– Az Országgyűlés döntése alapján a jövő évtől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak. Mit tudhatunk erről?
– 16 és 25 év között körülbelül egymillió olyan fiatal van, aki ezzel jól jár. Érintettek ebben a korosztályban azok, akik nyáron dolgoznak, alkalmi munkát vállalnak, diákmunkát végeznek, vagy akár vállalkozói tevékenységet folytatnak, és természetesen azok is, akik munkavállalóként vannak jelen a munkaerő-piacon. Éves szinten akár 450-500 ezer forint többletforrás maradhat azoknak a fiataloknak a pénztárcájában, akik már rendszeresen dolgoznak. A döntés hátterében az áll, hogy amíg a szülőkkel, a család kötelékében él egy fiatal, számos ellátásban, kedvezményben, juttatásban részesülhet – ezek a családtámogatási rendszer részei. Amikor aztán saját családot alapít a fiatal, akkor szintén vannak támogatások, amelyekre építhet a saját munkája, aktivitása mellett. A kettő közötti időszak az, amikor a fiatalok már nem a szülői védettség időszakában, és nem egy újabb család kötelékében élnek. Ezt az átmenetet próbálja megkönnyíteni ez a döntés.
– Arról is lehet tudni, hogy a nyugdíjasok idén már korábban számíthatnak nyugdíjemelésre, mert a tervezettet meghaladta a tényleges infláció. Hogyan történik a korrekció?
– A nyugdíjak folyósításáról szóló szabály szerint az infláció mértékéhez képest kapnak évről évre többletforrást a nyugdíjasok. Már látható, hogy ebben az évben meghaladja majd az infláció a tervezett 3 százalékot, ilyenkor rendszerint novemberben történik meg a korrekció. Mivel azonban a járvány mindenki számára nehézséget okoz, az a döntés született, hogy már év közben 0,6 százalékkal nőjön a nyugdíjak mértéke; országos szinten ez 26 milliárd forint többletforrást jelent. Hozzáteszem, hogy ez tehát az infláció miatt van. Az emelést természetesen januártól visszamenőleg kapja meg mintegy 2,5 millió ember.
– Az árvaellátás összege is emelkedik, ez hány gyermeket érint?
– Árvaellátásban mintegy 55 ezer gyermek részesül. Közöttük vannak olyanok, akiknek az édesapjuk és édesanyjuk is elhunyt, illetve vannak félárvák, akik az egyik szülőjüket veszítették el. Olyan döntés született, miszerint januártól nem lehet 50 ezer forint alatt az árvaellátás minimuma. Ez körülbelül 42 ezer gyermeket érint. A döntés előkészítésében a népjóléti kabinetben magam is részt vettem. Bár a szülő elvesztése nem pótolható, jó érzés tudni, hogy legalább anyagilag kicsit könnyebb lesz az érintetteknek.
– Békéscsaba útfejlesztésével kapcsolatban ön az Országgyűlésben is felszólalt. Országos viszonylatban hogyan áll a város az útfejlesztéseket illetően?
– A kollégáimmal átnéztük, milyen fejlesztésekben részesül a többi magyarországi megyeszékhely. Azt láttuk, hogy olyan léptékű útépítési és útfelújítási munkálatok, mint amilyenek nálunk történnek idén és jövőre, nincsenek másutt az országban. Ha az idősíkot vesszük figyelembe, akkor pedig az is kiderül, hogy sem a rendszerváltozás óta, sem az azt megelőző időszakban nem történt ilyen léptékű útépítés és útjavítás két éven belül. Békéscsabán az utak mintegy 18 százaléka még nem aszfaltozott. Az idei és jövő évi fejlesztéssel 8 százalék alá fog csökkenni ezeknek az utaknak az aránya. Szintén fontos, hogy 60-70 utcarészlet, utcaszakasz és tér burkolatának a javítása is megtörténhet. Az Országgyűlésben a napirend utáni felszólalásomban a folyamatban lévő munkákról is szóltam. Számos egyeztetésen vagyunk túl az ügyben, hogy az M44-es út végpontja valahol csatlakozzon majd arra az útra, amely autópályán vezet el minket Budapestig. Ha ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, és az állam forrást is tud biztosítani, akkor néhány éven belül Békéscsabától Budapestig összefüggő gyorsforgalmi úton, autóúton és autópályán tudunk majd közlekedni. Ezeket összegeztem a parlamentben.
– Ön éppen a Föld napján tárgyalt a Hatvanezer Fa Egyesület képviselőivel együtt az Agrárminisztériumban. Milyen célokat fogalmaztak meg?
– A Hatvanezer Fa Egyesület egy rendkívül dinamikusan fejlődő közösség, ráadásul olyan tevékenységet folytat, amelyet magam sem gondoltam volna, hogy egy civil szervezet ilyen magas szinten tud művelni. Számos olyan közösségről tudok, amelyek jó szándékkal, nagy lelkesedéssel jöttek létre, aztán az útjukba kerülő akadályok miatt elkopott a lendületük, megszűnt a tevékenységük. A Hatvanezer Fa Egyesület nem ilyen. Egyre szélesebb körű, egyre több mindenre kiterjedő a tevékenységük, vannak olyan szándékaik, elképzeléseik, olyan mintaprojektekre javaslataik, amelyek országos szempontból is értelmezhetők. A kormányzatnak pedig vannak olyan tervei, amelyekbe be lehet vonni ezeket az aktív – a zöldítést, a fásítást, a környezetvédelmet ennyire komolyan gondoló, és azért tenni kész – helyi közösségeket. Mivel ők dolgoznak meg ezért, úgy korrekt, ha azokról a javaslatokról, kezdeményezésekről és történésekről, amelyek ennek a tárgyalásnak az eredményei, a Hatvanezer Fa Egyesület számol majd be részletesebben.
– Térjünk át a járványhelyzetre. Túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, országosan több mint 4 millióan már legalább az első oltást megkapták. Mi a helyzet Békés megyében?
– Békés megye a kevésbé fertőzött megyék közé tartozik, azonban ahogy a Kelet-Magyarországra általában, így ránk is jellemző, hogy eleinte alacsonyabb volt az oltásra regisztrálók aránya is. Szerencsére az utóbbi időszakban nálunk is megnőtt ez a szám. Az átoltottság pedig részben a kormányhivatal, részben az orvosok, a kórházak, a háziorvosok, az asszisztencia munkájának köszönhetően nagyon jól halad. Azzal, hogy most már az online időpontfoglalással is lehet élni, felgyorsult az oltásban résztvevők száma. Nem győzzük elégszer elmondani: ahhoz, hogy visszakapjuk a régi életünket, ahhoz, hogy újra közösségekbe mehessünk és részt vehessünk olyan eseményeken, amelyek természetesek voltak korábban, ma a társadalom minél nagyobb átoltottsága szükséges.
– Már tavaly azt hangsúlyozta a kormány, hogy amennyi munkahelyet elvesz a vírus, annyit teremtenek. Milyen tendenciát mutat nálunk a foglalkoztatottak száma?
– A mostani állapot az egy évvel ezelőttihez képest – amikor a koronavírus-járvány első hulláma volt – egy kicsivel jobb. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek van munkája, aki dolgozni szeretne, de azt reméljük, ha a harmadik hullám lecseng, az a gazdaságban is további élénkülést fog jelenteni, ami a nemzetjövedelem termelésében és foglalkoztatási adatokban is megmutatkozik majd. A Békés megyei foglalkoztatottsági adatok jelenleg rosszabbak az országos átlagnál, de lehetőségünk van rá, hogy közelítsünk ahhoz.
