– Most szombaton rendezik meg az első Glokál Fesztivált Békéscsabán, amely a környezetvédelem köré épül. Miről szól ez az esemény egészen pontosan?
– Egy találó nevet adott a főszervező gárda egyik tagja, Duray Balázs ennek az eseménynek. A Glokál Fesztivál arról szól, hogy az egész glóbuszt érintő kérdések mellett a helyi élőhelyünk teret kapjon, így a konkrét helyzet és a közeljövőben tervezett fejlesztések is szóba kerülnek, mindez civil közegben. A két koncerttel, a klímaszorongásról való beszélgetéssel, egy vízönrendelkezési munkacsoport megalakulásával, és azzal a párbeszéddel, amely elsősorban a helyi környezetünkről szól. Korábban a háborúk, járványok, és most az éghajlat változások okozta probléma, valamint a sok információ, amely eljut hozzánk, mind szorongáshoz, depresszióhoz vezethetnek, de van olyan helyi cselekvés, amely segíteni tud. Ha megtaláljuk ezeket a pontokat és élni tudunk velük, akkor jobban megélhetjük a mát és bízhatunk a jövőben. Ehhez egyéni, közösségi, önkormányzati és kormányzati szinten oda kell figyelnünk a klímára.
– A szombati programon lehetőség lesz "együtt gondolkodásra" a zöldfórum révén. Itt több, Békéscsabához köthető ügyről ötletelnek, mint például a Körös Hotel területének hasznosítása. Képviselőként a témában ön is aktívan részt vett, jelenleg mit lehet tudni, hogyan alakul a terület sorsa?
– Az én munkám döntően arról szólt, hogy az immár 25 éve üresen, kihasználatlanul és egyre rosszabb állapotban, a városközpontban lévő épület eltűnjön onnan. Ez megtörtént, miután a magántulajdonostól megvásárolta az állam, majd elbontotta az épületet. Most következik az a lépés, hogy az önkormányzat megkapja az 1997 négyzetméternyi területet, így a városvezetésen múik, hogy mi lesz a sorsa. Az a bölcs és megfontolt döntés, ha a városvezetés figyelembe veszi, hogy mit szeretnének a helyiek a korábbi Körös szálló területén. Nagyjából egységes a vélemény, hogy valamiféle zöldterület alakuljon ki. Ahhoz túl kicsi és túl központi része a városnak, hogy azok az építéssel kapcsolatos lakossági ötletek megvalósuljanak, amelyeket hallani lehetett. Ami komoly kérdést vet fel, hogy a zöldterület alatt legyen-e egy mélygarázs, olyan parkolási lehetőség, amely ugyan nem a főteret vagy a sétáló utcát érinti, de vajon annak a közelében indokolt-e egy- vagy kétszintes parkoló létrehozása. Az egészen biztos, hogyha ilyen döntés is születne, az nem a közeljövőben valósulna meg.
– A parlamentben most folyik a költségvetés tárgyalása, egy 33 ezer milliárdos kiadási főösszegű 2023-as költségvetésről beszélünk. Azoknak a nagy, az állam által finanszírozott, akár az önkormányzat által bonyolított beruházásoknak egy részét, amelyeket terveztünk, most újra kell gondolbi. Ennek a parkolónak a kialakítása egyelőre még ötlet szintjén van, a testület sem tárgyalt erről. Ezért is fontos a szombati beszélgetés, mert érvek és ellenérvek hangzanak majd el a parkolókapacitás növelésével kapcsolatban. Komoly nézetek vannak amellett, hogy miért jobb az, ha az autós közlekedést nem húzzuk be a belvárosokba, hanem a közösségi közlekedéssel, kerékpárutak fejlesztésével és bővítésével a biciklis és gyalogos közlekedést tesszük konfortossá sétáló utcákkal. A múzeum, a könyvtár és a Csabagyöngye Kulturális Központ parkolóhiányos rész, ez szól mellette. Az, hogy ne növeljük a belvárosi forgalmat, az pedig ellene, de végül a közgyűlés hoz döntést a kérdésről.
– Békéscsabához, a közlekedéshez és fejlesztéshez köthető a reptérfejlesztés is. Ez a beruházás hogyan egyeztethető össze a környezetbarát gondolkodással?
– Egy reptérfejlesztés, -bővítés sokkal fontosabb annál és jobban érdekli a helyi közösséget, minthogy egy szakértői anyag elkészüljön és arra alapozva szülessen döntés róla. Egy nagyon széles társadalmi egyeztetés szükséges arról, hogy milyen mértékben indokolt a reptérfejlesztés, amennyiben az, és milyen legyen az a beruházás. Tudjuk, hogy a helyi reptérnek nem nagy repülőgépek fogadására kell alkalmasnak lennie, hanem részben a Gyulán és Békéscsabán megvalósuló ipari terveket kell majd szolgálnia. Kérdés, hogy mennyire tudjuk ellentételezni a reptérfejlesztés okozta környezeti károkat azzal, hogy a környezetet óvjuk, a zöldterületet próbáljuk növelni. A kormányzat az önkormányzat részére biztosított forrást arra, hogy megtervezze a repülőtér bővítését. Milyen formában, ütemezéssel és hogyan zajlik majd, az tervezési szinten van. Az lesz jó, ha a városvezetés, a hivatal szakemberei és a felelős politikusok is ebben a lakossággal történő párbeszédben aktívan részt vesznek. Egy folyamatos konzultáció mellett lehet eldönteni azt, hogy az a gazdaságfejlesztési törekvés, amely végsősoron azt eredményezi, hogy csökken a munkanélküliség Békéscsabán, több terméket állítunk elő, több helyi adóbevétel van, mennyir áll szemben a reptérbővítéssel kapcsolatos esetleges környezeti ártalmakkal. Hogyha ezeket mérlegeljük, akkor tudunk jó döntést hozni.
– Jövőbeli fejlesztésekről, tervekről egyeztetett Bányai Gábor kormánybiztossal, és a Dél-Alföld gazdaságfejlesztése volt a szempont. Ennek kapcsán Békéscsaba volt a fő állomás, itt milyen témákat érintettek?
– A gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosának dolga az, hogy a helyi szereplőkkel az oktatási intézményekkel, a szakképzési centrumokkal, a felsőoktatási intézményekkel, a kamarákkal, az önkormányzatokkal, a politikai döntéshozókkal, a civil szervezetekkel egyeztessen arról, hogy milyen gazdaság-, és társadalomfejlesztési irányok vannak, lesznek, és melyek a fontosak. A polgármesterekkel való egyeztetés során szóba jött, hogyan helyezzék a település vezetői sorba az általuk fontosnak tartott beruházásokat, fejlesztéseket. Rangsorolják, priorizálják azokat a fejlesztéseket, amelyek a helyi társadalomnak kellenek és milyen tervezés szükséges ezekhez. Az az infláció, amely az országban van a beruházásokra is hatással van. A közelmúltban egyeztettünk a Miniszterelnökséggel arról, hogy a folyamatban lévő fejlesztésekhez mindenképpen szükséges valamilyen többletforrás biztosítása. Átgondolandó, mérlegelendő azok a beruházások, amelyek a következő fél évben, egy évben nem feltétlenül indulnak el. Az orosz-ukrán háború döntő mértékben befolyásolja a jövő évi költségvetést. Egy évvel ezelőtt még messze nem gondoltuk, hogy a háború és az energia árrobbanás olyan következményekkel járnak, amelyek most részben a gazdaságfejlesztést is befolyásolják.
– Miért fontos az, hogy ennyire komplexen kezeljék a gazdaságfejlesztést, ennyi mindenkit bevonjanak és zónákat hozzanak létre?
– Azért, mert ha helyben megtörténik egy fejlesztés az felvet néhány kérdést. Akár olyanokat, hogy ott indokolt-e, vannak-e párhuzamosságok, egymásra tudnak-e épülni a különböző beruházások, helyi vagy szélesebb igényt elégítenek ki. Most az aszály is kínozza a magyar agráriumot, de Észak-Olaszországtól kezdve az Egyesült Államokig is borzasztó aszályról számolnak be a híradások. Az öntözés fejlesztése igen fontos, de nem lehet lokális szinten dönteni egy-egy beruházással kapcsolatban. A kistérség polgármesterei egybehangzóan mondták azt, hogy a békéscsabai fejlesztések Telekgerendásnak, Gerendásnak, Kétsopronynak és a többi településnek is a hasznára válnak. Együtt kell gondolkodnunk város, várostérség szinten akár a képzések, a közlekedési hálózat fejlesztése, az ipari beruházások kapcsán. Ezért kell jól megalapozott döntéseket hozni, nem olyanokat amelyekről két, öt vagy tíz év múlva kiderülnek, hogy indokolatlanok, pazarlók vagy más közpénz elköltése fontosabb lett volna.
– A Nemzeti Összetartozás Bizottságában – amelynek most alelnöke lett – elkezdődött a munka. Mi az, amiben már döntések születtek és mi van jelenleg napirenden?
– Amióta a bizottság alelnöke lettem két olyan ülést tartottunk, ahol a jövő évi költségvetésről beszéltünk és megnéztük, összeraktuk, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottságához tartozó pénzügyi források elegendőek-e. Az ellenzéki javaslatokat is figyelembe véve úgy látjuk, hogy megfelelő összeg lesz a bizottság hatáskörébe tartozó feladatok ellátására. Legutóbb nagyköveti meghallgatások történtek, továbbá létrehoztuk az autonómia albizottságot, amelynek magam is tagja vagyok. Minden szomszédos országban vita és kérdés, hogy kulturális, csoportos, területi, önkormányzatiságban vagy a személyiségi autonómia milyen mértékben szólhat.
