– Az elmúlt időszakban már enyhültek a szigorítások, egyre többet vagyunk kint.
– Egyre több időt töltünk házon kívül, akár a szabadban, éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben, illetve visszatértek a munkahelyekre azok is, akik eddig zömmel otthonról dolgoztak, sőt a bölcsődék, óvodák is megnyitottak. Csökkenő tendenciát látunk a megbetegedések számát illetően, a kormányzat meg tudta hozni azokat a döntéseket, amelyek eredményeként „újraindulhat az élet”. A kereskedelem, a szolgáltatás, az ipar, a mezőgazdaság – szinte az élet minden területe fokozatosan kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. A kormányzat éppen ezért a parlament elé terjesztette azt a javaslatot is, miszerint a veszélyhelyzet hamarosan megszűnhet.
– Mit mondanak a szakemberek, meddig tarthat még a járvány Magyarországon?
– Erre nagyon nehéz válaszolni. Azt hiszem, hogy a járványügyi szakemberek sem tudnak erre pontos választ adni. Egyre több jó hír van azzal kapcsolatban, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek rövidítik a betegség konkrét időszakát. Egyre több eszköz áll rendelkezésre Magyarországon is, amelyek segítik a gyógyulást. A védőoltással kapcsolatos munka is az egész világon zajlik. Lehet híreket hallani olyan védőoltásokról, amelyek tesztelése jól halad, és akár még ebben az esztendőben, sőt, akár ősszel elkészülhet a védőoltás is. Mindez csupán feltételezés. Mint ahogy az is, hogy a járványnak lesz második, vagy akár harmadik hulláma is. Rengeteg információ ér minket mostanában ez ügyben. Néhány nappal ezelőtt jelent meg egy olyan kutatási eredmény, amely azt igazolja, hogy mégis van szezonális jellege a koronavírus-járványnak. Ami azt jelenti, hogy 5 és 15 Celsius-fok között a legvirulensebb a fertőzés. Most, hogy melegebb van, szezonális oka is van annak, hogy lelassult a járvány. Szerencsére döntőrészt sikerült elkerülni azt, hogy települési szintű gócpontok alakuljanak ki. Erről sokat beszéltünk mi is, olvasunk arról, hogy az idősotthonok olyan helyek, ahol sajnos alakultak ki ilyen fertőzési gócpontok. A kórházak is lehetnek ilyenek. Békés megye kifejezetten jól áll, nálunk van a legkevesebb igazolt fertőzés. Az a reprezentatív adatfelvételre alapuló kutatás, amely egy nagyszabású, 10 ezer főt meghaladó tesztelésre alapult, az is azt mutatja, hogy alacsony a magyar lakosság átfertőződöttsége. Ez azt jelenti, hogy jól védekeztünk a járvány terjedése ellen. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a nyájimmunitásra nagyon sokáig nem számíthatunk. Egy szó mint száz, egyre kevesebb a megbetegedés, és lehetőség van arra, hogy szigorúan ellenőrzött körülmények között fokozatosan visszatérjen az élet az országba. Az oktatásügyről rendszerint szoktunk beszélni. Az óvodák és a bölcsődék kinyitottak és az iskolákban pedig lesz arra lehetőség a tanévzárást megelőző időszakban, hogy a szülők, akik úgy gondolják, hogy a gyermekük számára szükséges, hogy a digitális tanrend alatti időszak után valamiféle felzárkóztatásban vegyen részt a gyermeke, kis létszámú csoportokban lesz rá lehetőség.
– A gyerekek és a szülők is várják a nyári táborokat. Mit lehet tudni az ott érvényes szabályokról?
– A napközis táborok mellett ottalvós táborok megszervezésére is lehetőség nyílik a higiéniai szabályok betartása mellett. Kidolgozás alatt van egy konkrét szabályrendszer, amely alapján az iskolák, kulturális intézmények, egyesületek, civil szervezetek megszervezhetik táboraikat.
– A kulturális intézmények voltak az elsők, amelyek megérezték a járvány hatásait, hiszen március óta nem tarthatnak rendezvényeket. Hogyan nyithatnak újra? Ezzel kapcsolatosan van-e bármilyen elképzelés?
– Ebben a változó időszakban célszerű megfogalmazni állításokat, amikor ezeknek van létjogosultságuk. Tervek vannak természetesen. Én azt mondanám, hogy nem is a kulturális intézmények, hanem a kulturális intézmények és a rendezvényszervező cégek azok, amelyek először érezték meg a koronavírus-járvány hatását. A rendezvények lesznek azok, amelyek utoljára kapcsolódhatnak be a vérkeringésbe. A nagy fesztiválélet lesz talán az utolsó, amely 100%-os üzemmódban tud majd működni. Augusztus 15-e után elképzelhetők nagyobb rendezvények is. Ezzel is várjunk még, hiszen nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. De pontos állásfoglalást csak akkor fogunk tudni, amikor a járványügyi szakemberek folyamatosan nyomon követve az eseményeket, és látva, hogy hogyan állunk, mik az egészségügyi körülmények, meghozzák a javaslatokat, hogy milyen intézkedések történjenek.
– Úgy néz ki, hogy a gépjárműadó nem maradhat a településeknél. Ez miért szükséges lépés? Illetve a későbbiekben a kormányzat tervezi-e, hogy ezeket az önkormányzatokat valamilyen módon kárpótolja?
– Én azt javasolnám, hogy a jövő évi költségvetésről akkor beszéljünk, amikor azt az Országgyűlés elfogadja. Ez július első hetére várható. Egyébként már megjelent a költségvetés-tervezet, a kormányzat a parlament elé terjesztette és normál időrendben fogja tárgyalni a parlament a jövő évi költségvetést. Számos olyan sor van, olyan költségvetési tétel van, amely növekményt jelent az önkormányzatok életében is. Én azt hiszem, hogy ezt a csomagot akkor tudjuk nagyjából pontosan átbeszélni, hogyha módosító javaslatok után vagyunk.
– Folyamatosan jönnek ki a gazdaságvédelmi akcióterv programelemei.
– Most a legfontosabb az, hogy a munkahelyeket meg tudják tartani a cégek, vállalkozások, illetve jó lenne, ha egyre több helyen fel tudnának venni olyan embereket is, akik a járvány miatt veszítették el állásukat. A piaci szereplőkkel beszélgetve úgy látom, egyelőre sok helyen az is nagy erőfeszítést igényel, hogy a meglévő kollégáiknak tudjanak munkát adni, hiszen a piac beszűkült, nem tudunk például importálni olyan alapanyagokat, amelyeket feldolgozva adnánk tovább. Ilyenkor hiába van kormányzati támogatás az új munkaerő felvételére, ha nincs a cégek termékeinek piaca. Remélhetőleg ez már nem sokáig marad így. Mindenesetre a kormányzat azon dolgozik, hogy ígéretéhez híven, mindenki számára vagy a piaci vagy az állami szférában munkalehetőséget teremtsen.
– A járvány idején a környezetvédelemről talán kevesebbet beszélünk, ön azonban pont ezzel kapcsolatban szólalt fel a parlamentben.
– A parlamenti munkám során a közelmúltban a természetvédelemről és a környezetvédelemről szóló törvények módosítása kapcsán, továbbá az éghajlatváltozás miatt szükséges teendők, illetve a klíma vészhelyzet kihirdetése ügyében kértem szót. Az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk, kiemelten fontos az, hogyan bánunk a környezetünkkel, hogyan tudjuk lassítani, elfogadható keretek között tartani a klímaváltozást. A környezetvédelmi akciótervben sok intézkedés szerepel ezzel kapcsolatban. Nagymértékű erdősítés történik például az országban, a cél az, hogy 27 százalékra nőjön az erdős területek aránya. A veszélyes hulladékkal kapcsolatban szigorú korlátozások jönnek és sok olyan eleme van az energiagazdálkodásnak is, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés csökkenjen. Kifejezetten szakmai viták zajlanak ezzel a területtel kapcsolatban, és úgy érzem, ez nagyon jó irány.
– Mi várható még a következő időszakban? Beindulhat-e például a turizmus?
– Azt reméljük, hogy a nyári időszak már alkalmas lesz arra, hogy elmenjünk valahová pihenni, nyaralni. Kampány is folyik annak érdekében, hogy most inkább itthon nyaraljunk, ne menjünk el távolabbi országokba. Azért, mert most így biztonságosabb, továbbá azért, hogy a helyi gazdaságot segítsük ezzel. Rengeteg olyan természeti szépség, kincs van ebben az országban, amit érdemes felfedezni, és ahol igazán jól érezhetjük magunkat. A turizmus ebben az évben nagy bevételkieséseket kénytelen elkönyvelni, de az ágazatban dolgozók készülnek a nyárra, amely segíthet talpra állni a szállodáknak, vendéglátó-ipari egységeknek is.
