– Magyarország határait lezárták. A külföldön tartózkodó magyaroknak van-e még lehetőségük hazajutni?
– Igen, Magyarország határait lezárták, és most már az Európai Unió is lezárja a határait. Ettől függetlenül a magyar állampolgároknak van módjuk, lehetőségük arra, hogy hazatérjenek. Más nemzetiségű embereket nem fogad az ország, de a magyar állampolgároknak van lehetőségük hazatérni. Sőt, vannak speciális esetek. Tudok olyanról is, hogy magyar állampolgárnak külföldi állampolgárságú házastársa van. Nem cél a családok szétszakítása. Ezeket az egyedi eseteket úgy bírálja el a hatóság, hogy ők is bejöhessenek az országba.
– Sok külföldi tartózkodik jelen pillanatban is Magyarországon, akár tanulmányaik révén, akár csak turisztikai célból. Velük mi a helyzet?
– Egyre kevesebben vannak, a turisták különösen. Én voltam az országgyűlésben a hét elején, és azt tapasztaltam, hogy a mindig szinte zsúfolásig telelévő országház előtti Kossuth tér tulajdonképpen üres. A turisták ma már nem nagyon jönnek Európa egyik országába se, tehát szinte teljesen megszűnt a turizmus. Azok, akik Magyarországon vannak, természetesen hazamehetnek, ezt nem korlátozza magyar jogszabály.
– A kereskedelemről is ejtsünk néhány szót. A teherautók, kamionok, amelyek a kereskedelemben részt vesznek, és külföldről hoznak árut, akadályoztatva vannak-e?
– A teherforgalom nincsen korlátozva. Nyilván szigorú biztonsági intézkedéseket kell betartani, egyrészt azért, hogy a szállítmányozók, a sofőrök maguk ne betegedjenek meg, de a szállítmányozás nincsen korlátozva. Ha korlátozva lenne, az nagyon hamar áruhiányt is jelentene, akár a kereskedelemben. Tehát a szállítmányozás nincsen korlátozva. Az operatív törzs, illetve a kormányzat naponta hozza a szükséges döntéseket, ezáltal a legtöbb kereskedelmi egység csak 15 óráig tarthat nyitva. Vannak ez alól kivételek.
– Az összes sportlétesítményt is érinti a korlátozás. Mi az ajánlás, amit kötelesek betartani? Vannak-e kivételek? Van aki, teljesen bezárt, mások még tartanak edzéseket, esetleg zárt kapus mérkőzéseket. Mégis mi itt az irányadó?
– Az irányadó az, hogy lehetőség szerint minden eseménynek a megtartását fel kell függeszteni. Ez azt jelenti, hogy Magyarország összes csapatsportága megszüntette a bajnokságokat, a kupamérkőzéseket. Arra korlátozott mértékben van lehetőség, hogy zárt kapus körülmények között folytatódjon a sportolás, de ez sem ajánlott. Én nem tudok olyan esetről, hogy bármilyen versenyt megtartanának. Ugyanez érvényes az edzésekre is. A különböző szakági szövetségek már döntenek arról, hogy milyen időtartamra halasztják el a bajnokságokat, azoknak a befejezését, hisz már a tavaszi szezonban vagyunk. Arról is döntenek, hogy hirdessenek-e bajnokokat és lezártnak tekintik-e a bajnokságokat. Tehát a sporttevékenységek is a minimális szintre korlátozódnak, ez a helyes.
– A rendezvényeket is betiltották. Az egyházi összejövetelek minek számítanak?
– A rendezvények is betiltották és a közösségi célú összejöveteleket, amelyek kevesebb lélekszámot érintenek, mint egy rendezvény. Két egyház is bejelentette, hogy nyilvános istentiszteletet és misét nem tartanak. Én magam is egyébként az önkormányzatnak azt javasoltam, hogy ezt minimum ajánlás szinten az összes egyház számára terjesszék ki. Úgy gondolom, hogy ott is nagy a veszély, még akkor is, hogyha messze vannak egymástól az emberek. Célszerűnek tartom ezeket is megszüntetni. Pontosabban tudjuk, van erre példa számos helyen a világban, hogy online közvetítik a miséket, istentiszteleteket, televízió segítségével. De itt is az a célszerű, hogyha a személyes találkozásokat a lehető legminimálisabbra csökkentik az emberek.
– És alternatív megoldásokat kell keresni?
– Igen. Tudjuk, régóta figyeljük és vannak erre statisztikák. A „home office” típusú munkavégzés, és általában véve az atipikus munkavégzés Magyarországon alacsonyabb arányú, mint a fejlettebb európai országokban. Most sok munkahelyen kialakították azt az informatikai rendszert, amivel valóban munkavégzést lehet folytatni. Mint ahogyan most az oktatási rendszer és a felsőoktatás is élesben teszteli azt, hogy digitális tanrend szerint tanítanak, ugyanúgy élesben megy a tesztelése az otthoni munkavégzésnek is.
– A szórakozóhelyek, a színházak és a mozik is bezártak. Számítanak-e ők valamilyen kártérítésre?
– Hogyha nem is csak a kártérítésről beszélünk, hanem arról, hogy a gazdaságot milyen módon érinti a koronavírus járvány, akkor azt mondhatjuk sajnos, hogy nagyon nagy mértékben érinti. Ami legelső körben látszott, az a turizmus. Két-három héttel ezelőtt hallhattuk azt, hogy a magyarországi előrendelések a szállodákban 80%-al zuhantak. Mára gyakorlatilag 100%-os zuhanásról számolhatunk be. Tehát nincsenek foglalások. A turizmust, amely 8-9%-át érinti a munkavállalóknak, azt padlóra vágta a koronavírus járvány. Vannak egyéb szolgáltatási ágazatok, ahol szintén nagyon nagy a baj. Ilyen a rendezvényszervezés, rendezvények lebonyolításának a köre is. Én most kártérítésről nem tudok beszélni, de az biztos, hogy a kormányzat tíz munkacsoportot állított föl. Ezek között a munkacsoportok között olyan is van, amely azzal foglalkozik, hogy a vállalkozások számára milyen támogatás állhatna majd rendelkezésre ahhoz, hogy ne csődöljenek be. Nem csupán a vállalkozásokról beszélhetünk, hanem a magánszemélyekről is. Ezzel kapcsolatban egy friss hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank a társas vállalkozások hitel visszatörlesztésével kapcsolatban egy moratóriumot jelentett be. Azt kérik a további bankoktól is, a kereskedelmi bankoktól is, hogy ezt hasonlóan lépjék meg. A magánszemélyek számára is át kell gondolni, hogy a hitel-visszatérítések rendje hogyan alakuljon. Tehát egy moratóriumot, egy törlesztési halasztást kell kitalálni, ez egészen bizonyos.
– A kávézók, éttermek, és boltok ahogy ön is említette, csak korlátozott nyitvatartással üzemelhetnek. Tudják ezt valahogy ellenőrizni? És számíthat valami szankcióra az, aki ezt nem tartja be?
– Ezt éppúgy kötelező ellenőrizni, mint ahogyan például a házi karanténnak a kérdését is. Tudjuk, hogy sokan vannak házi karanténban azok, akik külföldről érkeztek haza, akik fertőzött beteggel vannak kapcsolatban. És azt elmondhatom, hogy jelen állás szerint, legalábbis az én tudomásom alapján Békés megyében nincsen diagnosztizált fertőzött beteg. De azok, akik fertőzött beteggel voltak kapcsolatban, illetve külföldről jöttek, házi karanténban vannak. Az ő mozgásukat a hatóságnak kötelező ellenőriznie. Ugyanígy természetesen azoknak a vendéglátóipari egységeknek, kereskedelmi egységeknek, üzleteknek, boltoknak a nyitvatartási, illetve zárva tartási idejét kontrollálja a hatóság abszolút. Tehát egyrészt nekünk magunknak önfegyelemmel kell tudomásul vennünk ezeket a korlátokat. Másrészt pedig ezek a szervezetek is hasonlóképpen járnak el. Vannak olyan boltok, amelyeknek nem kell zárva lenniük. Csak vannak olyan üzletek, például drogériákban árusítható termékeket is forgalmaznak. Az ezzel kapcsolatos pontosítást is kértem a kormányzattól. Ma kora reggel egy 11 pontból álló csomagot küldtem el a kormányzat számára. A korábbiakhoz hasonlóan úgy látom, hogy számos olyan intézkedés van, amit akár ellenzéki, akár kormánypárti politikusok, vagy köztestületek, szervezetek javasoltak, és a folyamatos napi munka során építi be az operatív törzs, illetve a kormányzat azokba a döntéssorozatokba, amelyekről sajnos elsősorban azt kell mondanunk, hogy a korlátozások, a tiltások, az otthonmaradást célzó törekvések jegyében történik.
– Idős rokonaink vannak leginkább kitéve a koronavírus veszélyeinek. Mit tehetünk értük mi és mit tesz az önkormányzat?
– Szerintem nagyon sokan tájékozódnak már erről is, hogy míg 0 és 10 éves kor között az egész világon nem történt koronavírus-fertőzés miatt bekövetkezett haláleset, és elenyésző a 40-es korosztály alatti. Tudunk ilyenről, de elenyésző. A 70 fölötti korosztályban rendkívüli mértékben megugrik a mortalitási, halálozási kockázat. Ezért nem tehetünk mást, minthogy azt kérni, azt várni el egyrészt az idősektől, másrészt az egész társadalomtól, hogy az idősek személyi kontaktjait meg kell próbálni a minimálisra visszahúzni. Egyébként különféle módon gondolkodnak a kormányzatok. Már nincsen olyan európai ország, ahol ne diagnosztizáltak volna fertőzöttet. Van olyan koncepció, amely azt mondja, hogy a nyájimmunitást kell erősíteni. Tehát a 70 fölöttieket teljes elkülönítés alá vonni, és a fiatalabb korosztályon pedig hogyha átvonul a járvány, akkor ők ellenállóak lesznek, amely gyorsabban véget vet a járványnak. Az a baj, hogy ezt szinte lehetetlen megcsinálni. Tehát hogy nem lehet teljes karanténba zárni az időseket. Még mindig nem ismerik az orvosok, a tudományos kutatóműhelyek, a gyógyszercégek a koronavírusnak a génszerkezetét, a hatásmechanizmusát. Nem tudjuk, hogy szezonális lesz-e, vagy nem. Nem tudjuk, hogy mennyi ideig tart majd. Az a valószínű, ezt mondják jelen tudomásom szerint, hogy május és szeptember között tetőzik majd a járvány és remélhetőleg egy év alatt - ez év végéig, vagy a jövő év elejéig - talán csendesedni fog. De nincs garancia arra, hogyha a védőoltást, a vakcinát nem találják föl addig. Egy szó, mint száz, vigyáznunk kell egymásra, és elsősorban az idős emberekre.
– Végül kérem foglalja össze, hogy mit üzen a képviselő úr a nézőinknek ebben a jelenlegi helyzetben?
– Amit az előbb mondtam, azt megerősítem. Minimálisra kell csökkentenünk a személyes kapcsolatokat. Különös tekintettel kell vigyáznunk az idősekre, mindannyiunkra. Vigyáznunk kell saját magunkra is, hisz mi is lehetünk vírushordozók, még olyankor is, amikor nem tudjuk, hogy azok vagyunk.
