– Lezárult Békéscsabán a Smart Grid projekt első üteme. Hogyan és milyen elgondolással indult ez a beruházás?
– Békéscsabán egy komplex energetikai program valósul meg a Modern Városok Program részeként. Ez a komplexitásában, teljességében egyedülálló, mert több olyan eleme van, ami együttvéve azt eredményezi, hogy Békéscsaba a korábbiakhoz képest lényegesen klímabarátabb módon és kevesebb energia felhasználásával tudja majd a közszolgáltatásokat biztosítani. Befejeződött a közvilágítás modernizálása és a Smart Grid program I. üteme is. Ez utóbbi eredményeként egy 3 napelem-parkból álló komplexum létesült. Jövő év első felében a geotermikus hőhasznosítási projekt is befejeződik, a következő esztendőkben tervezzük a közösségi közlekedés modernizálását úgy, hogy döntő többségben megújuló energiával üzemeljenek a helyi autóbuszok. Mindez együtt egy olyan modell, amely hasonló városokban nem igazán jellemző. Legutóbb a Smart Grid I. üteme fejeződött be, ez a fejlesztés pedig lehetővé teszi, hogy a sportcsarnoknak, a vívócsarnoknak az elektromos energiaellátását napelempark biztosítsa. Emellett a geotermikus energia hasznosításához szükséges áramot is ez a fejlesztés biztosítja.
– A napelem-parkok a teszt-üzemmód után ma már rendesen működnek, milyenek az eddigi tapasztalatok?
– A teszt-üzemmód tapasztalatai teljes mértékben pozitívak. Nem volt olyan műszaki hiba vagy meghibásodás, amely miatt kritikával kellene illetni a rendszert. Jól tudja tárolni azt az energiát, ami a napsütéses időszakban többletként jelentkezik, és a visszatáplálás is jól működik. Ez is mutatja, hogy érdemes nagyobb léptékben is gondolkozni a napenergia hasznosításában, illetve más megújuló energiák hasznosításában. Arról se feledkezzünk meg, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretei között az intézményeink egy nagy részét energiatakarékosabb üzemmódba tudtuk átállítani. A szigetelés, a kazánok, nyílászárók cseréje mind-mind azt szolgálta, hogy az intézmények kevesebb energiát használjanak. Ugyanez igaz a közvilágítás korszerűsítésére is.
– Említette, hogy a közeljövőben a közlekedés rendszere is megújulhat. Milyen tervek vannak e tekintetben?
– Megszülettek a tervek arra nézve, hogy egyrészt egy újabb napelem-parkkal kell biztosítani azt, hogy olyan járműparkja legyen Békéscsabának, amely a helyi közösségi közlekedést meg tudja oldani. Ehhez jelentős forrásra van szükség. Tudjuk, hogy most nincs jó helyzetben az ország költségvetése az infláció, illetve az energiaárak elszabadulása miatt. Ezért akkor tudjuk a fejlesztésnek ezt a lépcsőfokát meglépni, ha az önkormányzat támogatást kap erre az államtól. Azon dolgozunk, hogy amikor olyan helyzetben lesz az ország költségvetése, akkor tovább folytatódjék ez a komplex energetikai program.
– November 24-én egy áldozatsegítő pont létesült a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság épületében. Mi indokolta ennek a központnak a létrehozását?
– Amikor tavasszal Varga Judit miniszter asszony Békéscsabán járt, akkor azt az ígéretet tettük, hogy még ebben az évben betagozódik az áldozatsegítő intézményrendszerbe Békés megye, Békéscsaba. Ezt sikerült is tartani, az áldozatsegítő pont a rendőrség épületében nyílt meg. Jó esély van arra, hogy a kormányzat az önkormányzattal kössön egy olyan szerződést, amelynek alapján bérel egy ingatlant. Azt reméljük, hogy a következő esztendőben egy civil térben fogja majd az áldozatsegítő központ a tevékenységét folytatni. Az látszik, hogy az elmúlt 10 esztendőben nagymértékben csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon, az unióban a 3-4 legbiztonságosabb ország közé tartozunk. Ettől függetlenül vannak olyan bűncselekmények, szabálysértések, amelyek az áldozatvédelem szempontjából fontosak, amelyeknél kell, hogy valamilyen módon segítséget nyújtson az állam, nemcsak a rendőri intézkedéssel, hanem más gondoskodástípussal. A pont elsősorban információt szolgáltat azoknak az áldozatoknak, akik valamilyen bűncselekménynek, szabálysértésnek az áldozatai. Akár a kapcsolati erőszak, a szexuális erőszak vagy emberkereskedelem áldozatainak is. Információt, lelki segítséget, jogi tanácsadást nyújthatnak az áldozatsegítő pont szakemberei.
– A napokban ülésezett a vízügyi közszolgáltatási dolgozók szakszervezeti szövetkezete, ahol ön beszámolt az Alföldvíz Zrt. integrációjáról. Tudjuk, hogy nagyon sokáig nehéz anyagi helyzetben működött a vállalat. Mi a helyzet most?
– A szakszervezeti szövetség meghívott arra a tanácskozásra, ami Hernádvecsén zajlott. Idén március végéig zajlott le az integrációs folyamat, amelyre azért volt szükség, mert egyrészt a magyar alkotmány úgy rendelkezik, hogy az egészséges ivóvíz biztosítása végső soron állami feladat. Tehát ha az önkormányzati tulajdonú víziközmű cégek nem tudják ezt a feladatot biztonságosan ellátni, az államnak kell ezt a kötelezettséget teljesítenie. Az Alföldvíz Zrt. az elmúlt időszakban meglehetősen kritikus éveket élt át. Számos konzultáció, egyeztetés eredménye volt az, hogy megtörtént az Alföldvíz Zrt. integrációja a Nemzeti Vízművek Zrt.-be. Az Alföldvíz az ország negyedik legnagyobb víziközmű szolgáltató cége, amely körülbelül 450 ezer ember számára szolgáltat egészséges ivóvizet 4 megye 132 településén. Az egészséges ivóvíz biztosítása mellet a cégnél elindult egy bérfelzárkóztatási folyamat, ugyanis e tekintetben jelentős volt az elmaradás a mintegy 1200 főt foglalkoztató szolgáltatónál. Ennek köszönhetően, míg korábban jellemzően arra volt példa, hogy elvándoroltak a dolgozók a bérek, illetve az elmaradó fejlesztések miatt, most éppen a fordítottja történik. Békéscsabán még vannak olyan területek, ahol nincsen ivóvízvezeték-hálózat. Olyan szerződést kötött a az önkormányzata az Alföldvízel, illetve a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel, hogy a cég biztosít forrást ezekre a fejlesztésekre, sőt, végre is hajtja azokat. A Kenderföldeken már elindult egy folyamat: jövő év közepéig a Kenderföldek minden utcájában egészséges vezetékes ivóvízhez juthatnak majd az ott lakók. További fejlesztésekre, beruházásokra is lesz majd mód középtávon. Az is fontos volt, hogy Békéscsabán maradjon a cég központja, valamint hogy továbbra is maradt tulajdoni hányada a városnak az integrálódó Alföldvíz Zrt.-ben, így az ellenőrzési jogköre, a felügyelőbizottsági tagsága is megmaradt Békéscsabának.
– Térjünk át a parlamenti munkára. Az elmúlt hetekben az agráriumról, a különböző támogatásokról vitáztak a képviselők. Tudjuk, hogy itt az Alföldön az aszály miatt idén milyen nehéz helyzetbe kerültek a gazdálkodók. Ők milyen támogatásra számíthatnak?
– Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az egyik nagy csomag, ami az Európai Unióval kapcsolatos tárgyalássorozatunkat is jelenti, az a közös agrárprogramról szólt. Megegyezés született ebben az ügyben, egészen nagy forráshoz juthat majd az agrárium Magyarországon. Ez a forrás biztosítja majd a területalapú támogatást, hogy a mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások az agráriumban fejlesztési forrásokhoz jussanak. Biztosítja az agráriumhoz kötődő klímavédelmi célokat is. Fontos volt a napirendi pontot között az eredetvédelemmel kapcsolatos jogszabály is. Tudjuk, hogy nagyon sokféle helyről érkezik termék, amelyekről nem feltétlenül tudja a vásárló, hogy génmanipulált termékről van szó, vagy nem. Azt is tudjuk, hogy nagyon sok az internetes vásárlás, és ezek kontrollja is fontos. Illetve lényeges, hogy az eredetvédett termékek jobb minőséget biztosítanak, és az előállítók számára a piacon jobb pozíciót jelentsenek. Azok pedig, akik ezeket vásárolják, tudják, hogy honnan származik az az élelmiszer. Ez egy olyan jogszabályi változás, ami a termékértékesítési láncban nagyobb biztonságot jelent akár a termelőnek, akár a fogyasztónak is.
