– Megalakult az ötödik Orbán-kormány. Milyen prognózissal lehet számolni a következő 4 évben?
– Ahogy miniszterelnök, a régi vagy új miniszterek hangsúlyozzák, és valamennyien érezzük is, egy olyan időszak előtt állunk, ami egészen más, mint a korábbi volt. Egy veszélyes, bizonytalanságokkal, kockázatokkal teli évtized elején vagyunk. Az új kormány megalakításakor az volt a legfontosabb szempont – ahogy miniszterelnök úr is fogalmazott – hogy ezekre a kockázatokra, bizonytalanságokra, veszélyekre jól tudjon reagálni a kormány, jól tudjon reagálni az ország.
– Rögtön fontos változásokat is bejelentettek: kötelezik például a bankokat, a biztosítókat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. Miért fontos most ez a lépés?
– Módosítottuk az alaptörvényt, mégpedig úgy, hogy ha egy szomszédos országban háború zajlik, vagy humanitárius katasztrófa fenyeget, akkor veszélyhelyzeti státusz lehessen érvényben az országunkban. A kormány veszélyhelyzetet hirdetett, hogy gyorsan, dinamikusan, határozottan tudjon dönteni és cselekedni. Az egyik ilyen gyors döntés az volt, hogy két évre olyan új adót vezet be, ami döntően azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi rezsiárakat tartani tudjuk. Emellett – érhető okokból – a honvédelmi alap létrehozása is indokolt. A két év alatt az extraprofitokból kétszer 800 milliárd forintnyi bevételre számít az ország, emellett a nagy állami beruházások visszafogásából is maradnak források. Fontos, hogy az orosz–ukrán háború, és a szükséges embargós politika miatti energiaválságot kezelje, és az ebből fakadó inflációt valahogyan fékezni tudja a kormány.
– Az Európai Bizottságnak elvégezte a makrogazdasági egyensúlytalansági eljárást, amelyben Magyarország is a vizsgált országok között volt. Pozitív, hogy hazánk nem volt benne a leginkább elmarasztaltakból álló listában, amelyben például Franciaország, Hollandia, Németország, Spanyolország és Svédország szerepelt. Mit jelent ez?
– Ez a vizsgálat tartalmazhat kritikus állásfoglalásokat, másrészt pedig egy leíró dokumentum, amely elemzi a gazdaságok, az országok helyzetét makrogazdasági szempontból. Látszik, hogy Magyarországon az államháztartás deficitje, a munkanélküliség, az inflációs helyzet, és minden más makrogazdasági mutató szempontjából jelenleg jobban áll, mint néhány más ország. Az Európai Unió kritikus állásfoglalásai mindig felnagyítva érkeznek hozzánk, azt pedig kevésbé látjuk, hogy más országokban milyen gondok vannak. Bár Magyarországon magas, sajnos 9-10 százalékos az infláció, a Baltikum országai közül kettőben ez a 15 százalékot is eléri. A gazdasági fejlettségi mutatónk az első negyedévben egészen kedvező, 8 százalék körüli volt, ez nyilvánvalóan lassul a háború következményei miatt. A reálbér-növekedés minden kritikus állítás ellenére kézzelfogható. A kiskereskedelmi forgalom nőtt, ez annak is köszönhető, hogy volt 13. havi nyugdíj és több szektorban mintegy 20 százalékos volt a béremelkedés, valamint a családok visszakapták a 2021-es személyi jövedelemadójukat az átlagjövedelem szintjéig. Az is látható, hogy soha nem dolgoztak annyian a rendszerváltozás óta, mint most, pedig a korábbi időszakban elvileg teljes foglalkoztatás volt. A járvány utáni sokkból kilábaltunk, a legjobb teljesítményt nyújtó öt ország között vagyunk a gazdasági teljesítményt illetően. Ezekre az értékeinkre vigyázni kell. A családtámogatási rendszernek meg kell maradnia, és a nyugdíjak értékállóságát is biztosítani kell. Foglalkozni kell a rezsikérdéssel is: nem szabad, hogy a rezsi olyan mértékben növekedjék, amely a családok megélhetését veszélyezteti.
– Szintén múlt héten jelentették be, hogy május 27-étől a külföldi rendszámú autók nem tankolhatnak az ársapkás üzemanyagból.
– Ez azért volt fontos, hogy megálljon az „üzemanyag-turizmus”. Korábban sokan jártak át például Békés megyéből Romániaba tankolni, vagy Szabolcsból Ukrajnába, most viszont az üzemanyag árstop miatt rengetegen jöttek hozzánk tankolni. Mivel az üzemanyag drága, ezt valahogy meg kellett állítani. Nyilván eleinte ez nehézségeket okoz a kutakon, de azt reméljük, hogy rövidesen helyreáll a rend.
– A háború kapcsán egyre fontosabb kérdés lett az energiafüggetlenség. Ezen a területen mire számíthatunk?
– Az energiaszektor átalakításához európai uniós források kellenek, az ezekhez való hozzájutás, illetve annak a felhasználása terén lesz felelőssége Navracsics Tibor miniszter úrnak és Palkovics László miniszter úrnak. A beruházások, tehát a források elköltése szempontjából pedig Lázár János miniszter úrnak, akivel a napokban találkozom, hogy a békéscsabai, illetve a Békés megyei 1-es számú választókerületi nagy fejlesztésekről, beruházásokról tárgyaljunk. Egész Európa abba az irányba megy, hogy az orosz energiafüggőséget csökkentse. Erre 1000 milliárdokat kell majd költeni, a források jelentős részét az energiaszektor átalakítására kell majd fordítani. Emellett természetesen olyan jóléti intézkedésekre, fejlesztésekre is sor kell, hogy kerüljön, amelyek már tervben vannak. Az biztos, hogy sokkal feszesebb költségvetést kell készíteni 2023-ra.
