– A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Ez mit takar pontosan?
– A kormány határozott szándéka, hogy a rezsicsökkentés a háztartások, a családok körében a következő évben is megmaradjon. Háború zajlik a szomszédos országban, ezért a NATO-tagságunkból eredő fontos kötelezettségünk, hogy a nemzeti jövedelem egy bizonyos hányadát a honvédelemre költsük. Azok az eredmények, vívmányok, amelyeket az elmúlt esztendőkben értünk el, megmaradnak, ilyen a huszonöt év alattiak és a négy vagy annál több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a családi otthonteremtési kedvezmények, a fiatal családok lakáshoz jutási támogatásai. Valóssínűleg sok módosító indítvány érkezik majd a költségvetéshez, de a fő célkitűzések, köztük a rezsicsökkentés és a családtámogatások megmaradnak, bizonyos területeken, ahol van rá lehetőség, ezeknek a bővítésére is számíthatunk.
– Gabonakiviteli szigorítás is született, ez az intézkedés meddig élhet, mekkora a kereslet a magyar gabona iránt?
– Ez egy bonyolult helyzet, mert Ukrajnában jelenleg az átlagosnál kisebb mezőgazdasági területet művelnek, mint a korábbi időszakban és még mindig nagy mennyiségű gabona van az országban, amit nem sikerült a külföldi piacokra eljuttatni. Ebben is próbál segíteni a magyar kormány, de ami biztos, hogy a magyar gabonára itthon nagy szükség van. A világpiaci és a háborús helyzet a gabona, illetve a mezőgazdasági termékek árát feltornázza. Nem lenne előnyös, ha a hazai gabona külföldre kerülne, hiszen az a mennyiség hiányozna a magyar piacról, amely hosszabb távon az élelmiszerek drágulásához vezetne. Az infláció júniusban túllépte a 10 százalékot. A kormány jövőre 5,2 százalékos inflációval és 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Úgy gondolom, hogy az 5,2 százalékot nehéz lesz tartani, de a mezőgazdaságban a gabonakiviteli korlátozás és néhány, az árstophoz kapcsolódó döntés azt a célt szolgálja, hogy az alapvető élelmiszerek ára ne szökjön az égig.
– A kormány közlése szerint 20 millió tonna ukrán gabona vár kihozatalra, ennek érdekében a kormány szárazföldi folyosót biztosítana. Hogyan haladnak a tárgyalások?
– A tárgyalások folytatódtak, részben a magyar kormány részvételével. Ez a gabona azért halmozódott fel Ukrajnában, mert a háborús körülmények, az orosz agresszió miatt a kereskedelem tengeri útvonalon ellehetetlenült. Afrika számos országa nagytételben importál gabonát Ukrajnából, ha ez nem ér oda időben, akkor éhínségekre lehet számítani, ez pedig a nemzetközi vándorlást, a migrációt is élénkítheti. Nekünk, magyaroknak is elemi érdekünk, hogy a terményt el lehessen juttatni oda, ahová azt a piacok igénylik. Ebben ajánlottuk fel a segítségünket, vasúti szállítmányozás révén.
– Hamarosan lejárna bizonyos élelmiszerek és az üzemanyag esetén az árstop. Ezek ügyében várható döntés?
– Részben tételenként dönt a kormány, részben korábban is születtek meghosszabbító határozatok. Mindig figyelni kell arra, hogy hol tart az inflációs nyomás és mit bír el a gazdaság, milyen szintű állami beavatkozásra van szükség, mivel ez a piacra nincs jó hatással. Ezt a kényszerdöntést meg kellett hozni, hiszen az üzemagyagárak roppant magasak egész Európában. Nemcsak a hazai, piaci körülményeket és a lakosság tűrőképességét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy mindez az európai uniós szabályrendszerbe hogyan fér bele. Az üzemagyag-vásárlási korlátozás esetében nem az autótulajokról van szó, hiszen az unióban élő emberek között nem lehet különbséget tenni üzemanyagvásárláskor. A járművekre vonatkozóan van árkülönbség, tehát abban, hogy az üzemagyagot magyar vagy egy külföldi forgalmi rendszámú autóba vásárolják. Az Európai Unióval zajlik az egyeztetés arról, hogy ez fenntartható-e. Azt szeretnénk, hogy külföldi állampolgárok, piaci szereplők ne nálunk vegyék az olcsó üzemanyagot, amelyen jelentős állami támogatás van, vagy amely a szolgáltató piaci nyereségét csökkenti. Németországban negyven éves, Magyarországon húsz éves rekordot döntött az infláció, egy világpiaci jelenségről van szó. Az állami beavatkozás szükséges, nélkülözhetetlen, de a módja, mikéntje nehéz kérdés.
– A kormány extraprofit különadót vezetett be, ez kiket érint, mikortól érvényes és miért volt rá szükség?
– Erre a lépésre azért van szükség, mert a kormány a rezsicsökkentést továbbra is szeretné fenntartani, illetve forrást kell találni ahhoz, hogy a lakossági árak ne szabaduljanak el. Ezért aztán a bankok, biztosítók, nagy informatikai cégek arra lesznek kötelezve, hogy a hasznuk egy bizonyos százalékát átmenetileg a közösbe fizessék be.
- A kormány háborús veszélyhelyzetet hirdetett, így továbbra is különleges jogrend van érvényben. Ez miért volt indokolt?
– A törvényalkotási bizottságban és az Országgyűlés plenáris ülésén is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. A jogszabály harminchét intézkedési kört tartalmaz, amelyek azt szolgálják, hogy a kormány naprakészen, gyorsan, határozottan tudjon intézkedni a szomszédos háború kapcsán.
– A veszélyhelyzet idején nem vesztették el érvényességüket a lejárt okmányok, ezekkel most mi a helyzet?
– A háborús veszélyhelyzet bevezetése egyelőre az okmányok megújítását nem érinti. Sokan vannak, akik még mindig nem újították meg az irataikat, erre június végéig van lehetőségük. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy ne az utolsó napokra halassza a teendőket.
– Nemrég volt a környezetvédelmi világnap, ezt hogyan ünnepelték Békéscsabán?
– Sok kis közösség megemlékezik erről a világnapról. Tevékenységük, cselekvéseik mutatják meg, hogy nem csak nekik, de nekünk, a társadalomnak, a gazdaságnak is óvnia kell a természetet. Országos szinten is mintaértékű a Modern Városok Programban megvalósuló, békéscsabai, komplex, energetikai projekt, amely jelentős mértékben hozzájárul a város és környezete jobb klímájához és a kevesebb károsanyag-kibocsájtáshoz, legyen szó a napenergia és a geotermikus energia hasznosításáról, a közvilágítás korszerűsítéséről, a közösségi közlekedés fejlesztéséről. Sok olyan köztulajdonú ingatlan van, amelynek a hőszigetelése megtörtént, de példaként említhetjük akár a kerékpárúthálózat fejlesztését is, amely arra ösztönöz, hogy kerékpárra üljünk és ne autóba. Beszélhetünk arról a zöldítési, fásítási programról, amelyet részben az önkormányzat, részben civil szervezetek - így a 60 ezer fa Békéscsabán mozgalom - valósítanak meg a városban és a környéken. Ha mindent összeadunk, viszonylag jól állunk, jól bánunk a környezetünkkel és elérhetjük a 2030-ra, 2050-re tervezett klímacélokat.
