinten faborítású ebédlő, szalonok, könyvtár, vendégszobák és lakosztályok fogadták az érkezőket, míg a kiszolgáló személyzet a melléképületekben kapott helyet.
A család hét gyermekük iskoláztatása miatt sokat tartózkodott Budapesten, ahol abban az épületben éltek, mely ma a Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. Krisztina grófnő azonban nagy figyelmet fordított a szabadkígyósi birtokra és környékére is. A házaspár nemcsak a környék gazdaságát virágoztatta fel, de Gyulán árvaházat alapított, és komoly adományokkal támogatta a kórházak és az egyház működését is, így igazi jótevőkként ismerték őket. Mindkettőjüket a helyi Szent Anna-kápolna kriptájában helyezték végső nyugalomra.
A kastélyban több évtizeden keresztül iskola működött, ám amióta az kiköltözött, folyamatosan zajlik a felújítás.
A Wenckheim-kastélyhoz óriási, gyönyörű zöldterület tartozik, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A parkban egykor vadkacsát, pávát, hattyút tartottak, a medencékben aranyhalak úsztak, sőt, a lovakat is gyakran szabadon engedték a birtokon. Mára a háziállatok helyét énekesmadarak vették át, melyek csicsergésétől állandóan hangos az erdő.
Az épület előtt található a franciakert, ahol takaros, formákra vágott sövények idézik a barokk kor hangulatát. A bokrok között lóhere formájú szökőkútmedence díszíti a kertet. Kicsit odébb gesztenyefák közt vezet az út át az angolparkba, ahol egy mesterséges tó csillog a lombok alatt. A tavacska szigetét két romantikus, íves híd köti össze a parttal. Régen a vízfelszínt tündérszép tavirózsák borították.
Távolabb a kert sokat veszít parkos jellegéből, és egyre inkább vadregényessé válik. Itt hatalmas, öreg platánfák, tölgyek, szürke nyárfák és mezei juharok lombkoronája alatt sétálhatunk, sőt találkozhatunk számos olyan, nem őshonos növényfajjal is, melyet a család díszként hozatott külföldről.
A kastélypark minden nap napnyugtáig ingyenesen látogatható, míg a kastély hétköznap 8-16, hétvégén 10-15 óra közt tart nyitva. Az épületbe felnőtteknek 600, gyerekeknek 450 forint a belépődíj, míg a toronyba 200 forintért lehet felmenni. A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról itt olvashat többet, míg itt akár az idegenvezetővel is felveheti a kapcsolatot, hogy a látogatás részleteit egyeztessék.
Forrás: femina.hu
