– Rendszeres nyári programjai közé tartozik a bálványosi szabadegyetem, amelynek idén is résztvevője volt. Itt volt egy pódiumbeszélgetés Európáról, Székelyföldről és Magyarországról, illetve a nemzeti önrendelkezésről. Ön az Országgyűlésben a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, és az Autonómia Albizottság elnöke is. Mire jutottak a pódiumbeszélgetésen?
– Évről évre elmegyünk nyáron a családdal Tusnádfürdőre. Erdély gyönyörű, érdemes ellátogatni oda bármilyen apropó folytán! Most a szabadegyetemen egy olyan kerekasztal-beszélgetést moderáltam, ami a kisebbségvédelemmel és döntően az autonómiával volt összefüggésben. A tapasztalat, hogy ez a kérdéskör szerte a világon nagyon bonyolult. Az Európai Unióban látszik, hogy bizonyos kisebbségek védelme, egyes kisebbségekről való gondolkodás, gondoskodás előtérben van. De ezek a kisebbségek a szakemberek szerint egyrészt a menekültek, másrészt az eltérő szexuális irányultságúak, illetve a más nemi identitással rendelkezők. Az őslakos nemzetiségek, nemzeti kisebbségek helyzete azonban nincs előtérben, nincs a mainstream gondolkodás homlokterében – ezt számos kutatás igazolja. Akik fontosnak tartják a nemzeti kisebbségek sorsát, azok úgy látják, hogy ahol lehet, ott a különböző típusú autonómiákat erősíteni szükséges. Ez nem zárul le egy döntéssel, 10, 30, de 100 évvel ezelőtt is kérdés volt, és valószínűleg 50-100 év múlva is kérdés lesz. Tusnádfürdőn a beszélgetésből végül az csúcsosodott ki, hogy most nincsenek túl jó helyzetben a nemzeti kisebbségek. Nem csak a magyarok a határon túli területeken, hanem úgy általában véve. Ezen pedig változtatni kell.
– Magyarországról milyen folyamatokat lehet elindítani ahhoz, hogy felhívják az Európai Unió figyelmét erre a kérdésre?
– A Minority SafePack elnevezésű kezdeményezés itthonról, illetve az erdélyi magyarság köréből indult. Számos olyan lehetőség van az Európai Unió szakbizottságaiban, ahol a kisebbségeket érintő kérdésekre, problémákra, fel lehet hívni a figyelmet. Lehet akár egy jogszabály-kezdeményezéssel, vagy finanszírozási törekvéssel indulni. Napirenden kell tartani azt a kérdést, hogy a – szerte Európában – csökkenő lélekszámú nemzeti kisebbségek komfortosabban tudjanak élni, és a szülőhelyükön tudjanak maradni. Ez a gondolkodás nem azt célozza meg, hogy az anyaországba költözzenek a nemzeti kisebbségek, hanem éppen azt tehát, hogy a szülőhelyükön tudjanak boldogulni. Ahol élnek, ott tudják a saját kultúrájukat élvezni, a saját anyanyelvüket használni, a saját hagyományaikat gyakorolni; és államalkotó nemzettest részeként lehessen elismerni őket.
– Augusztusban két jelentősebb digitális fejlesztésről is posztolt a közösségi médiában. Az egyik az EgészségAblak alkalmazás volt. Ez hogyan hathat az állampolgárokra?
– Számos olyan területe van az életünknek, amely a digitalizálással könnyebbé tehető, illetve ahol ennek használatával hiba-mentesebbé válhat az ügyintézés. Az EgészségAblak applikáció olyan digitális lehetőség, amely megkönnyíti az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az alkalmazással minden orvosi dokumentumunkhoz, így az ambuláns iratokhoz, leletekhez, zárójelentésekhez és a receptjeinkhez is gyorsan hozzáférhetünk és le tudjuk tölteni őket. A korábban letöltött dokumentumokhoz net sem kell, bárhol rá tudunk nézni az egészségügyi iratainkra. Egyszerűn tudunk időpontot foglalni a szakrendelésekre, magunk válogathatunk az applikáció segítségével a szabad időpontok között, így előre tervezhetjük az orvosi vizsgálatokat. Jelenleg 14 beutaló nélküli, és 55 féle beutaló köteles járóbeteg szakellátásra lehet időpontot foglalni. Fontos, hogy az alkalmazás ingyenesen letölthető, és egyszerűen, akár ujjlenyomat-azonosítással is beléphetünk a rendszerbe. Lényeges, hogy az időpontfoglalás a mobil alkalmazás mellett az 1812-es Egészségvonalon keresztül is működik.
– Szintén a digitalizációról szól egy másik fejlesztés, a digitális állampolgárság. Ez hogyan segíthet majd bennünket?
– A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egy új mobilalkalmazás, amely célja a hétköznapi ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. Igen sok előnye van: a szerződéseket, dokumentumokat papírt kímélve elektronikus módon írhatjuk alá, egyetlen gombnyomással igényelhetünk erkölcsi bizonyítványt, a kormányablakos ügyintézéshez bármikor foglalhatunk időpontot, így nem kell majd sorba állnunk, vagy pl. QR-kód segítségével igazolhatjuk a személyazonosságunkat egy közúti ellenőrzés során. A tervek szerint 2026-ig lényegében minden ügyintézés elérhető lehet ilyen formában. Sok ügyintézés, ami eddig személyes jelenlétet kívánt, az okostelefonon lévő applikációval elérhető lesz. Tavaly volt a parlamentben ennek a kérdéskörnek az általános vitája, tárgyaltuk, hogy mennyire biztonságos a digitális állampolgárság, és hol tartunk az adatbiztonság helyzetével. Akinek kétségei vannak, annak érdemes elmondani, hogy nem kötelező használni a digitális állampolgárság által nyújtott szolgáltatásokat. Nem lesz több adat az állam birtokában, mint amennyi most van, és személyesen továbbra is intézhetjük az ügyeinket a kormányhivatalokban. Ha később minden tervezett szolgáltatóhoz elér ez a rendszer, akár a közüzemi számlák befizetését is egy gombnyomással intézhetjük az okostelefonunkon. Lekérhetünk iratokat, ha például elvesznek a papíralapú anyakönyvi dokumentumaink. Hosszú a lista, hogy mennyi mindenben könnyítheti ez meg a mindennapi életet.
– Arról a felvételik kapcsán írt a közelmúltban, hogy idén sokan jelentkeztek a nemzetgazdasági szempontból fontos szakokra. Melyekre gondolt pontosan?
– Ma nemzetgazdaságilag fontos szaknak tartják a szakemberek a mérnökképzést, a pedagógusképzést, az informatikát, az agrár- vagy a természettudományos szakokat. Tavaly emelkedés volt tapasztalható az egyetemekre felvettek számában. Ez a növekedés idén sem állt meg: szeptembertől többen járnak majd a felsőoktatási intézményekbe, mint az előző esztendőben. A békéscsabai egyetemi képzés is ezt igazolja. Akik Békéscsabán, Békés vármegyében szereznek diplomát, döntő többségükben itt is helyezkednek el - a Gál Ferenc Egyetem adatai ezt igazolják. Az egyetem célja, hogy a Békés megyéből, Bács-Kiskun megyéből érkező diákok mellett még többeket vonzzon Békéscsabára, erre egyébként a kollégiumi kapacitás is lehetőséget ad. Egyfajta idevonzó hatása is lehet az egyetemnek. 4-5 évvel ezelőtt mondhatni a klinikai halál állapotából sikerült visszahozni a békéscsabai felsőoktatást. Egy fenntartóváltással a főiskolából egyetem lett, ráadásul piacképes tudást adnak a csabai szakok, egyre többen járnak ide, és ez nagyon fontos a jövőt illetően.
– Korábban az volt a jellemző, hogy Szeged, Debrecen, Budapest elszívta innen a komoly tudással rendelkező fiatalokat. Mondhatjuk, hogy változóban van ez a tendencia?
– Talán mérséklődik. Természetesen temérdek olyan szak van, amely Békéscsabán nem érhető el. Egyeztetünk a helyi felsőoktatással, hogy milyen szakirányok lehetnek még elérhetőek Békéscsabán, de nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a Békéscsabán, vagy Békés vármegyében érettségiző diákok jelentős része ezután sem Békéscsabán tanul majd tovább. De hogy a tendencia változzon, abban nagy felelősségünk van. Négy évvel ezelőtt mélyponton volt a csabai hallgatók száma, alig százan jártak ide, most szeptemberben pedig mintegy hatszázan kezdik az évet, ez pozitív tendencia. Újabb szakirányokkal ez a szám tovább nőhet, ezen dolgozunk, és azon, hogy azután minél többen itt is maradjanak.
