– A kormányzat egy normatív számítási rendszer szerint járul hozzá a 10 ezer lakosú települések energiaköltségeihez, és egyedi elbírálás alapján döntött a 10 ezer lélekszám feletti városok támogatásáról. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A kormány Magyarország valamennyi olyan önkormányzatát segíti, amelynek komoly problémát jelent a megemelkedett energiaköltségek kigazdálkodása. December 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely az önkormányzatok általános támogatásához, ágazati, köznevelési, gyermekjóléti és szociális, gyermekétkeztetési, valamint az általuk biztosított közvilágítási, bölcsődei ellátási, óvodai működtetési, szociális szakosított, és a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok ellátásához a 2023 évre összesen 871 milliárd 603 millió forint keretösszeget hagyott jóvá. Ebből a forrásból a kistelepülések ugyanúgy részesülnek, mint a megyeszékhelyek. Ez év elején, január 2-án jelent meg az a kormányhatározat, amely a 10 000 fő feletti településeken a háborús helyzet okozta energiaár-emelkedés hatásainak enyhítését célozza. Békéscsaba ebben a döntésben 705 588 705 forint támogatásban részesült. Ez az összeg nagyban segítheti a megyeszékhelyt abban, hogy a korábban meghozott energiatakarékossági intézkedések mellett működőképes legyen a város.
– Számíthatnak-e valamilyen segítségre a cégek, vállalkozások?
– Tizenegy pontból álló akciótervet állított fel decemberben a kormány a recesszió elkerülésére. Ezek között több, kifejezetten a vállalkozásokat segítő program található. Ilyen a gyármentő garancia- és hitelprogram, vagy a rezsiintenzív vállalkozások számára kiírt pályázat, amely 100 milliárd forintos kerettel nyílt meg még október végén. Az élelmiszeripart, a vendéglátást és a turizmust is segítheti az a változtatás, amely megszüntette a Szép kártya három különböző „alzsebét”. Ezzel a döntéssel a Szép kártyán lévő forrás bármely területen, tehát a rekreáció, a vendéglátás vagy szálláshely esetében is felhasználható. Emellett a vállalkozásokat segíti a kiterjesztett kamatstop és a turisztikai akcióterv is.
– Januártól emelkedik a minimálbér, és számos ehhez kapcsolt juttatás összege. Melyeket emelné ki ezek közül?
– A legfontosabb, hogy az elmúlt év végi tárgyalások alkalmával a munkavállalók és munkáltatók hamar megállapodtak az idei minimálbér és szakképzett bérminimum emelésének mértékéről. Ez azért ilyen fontos, mert az elmúlt években hosszan elhúzódó viták voltak, most viszont az érdekek egy irányba mutattak, hamar megszületett a konszenzus. Azt gondolom, az jó a gazdaságnak, ha a munkáltatók és a munkavállalók a saját érdekeik érvényesítése mellett elégedetten állnak fel egy tárgyalóasztaltól. A minimálbér emelés érinti azokat a szociális és egyéb ellátásokat, amelyek a minimálbérhez kötöttek. Ilyen a nagyszülői GYED, a GYED, az álláskeresési járadék, vagy éppen a táppénz. Miközben a minimálbér emelésről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a nyugdíjasok ellátásáról sem. Látva az inflációs helyzetet, a rezsiköltségek emelkedését, a kormány 2023-ben 15 százalékos nyugdíjemelés mellett döntött. Ezt az emelt összeget hamarosan meg is kapják a nyugdíjasok, és mindazok, akik valamilyen nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Emellett számukra továbbra is jár a 13. nyugdíj, ami – azt gondolom – jól mutatja, hogy a kormány számára kiemelten fontos az idősek segítése, az országot eddig építő emberek megbecsülése.
– Hogyan változnak a családtámogatások 2023-ban?
– A családtámogatási rendszer fenntartása és kibővítése kiemelten fontos a kormány számára, hiszen egy olyan támogatási struktúráról beszélhetünk, amely talán a világon is egyedülálló. A családokat és családalapítást segítő program az elmúlt években folyamatosan bővült újabb és újabb elemekkel, de az is beszédes szám, hogy a családok támogatására fordított kormányzati forrás tíz év alatt megháromszorozódott. 2023-ban a GDP öt százalékát fordítja a kormány a családok és a gyermekvállalás támogatására. Az elmúlt év januárjában bevezetett, 25 év alattiak adómentessége után, idén év elejétől már a 30 év alatti édesanyák is teljes adómentességet élveznek. Fontos, hogy a korábbi években elindított programok a háborús helyzet, a nehéz gazdasági környezet ellenére is megmaradnak. Így továbbra is igénybe vehető a CSOK, a babaváró hitel, a lakásvásárlások 5 százalékos és az építkezések 27 százalékos áfájának elengedése, vagy a fiatal anyák diákhitel-tartozásának az elengedése. Fontosnak tartom, hogy továbbra is igényelhető a falusi CSOK, ami nem csak a fiatal házasoknak nyújt segítséget, hanem a kistelepülések számára is új perspektívát jelent. A választókerületben számos olyan településről tudunk, ahol az eladó ingatlanok hiánya jelent gátat a fiatal családok számára a beköltözéshez. Ez azt mutatja, hogy a korábban csökkenő lakosságszámot mutató községek, falvak újra élettel telhetnek meg, megáll a lakosságszámfogyás, szerencsés esetben nő a település népessége.
