Tisztelt Békéscsabaiak! Kedves Olvasók!
Köszöntöm Önöket Jézus születésének napján, karácsony szent ünnepén, amely nem csak a kereszténység, hanem a család, a békesség, a szeretet ünnepe is.
Karácsony közeledtével mindig különleges érzés kerít minket hatalmába. A mindennapok rohanása lassul, a város hangulata megváltozik, és ilyenkor mindannyian egy kicsit befelé is figyelünk. Amikor most Önökhöz szólok, nemcsak országgyűlési képviselőként teszem, hanem békéscsabaiként is - olyan emberként, aki hosszú évtizedek óta itt él, itt dolgozik, és akinek az élete ezer szállal kötődik ehhez a városhoz.
Békéscsaba az otthonom. Itt születtek a gyermekeim, itt vittük őket először óvodába, iskolába, itt tanulták meg, mit jelent közösségben élni. Ismerem a város reggeli és esti arcát, az ünnepi és a hétköznapi pillanatait. Ismerem az utcákat, a házakat, a parkokat, ismerek sok-sok embert, akik nap mint nap munkájukkal, figyelmükkel, emberségükkel formálják ezt a közösséget.
Karácsony mindig a visszaemlékezés ideje is. Gyerekkoromban egészen más körülmények között ünnepeltünk, mint ma. Nem volt bőség, nem volt választék, de volt valami, ami mindennél fontosabb: az együttlét. Emlékszem a régi karácsonyestékre, amikor a család egy asztal köré ült, a nagyszülők régi történeteket meséltek, a felnőttek halk beszélgetései és a gyerekek izgatott várakozása betöltötte a szobát. Ezek az esték megtanítottak arra, hogy az ünnep igazi értéke nem a külsőségekben rejlik, hanem az emberi kapcsolatokban.
Mint régen, úgy most is: az adventi gyertyák fénye, a templomok ünnepi hangulata, a közös készülődés mind-mind azt üzeni, hogy összetartozunk. Városunk neve is erre emlékeztet bennünket: a békés egymás mellett élésre. Arra, hogy különbözőek lehetünk, mégis közösséget alkotunk, és felelősek vagyunk egymásért.
Karácsonykor különösen hangsúlyossá válik a család szerepe. A család a biztos pont, amelyhez mindig visszatérhetünk. Ahol meghallgatnak, ahol
elfogadnak, ahol erőt meríthetünk a nehéz időkben is. Ma, amikor sokszor kevés idő jut egymásra, az ünnep lehetőséget ad arra, hogy megálljunk, félretegyük a mindennapi gondokat, és valóban egymás felé forduljunk.
Fontos, hogy ilyenkor ne csak a saját családunkra gondoljunk, hanem a tágabb közösségre is. Azokra, akik egyedül töltik az ünnepet, akiknek nehezebb a mindennapok terhe. Békéscsaba ereje mindig is az összetartásban rejlett: abban, hogy odafigyelünk egymásra, segítünk és nem feledkezünk meg senkiről. Hiszem, hogy az együtt töltött idő, a közös élmények és a kölcsönös tisztelet teszi erőssé nemcsak a családokat, hanem a nemzeti közösséget. Tovább kell adnunk értékeinket, mert ez jelenti jövőnk biztos alapját. Kívánom, hogy a karácsony minden békéscsabai, Békés vármegyei otthonba békét, nyugalmat és reményt hozzon! Szóljon ez az ünnep az összetartozásról, a szeretetről és az egymás iránti figyelemről.
Kedves Békéscsabaiak!
Kívánom mindenkinek, hogy karácsony közeledtével találja, értse és élje meg az ünnep valódi üzenetét, melyhez Reményik Sándor Karácsony című versének egy részletét hívom segítségül:
„Nem a fényes fenyő ünnepe ez,
Nem a csillogó ajándéké.
Ez a szívek összeborulása,
A csendé, melyben ember az emberhez ér.
Mikor egy lesz a szó és a hallgatás,
S a kéz melegen kezet keres,
S a közösség megtartó ereje
Erősebb lesz minden különbségnél.”
E gondolatok jegyében kívánok Békéscsaba és térsége, továbbá Békés vármegye minden lakójának szeretetteljes, áldott, békés karácsonyt!
Herczeg Tamás, országgyűlési képviselő
